Szalag-Zsinór Design, TájGazda

Mgr. Szarka Zsuzsanna a felvidéki Nádszegről származó pedagógus lassan egy évtizede foglalkozik ruhatervezéssel, viseletkészítéssel – munkássága figyelemreméltó népszerűségnek örvend.

Magyaros hangulatú, szalaggal, illetve zsinórral díszített ruhái Szalag-Zsinór Design márkanév alatt kerülnek forgalomba. Mai bemutatónkban Zsuzsannával, illetve munkásságával ismerkedhetünk meg.

Mióta foglalkozik szabás-varrással, illetve kézimunkával?
„Gyerekkoromban a kisruhák varrása és a mindenféle kézimunka technika elsajátítása természetes része volt a neveltetésemnek, s ez egyben hasznos időtöltést is jelentett. Miután abba a korba értem, hogy saját magamnak is el tudtam készíteni egy-egy egyszerű szabásvonalú ruhát, ezt nagy örömmel tettem, hiszen abban az időben így lehetett divatosan öltözködni és egyedi ruhában járni.”

Hogy jött az ötlet, hogy hivatásszerűen foglalkozzon ruhatervezéssel, illetve ruhakészítéssel?
„Miután 2007-ben elkészítettem egy kis katalógust kizárólag a saját ruháimból és ezt néhány barátnak, ismerősnek elajándékoztam, érdekes módon sorra jöttek az érdeklődők – mondhatni az első megrendelések és felkérések kiállításra, divatbemutatón való részvételre.”

Volt valaki, akitől elsajátíthatta az alapokat? Volt, aki oktatta, egyengette első lépteit e téren?
„Az első és legegyszerűbb szabásvonalakat otthon édesanyámtól és a nagymamámtól tanultam, hiszen a szüleink generációjában majdnem mindenki tudott varrni, kézimunkázni. Később tanfolyamokra jártam, autodidakta módon tanultam, és azóta is tanulok új és új technikákat, fortélyokat.”

Hol készülnek a ruhák, hol dolgozik? Otthon, esetleg van saját műhelye?
„Nádszegen dolgozom, van a Fő utcán egy szalonom, ott találkozom a megrendelőkkel. Itt láthatóak az új modellek, a kiállításokon és divatbemutatókon bemutatott darabok. Ezeket fel lehet próbálni, meg lehet nézni hogyan áll az egyik szabásvonal, jó-e a választott szín és fazon, ezt nagyon szeretik a hölgyek. Így sokkal könnyebb a választás.”

Vannak állandó munkatársai, akikkel együtt dolgozik?
„A megrendeléseknél a gondosan kiválasztott textíliából a megrajzolt tervek alapján és a pontos munkafolyamatok megbeszélése után a varrónők készítik el a ruhát. Egy-egy divatbemutató alkalmával a csapathoz tartoznak a modellek, a fotósok, a technikus, valamint a fodrász és a sminkes.
A kiállítások installálásánál mindig van egy asszisztensem, akivel közösen megépítjük a kiállítást. Az előadásokat, workshopokat egyedül szoktam tartani. A marketing része kizárólag az én feladatom.”

Elsősorban kiknek szánja a termékeit? Kiket céloz meg velük?
„A vevőköröm nagyon széles skálán mozog. Terveztem már a keresztelő ruhácskától kezdve, a gyerekruhákon keresztül kosztümöket, esküvői ruhákat, koktélruhákat, nagyestélyi és barokk ruhákat. A férfiak részére ingeket, zakókat, zsinóros nagykabátokat, Bocskai öltönyöket. Javarészt viszont azok a hölgyek tartoznak a vásárlóim közé, akik kicsit igényesebbek az öltözködésüket tekintve, szeretik a hagyományokon alapuló stílust és ezt meg is engedhetik maguknak. Kedvenceim közé tartoznak még a népművészeti csoportok, borlovagrendek, illetve énekkarok színpadi, fellépő ruhái.
Egy alkalommal módomban állt jelmezkivitelezőként dolgozni Zoób Katti tervei alapján Szarka Gyula: Toldi c. musicaljében. Fantasztikus munka volt!”

Hol lehet hozzájutni a ruhákhoz?
„A Szalag-Zsinór ruhákat nálam a szalonban lehet megvásárolni, ill. megrendelések alapján dolgozom.  Divatbemutatókat és önálló kiállításokat szervezek, így népszerűsítem a Szalag-Zsinór márkát. Nádszegen működik egy női klubom is, ahol kellemes környezetben, egy-egy női témával megspékelve minden alkalommal bemutatom az éppen aktuális kollekciómat. Utána kis teázás, kávézás és csevegés várja a hölgyeket.”

Van-e valamilyen terve a jövőre nézve ezzel kapcsolatban? Szeretné-e fejleszteni a vállalkozását?
„Most pillanatnyilag egy református Úr asztala terítőn dolgozunk. Az eredeti darab 1891-ből való, ennek készítjük el a mostani változatát. Bízom benne, hogy a selyembrokát alap textíliát és a többi alapanyagot sikerült olyan minőségben megválasztanom, és az új terítőt elkészíteni, hogy az az elkövetkező 100 évben szolgálni fogja a gyülekezetet.
Nagyon szép munka, valódi időutazás. Egyben nagy felelősség is, de hát ez benne az érdekes és a kihívás.
A tervezés mellett ebben az évben egy album kiadásán is dolgozom. Az elmúlt évek alatt összegyűlt annyi kollekció és vele együtt rengeteg ruha, hogy szeretném őket egy helyre rendezni és egy kis kortörténettel, néprajzi vonatkozásokkal az érdeklődő közönség elé terjeszteni. Úgy gondolom, hogy a hasonló szakmabeliek segítségére is szolgál majd ez a kiadvány.”

Szarka Zsuzsannáról és gyönyörű, magyaros ruháiról többet is megtudhatunk az alábbi linkre kattintva: www.szarkazsuzsa.com

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Péterfia Péter faragott munkái

    Péterfia, Tájgazda

    Péterfia Péter Felvidék déli területéről származik. Szülőfaluja az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén, aminek lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben

     
  • Egykori magyar végvárunk

    Somoskői vár, TájGazda

    A Somoskői vár, avagy szlovákul Hrad Šomoška a magyar-szlovák országhatáron lévő vulkanikus hegycsúcsra épült. A vár területileg a szlovák Sátorosbánya településhez tartozik.

     
  • Az Avar Vendéglő Sarkadon

    Avar Vendéglő Sarkadon, TájGazda

    Az Avar Vendéglő tulajdonosának étlapján 11,20 a pirított máj… Az Avar Vendéglő Sarkad központjában, a Szent István téren található. Autóval Gyula felől érkezve a villanyrendőrnél balra kell fordulni,

     
  • Értékes természetvédelmi pont Dévaványán

    Értékes természetvédelmi pont Dévaványán, TájGazda

    A Körös – Maros Nemzeti Park egybefüggő, legnagyobb, a 13000 hektáros nagyságot is meghaladó területe a Dévaványai – Ecsegi puszták. A szikes pusztákon számos védett és fokozottan védett növény

     
  • Andrássy-kastély – Tőketerebes

    Andrássy-kastély – Tőketerebes, TájGazda

    Tőketerebes (szlovákul Trebišov) a mai Szlovákia keleti területén fekszik, a trianoni békeszerződés előtt Zemplén vármegye része volt. 1910-ben 4708 lakosából 2323 magyar, 2181 szlovák volt.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére