Hiros Csilla, TájGazda

Hiros Csillát sokszor egyszerűen varrónőnek titulálják. Viszont, ha jobban szemügyre vesszük munkáit és meglátjuk, hogy miből, hogyan és mivé válnak egyes ruhadarabok a kezei közt, nyilvánvalóvá válik számunkra,

hogy ez annál sokkal összetettebb.
A varrónő méretet vesz, kiszabja a darabokat az adott minta szerint, majd összeállítja a ruhát. Fő célja és motivációja általában az, hogy megfizessék. Csilla szabásmintát is csak akkor használ, ha feltétlen szükséges. A fejében megszülető formák és szabásvonalak legtöbbször nem alakíthatóak ki az alap szabásmintákkal. Ilyenkor próbababára adja a ruhát, illetve elkezdi rá feltűzni az anyagot, és addig játszik vele, amíg a végeredmény nem egyezik azzal, amit elképzelt. Ez egy alkotófolyamat. Ráadásul nem ruhadarabokban, inkább szettekben gondolkodik: kiegészítőkkel, frizurával és sminkkel együtt jönnek az ötletei. Csilla elsősorban szín- és stílusszakértőként tekint sajátmagára. Számára a lényeg, hogy rendben legyen az összkép, és minden részlet a helyén legyen. Célja, hogy a lehető legtöbbet hozza ki abból, akit öltöztet.
A fiatal párkányi lány öltözékek iránti érdeklődése már gyermekkorában feltűnt, 7-8 évesen is gyakran rajzolgatott ruhákat. Ezek a „ruhatervek” máig megvannak, s büszke is rájuk. Az első felújított ruhadarabot 18 évesen készítette el, ez egyik szakadt farmerét alakította át, varrással pedig körülbelül 19 évesen kezdett foglalkozni. Az alapokat egy 1000 Ft-os, antikváriumi könyvből sajátította el, s azóta is sokat tanult az interneten található írásokból, videókból, illetve édesanyjától, aki szintén önmagát fejlesztve ismerkedett meg a varrással. Idővel, ahogy lassacskán elmélyedt a szabás-varrás rejtelmeiben, egyre inkább kezdett más szemmel nézni a ruhákra – ma már úgy látja őket, mint egy tiszta lapot, egy fehér vásznat, amiből bármi lehet.
„A ruhák átalakításánál a fő szempont, hogy azok a legelőnyösebb szabásvonalat kapják, hogy előnyösen emeljék ki a viselője alakját, vagy takarjanak ott, ahol épp arra van szükség. Tehát főleg öltözködési tanácsadó szemmel dolgozom, de abszolút kiélhetem benne a kreatív alkotói énem. Izgalmas játék az arányokkal, formákkal és a színekkel. És imádom.” – meséli Csilla, aki otthonában rengeteg elnyűtt, megunt, kihasználatlan ruhadarabnak adott már második esélyt. Rendszeresen keresik fel különböző megrendelésekkel, mindenkinek akad a ruhatárában valami, ami apróbb átalakítások után egy szinte teljesen új öltözékké válik, de ha foltos vagy szakadt holmiról van szó, általában az is menthető.
Csillát az öltözéktervezés mellett az újságírás is foglalkoztatja, több helyen jelentek már meg különböző írásai. Ennek egyik folyománya, hogy munkáit nem csak a www.facebook.com/hace.on.face oldalon, de mellette saját blogján, a www.hace.webnode.hu –n is megtekinthetjük. Ezen felül tervben van egy webshop létrehozása, ahol a hamarosan elkészülő HACE (ejtsd: hész) címkékkel ellátott egyénileg tervezett termékeihez lehet majd hozzájutni. Maga a név egyébként a lány monogramjából származik: „há” és „cé”.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Hazánk egyetlen diadalíve

    A Váci diadalív, TájGazda

    A diadalívről legtöbbünknek a Franciaországban lévő kapu jut eszébe. Sokan nem is tudják, hogy hazánk is büszkélkedhet eggyel. 1764-ben építették és mindössze öt hónapot

     
  • Fegyház és egyház közös fallal

    Marianosztra, Börtön

    Papok és rabok, akiket csak egy fal választ el egymástól. És tényleg csak egy fal. Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és a Fegyház egyik fala közös.

     
  • A Bréda Kastély

    A Bréda Kastély, TájGazda

    Európában egyedülálló 3D-s épületvetítés a lőkösházi Bréda - Kastélyban. Románia határától mindössze 4 km-re, az összefüggő Alföldi síkot egy kisebb homokdombra épült, erdővel körbevett Kastély látképe töri meg.

     
  • Úgy tűnik, működik a Békéscsaba-Berlin tengely

    Csabai Kolbászfesztivál: úgy tűnik, működik a Békéscsaba Berlin tengely. A csabai kolbászfesztivál az országban az egyik legkiválóbb terep arra, hogy az ember kitartóan és gyakorlatilag hiábavalóan keressen valakit a tömegben,

     
  • Békés megye egyetlen Árpád-kori temploma

    Békés megye egyetlen

    A Tótkomlóshoz tartozó Nagykopács határában, a puszta közepén fákkal körülvett templomra lehetünk figyelmesek. A templom az Árpád korban, a XII. században épült, román stílusban.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére