Varga Családi Szőlészet-Borászat, TájGazda

Bár a kárpátaljai termelők dolgát valószínűleg sokáig megnehezíti még Ukrajna kedvezőtlen gazdasági helyzete, a turizmusnak, gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, borászatnak kedvező földrajzi adottságaink

azonban többféle lehetőséget kínálnak a boldogulásra. Jó példa erre a benei Varga István és családja.
A Varga Családi Szőlészet-Borászat története 16 évvel ezelőtt kezdődött. A család a benei szőlőhegy oldalán birtokolt egy kisebb földterületet (mindössze 20 ár, 0,2 hektár), és, mivel az édesapa, Varga András és a nagyszülők is foglalkoztak korábban szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, adta magát a szőlőtelepítés gondolata. (Hozzátartozik ehhez az „öröklött” mesterséghez, hogy a Szovjetunió idején nem kedveztek a feltételek egy szőlészet fenntartásához, így a felmenők életéből egy ideig hiányzott e tevékenység.) Miután a vadalanyba oltott nemes szőlőfajták szőlőoltványai termőre fordultak, Vargáék nekikezdtek a borkészítésnek is. Időközben egy nagyobb területet is sikerült bérelni, majd szőlővel betelepíteni, így most már majd’ két hektáros területen gazdálkodnak.
Vargáék igyekeztek elsősorban a Kárpátalján őshonos, régi magyar szőlőfajtákat beszerezni. Borszőlőkből Traminé, Királylányka, Otonell muskotály, Merlot, Cabernet található náluk, míg csemegeszőlőből többek között Augusztusi muskotály, Pölöskei muskotály, Eszther, Cegléd szépe, Árkádia, Denál is.
A vidék adottságai kedveznek a falusi turizmusnak, s Vargáék is igyekeznek eleget tenni a hozzájuk ellátogató turisták igényeinek. Kóstolótermükben akár 50-55 személy is egyszerre adhatja át magát a finom borok élvezetének. A vendégek inkább a félédes és az édes borokat keresik, ezért a pincészet borainak csak kb. 40%-a száraz. Több természetesen félédes boruk van, melyek szokottnál magasabb cukortartalma (szüretelésnél 24-26 fok) a szőlőskert kedvező elhelyezkedésének, a napsütéses órák magas számának és a késői szüretelésnek köszönhető.
Az elkészült borok legnagyobb részét turisták vásárolják meg, de kelendőek és eredményesek a Varga-borok a fesztiválokon és egyéb rendezvényeken is, melyeken István és felesége, Gabriella, illetve István édesapja is büszkén kínálja családi pincészetük termékeit. István és édesapja tagjai a Beregszászi Szent Vencel Beregszászi Borlovagrendnek. Már ebben az évben is több előkelő minősítést kaptak boraik. A szolnoki Bereczki Márton Gazdakör által február végén szervezett nemzetközi borversenyen idén 2 arany, 2 ezüst és 1 bronz minősítést hoztak a versenyre nevezett borok, míg 2006-os a Chardonnay különdíjas lett. Az idei beregszászi borfesztiválon egy-egy arany, ezüst és bronz minősítést kaptak boraik.
A Kárpátalján kívülről érkező ukrán turisták számára az újdonság erejével hatnak a hasonló borászatok, más ukrajnai megyékben ugyanis nincs hagyománya ennek. A szőlősgazdák általában nagyobb üzemek számára adják el szőlőjüket. Ennek káros hozadéka, hogy a kistermelőkre vonatkozó törvények (vagy épp azok hiánya) jelentősen megnehezíti a kistermelők dolgát. A házi borkészítésnek ekkora hagyománya tehát országszerte csak Kárpátalján van.
Aki érdeklődik a Varga Családi Szőlészet-Borászat és termékei iránt, az a pincészet Facebook-oldalán bármikor megteheti: https://www.facebook.com/Varga-Csal%C3%A1di-Sz%C5%91l%C3%A9szet-Bor%C3%A1szat-266299326889809/
Espán Margaréta

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Porcelánból formált növények

    Porcelánból formált növények, TájGazda

    Néztem az interneten a képeket és percekig tanakodtam magamban. Élő-nem élő, élő-nem élő. Majd elolvastam a hozzászólásokat és csak akkor tudatosult bennem, hogy ezek a virágok nem igaziak.

     
  • Villámgyorsan száguldó nyilak

    Norka íjász

    Az íj ősidők óta egybefonódik a magyarság fogalmával, a hungarikumok között is helyett kapott. Őseink nagy mesterei voltak e fegyver használatának. A monda szerint a sebesen vágtázó lovakon

     
  • A méhanyák eladása hozza a fő bevételt

    A méhanyák eladása hozza a fő bevételt, TájGazda

    Kárpátalján becslések szerint akár 300 magyar anyanyelvű méhész is tevékenykedhet. Bár ebben az ágazatban főként a méz értékesítését gondolhatnánk az üzlet központjának, vidékünkön egészen más a helyzet.

     
  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     
  • Bethlen Gábor szülőháza

    Bethlen Gábor szülőháza, TájGazda

    A Dévai Szent Ferenc Alapítvány a marosillyei Veres-bástya tulajdonosaként minden nyáron megnyitja az érdeklődők előtt a Bethlen Gábor tiszteletére és örök emlékezetére nevet viselő kiállítást.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére