Varga Családi Szőlészet-Borászat, TájGazda

Bár a kárpátaljai termelők dolgát valószínűleg sokáig megnehezíti még Ukrajna kedvezőtlen gazdasági helyzete, a turizmusnak, gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, borászatnak kedvező földrajzi adottságaink

azonban többféle lehetőséget kínálnak a boldogulásra. Jó példa erre a benei Varga István és családja.
A Varga Családi Szőlészet-Borászat története 16 évvel ezelőtt kezdődött. A család a benei szőlőhegy oldalán birtokolt egy kisebb földterületet (mindössze 20 ár, 0,2 hektár), és, mivel az édesapa, Varga András és a nagyszülők is foglalkoztak korábban szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, adta magát a szőlőtelepítés gondolata. (Hozzátartozik ehhez az „öröklött” mesterséghez, hogy a Szovjetunió idején nem kedveztek a feltételek egy szőlészet fenntartásához, így a felmenők életéből egy ideig hiányzott e tevékenység.) Miután a vadalanyba oltott nemes szőlőfajták szőlőoltványai termőre fordultak, Vargáék nekikezdtek a borkészítésnek is. Időközben egy nagyobb területet is sikerült bérelni, majd szőlővel betelepíteni, így most már majd’ két hektáros területen gazdálkodnak.
Vargáék igyekeztek elsősorban a Kárpátalján őshonos, régi magyar szőlőfajtákat beszerezni. Borszőlőkből Traminé, Királylányka, Otonell muskotály, Merlot, Cabernet található náluk, míg csemegeszőlőből többek között Augusztusi muskotály, Pölöskei muskotály, Eszther, Cegléd szépe, Árkádia, Denál is.
A vidék adottságai kedveznek a falusi turizmusnak, s Vargáék is igyekeznek eleget tenni a hozzájuk ellátogató turisták igényeinek. Kóstolótermükben akár 50-55 személy is egyszerre adhatja át magát a finom borok élvezetének. A vendégek inkább a félédes és az édes borokat keresik, ezért a pincészet borainak csak kb. 40%-a száraz. Több természetesen félédes boruk van, melyek szokottnál magasabb cukortartalma (szüretelésnél 24-26 fok) a szőlőskert kedvező elhelyezkedésének, a napsütéses órák magas számának és a késői szüretelésnek köszönhető.
Az elkészült borok legnagyobb részét turisták vásárolják meg, de kelendőek és eredményesek a Varga-borok a fesztiválokon és egyéb rendezvényeken is, melyeken István és felesége, Gabriella, illetve István édesapja is büszkén kínálja családi pincészetük termékeit. István és édesapja tagjai a Beregszászi Szent Vencel Beregszászi Borlovagrendnek. Már ebben az évben is több előkelő minősítést kaptak boraik. A szolnoki Bereczki Márton Gazdakör által február végén szervezett nemzetközi borversenyen idén 2 arany, 2 ezüst és 1 bronz minősítést hoztak a versenyre nevezett borok, míg 2006-os a Chardonnay különdíjas lett. Az idei beregszászi borfesztiválon egy-egy arany, ezüst és bronz minősítést kaptak boraik.
A Kárpátalján kívülről érkező ukrán turisták számára az újdonság erejével hatnak a hasonló borászatok, más ukrajnai megyékben ugyanis nincs hagyománya ennek. A szőlősgazdák általában nagyobb üzemek számára adják el szőlőjüket. Ennek káros hozadéka, hogy a kistermelőkre vonatkozó törvények (vagy épp azok hiánya) jelentősen megnehezíti a kistermelők dolgát. A házi borkészítésnek ekkora hagyománya tehát országszerte csak Kárpátalján van.
Aki érdeklődik a Varga Családi Szőlészet-Borászat és termékei iránt, az a pincészet Facebook-oldalán bármikor megteheti: https://www.facebook.com/Varga-Csal%C3%A1di-Sz%C5%91l%C3%A9szet-Bor%C3%A1szat-266299326889809/
Espán Margaréta

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Egy darabka régmúlt

    Egy darabka régmúlt – Bélháromkúti Apátsági Templom, TájGazda

    Általános iskolás osztálykirándulások alkalmával többször megfordultam Bélapátfalván. Ezeken a kirándulásokon mindig megnéztük a helyi Apátságot.

     
  • Széles László méhészete

    Széles László méhészete, TájGazda

    Napjainkban egyre többen döntenek úgy, hogy bizonyos élelmiszereket nem az üzletláncok polcairól szereznek be, hanem egyenesen a termelőtől. Ezek közé tartozik a méz is, amiről köztudott,

     
  • Sztáray-kastély – Nagymihály

    Sztáray-kastély – Nagymihály, TájGazda

    Nagymihály – szlovákul Michalovce – a trianoni békediktátum előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásának székhelye volt. A mintegy 40 000 főt számláló város ma

     
  • Bőrbe szabott örökségünk

    Steixner bőrmíves mester, TájGazda

    „Bőrbe szabott örökségünk” - ahogy bőrmívesünk fogalmazott. Elsőként egy különös famintát ábrázoló tarsolyról látott fotó ragadott meg, majd a többi soron következő képek is lenyűgözték a képzeletemet.

     
  • Mogyoróban (lehetne) a jövő

    Vajdaságban egyre több a korszerű gyümölcsös, ami elsősorban a kiviteli lehetőségek, a többlettermelés és az állami szervek által nyújtott támogatási lehetőségek függvénye.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére