Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték, TájGazda

„Egy kézműves anyuka olyan, mint egy normál anya csak sokkal menőbb.”- olvastam korábban egy hírfolyamban. És igen, van valóságalapja ennek a kijelentésnek.

Pláne akkor, ha olyan kézműves tevékenységet végez, amivel még a környezetünknek is jót tesz.

A mezőkovácsházi Nagyné Raczkó Zsuzsanna is egy menő kézműves anyuka, mivel újságpapírok újrafelhasználásával különböző használati eszközöket készít. Kisfia, Marci megszületése után, szabadidejét szeretette volna hasznosan eltölteni. Olyat elfoglaltságot keresett, amit csendben végezhetett, amit akkor tudott csinálni, amikor kisfia éppen aludt. Kipróbálta az origamit vagy a decoupage technikát, de nem ez volt számára az igazi. És ekkor bukkant rá az interneten a papírfonásra, az újságokból készült kosarakra.
Mielőtt belekezdett a fonásba, alapos kutatást végzett. Videókat nézegetett a youtube-on, majd rátalált a facebookon a Papírfonás nevű csoportra. Itt nagyon sok magyar nyelvű leírást, tanagyagot tudott elolvasni és megnézni, ami nagy segítség volt számára, hiszen korábban szinte csak orosz nyelvűeket talált. Illetve a csoport tagjaitól is bármikor kérdezhetett. Rengeteg gyakorlás után merte csak felvállalni a kosarait. Kezdetben minden családtagja a Zsuzsi által font kosarakat kapta születésnapra, névnapra. A sok pozitív visszajelzés eredményezte, hogy most már eladásra is készíti a papírból font tárgyakat és hogy vásárokba is jár velük.

A legelső kosarát több mint két és fél évvel ezelőtt fonta meg. Azóta számos, különböző színű, méretű és formájú tároló, kosár került ki kezei közül. Sőt kisfia is, amikor csak teheti ott van mellett és nézi, próbálgatja, hogyan is kell tekergetni a pálcákat.
A legnagyobb kosár, amit készített egy 70 cm magas szennyeskosár volt, de volt egy ugyancsak 70 cm magas padlóváza is, ami nagy kedvenc lett a család, barátok körében. Nagyon szereti az ovális alakú kosarakat fonni, de készített már irattartót, demizsont, fedeles tárolót, játéktárolót, vázát, tálcát, díszeket, sőt játék repülőt is. https://www.facebook.com/MarciFonodaja/?fref=ts
„Összességében egy hét alatt készülök el egy-egy kosárral. – meséli Zsuzsi. Ugyanis a pálcákat meg kell tekernem, majd befestenem, annak meg kell száradni és csak ezután jöhet a fonás. A kész kosár felületét lekezelem ragasztóval, lakkal. Így lesz igazán tartós. Akkor sem lesz baja, ha netán víz éri, mert ha megszárad visszakeményedik az eredeti állapotára. Kipróbáltam már párszor.”

És hogy milyen a fogadtatása a vevők körében a papírból font kosaraknak? Igen változó: vannak, akik kétkednek, nehezen hiszik el, hogy még a víznek is ellenállnak. De egyre többet hallani a vevőktől, hogy „ismerem a technikát” vagy hogy „én is csináltam már ilyen kosarakat” vagy „ismerek olyat, aki fon papírból tárgyakat”. Sőt ismer olyan hölgyeket, akiknek a kosarai után jött meg a kedve fonni. Ez nagyon jó érzés számára, mikor találkoznak és elhozzák megmutatni, hogy mit is fontak. Próbálnak kapcsolatban maradni, egymást segíteni, tanácsokkal ellátni, mert hiába tanulja meg valaki az alapokat, mindenki másképp fogja csinál. Mindenkinek más technikája van és eltérő ízléssel bír. Így lesznek egyediek, kézművesre szabottak a tárgyak.

Zsuzsival és fonott kosaraival személyesen találkozhatunk az újkígyósi és a tótkomlósi vásárokban, kéthetente a békéscsabai Rózsakert Piacon. De, ha hívják szívesen megy más vásárokba is. Hogy éppen hol találjuk meg őt, arról a Marci fonodája facebook oldalán mindig értesíti a kedves vásárlóit.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Népzene a Szórványban

    Népzene a Szórványban, TájGazda

    A dél – bácskai Újvidék peremvárosi településén, Tiszakálmánfalván, ahol a magyarság egy negyede vallja magát magyarnak és a nemzeti összetartozást a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület

     
  • Petőfi Pozsonyban

    Száz évvel ezelőtt a pozsonyi lakosság körében igencsak népszerű volt Petőfi Sándor, a költő kivételes tiszteletnek örvendett. Ezt látva, Fadrusz János 1902-ben elhatározta, hogy saját költségén szobrot

     
  • A lőcsei városháza

    A lőcsei városháza, TájGazda

    Lőcse az egykori Szepesi vármegye székhelye és legjelentősebb települése volt. Jelenleg a szlovákiai Eperjesi Kerület Lőcsei járásának székhelye. Története a 13. században kezdődik,

     
  • Pazar kilátás egy bazaltvulkánról

    Hegyestű - tájérintő, TájGazda

    Hegyestű, avagy a tanúhegynek is nevezett természeti értékünk 337 méter magasan fekszik a Káli-medencében, Zánka és Monoszló között. E kivételes képződmény hazánkban egyedülálló

     
  • Családi hagyományok útján

    Bagyi Irén, TájGazda

    A Hargita megyei Szentábrahám községében él Bágyi Irén szeretett családja körében. Szabadidejében köt és horgol. A kötést még anyai dédmamája tanította meg neki.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére