Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből, TájGazda

Kárpátalján a nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeknek gyakori szereplői  a tiszaújlaki Petrusinec házaspár, Ilona és Vladimir (vagy ahogy a legtöbben ismerik, Ladi), akik munkáikkal kellemes

és különleges színfoltjai a fesztiváloknak, gyerekprogramoknak. A házaspár bőrdíszművességgel foglalkozik, s állíthatom: minden rendezvényen tömött sorok jelzik az emberek érdeklődését irányukba.
Ladi elsőként a suszterszakmát tanulta meg cipészként dolgozó szülei mellett, még iskolásként. A ’90-es évek vége felé egyre kevesebb munkája lett a cipészeknek, s Ladi más tevékenységre nyargalt (vagy inkább nyergelt) át: lovas felszerelések készítésbe fogott. Bő tíz év elteltével bővítette munkakörét, és szíjgyártó műhelyében a nyergeken, hámokon kívül táskák, szíjak, bőrékszerek is készültek, amelyek már nem csak az ő, hanem felesége keze munkáját is dicsérték.
Kárpátaljai alföldi részein egyre kevesebb szekeret látni, és mezőgazdasági munkára, szállításra is igen kevesen használnak már lovat, de azért akadnak még kocsisok mifelénk is. A hegyvidéki falvakban viszont még sokan tartanak lovat igás állatként, így ott rendszeres használatban vannak a lószerszámok. Ladiék sok megrendelést kaptak ezen tájakról, ill. a határon túlról, az anyaországból is. Gyakran hívták őket bemutatókra, fesztiválokra, gyerekprogramokra, így jött az ötlet, hogy a szerszámokon kívül mást is kínáljanak az érdeklődőknek. A gyermekek és a felnőttek körében a kezdetektől kelendőek voltak a Petrusinec házaspár által készített nyakláncok, kulcstartók, derékszíjak vagy éppen bibliaborítók.
Aki vásárolt már valamit Ilona és Ladi termékeiből, tudja, hogy a minőségre nem lehet panasz. Az alapanyagok egy része ukrajnai bőrkereskedésekből, másik részük, a növényi cserzésű bőrök Magyarországról vagy magyarországi közvetítő által, olasz gyártótól kerülnek a műhelybe. Lószerszámokból változatos a kínálat: munkára és hintóhúzásra tartott lovak számára egyaránt készülnek hámok.
Ilona és Ladi azon túl, hogy egyedi és változatos kézműves tárgyakat kínálnak vásárlóiknak, egy hajdan szebb napokat is megélt hagyományos népi mesterséget is sikeresen tett újra ismertté, népszerűvé.

Espán Margaréta

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

    Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom, TájGazda

    Budapest VII. kerületének egyik ékessége a Rózsák terén álló római katolikus templom. Nevét Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta, aki életét a betegek és a szegények gondozásának szentelte.

     
  • Tarpai szárazmalom

    Tarpai szárazmalom, TájGazda

    A gabonát, melyből kenyerünk lesz, először mindenképpen meg kell őrölni. Az őrléshez pedig malomra van szükségünk. Az 1800-as években Magyarországon a gabonatermelés növekedésével

     
  • Szövés és foltvarrás

    Krizbai Orsolya, szövés és varrás, TájGazda

    Nem azért kerültek egymás mellé, mert rokon kézimunkák, hanem mert egy vállalkozás keretében művelik. Az is közös vonás, hogy a Marosvásárhelyen élő fiatal asszonyok, Krizbai Nemes Orsolya és Bartha Izabella,

     
  • Egyedi libafarm a Vajdasági Telecskán

    Sajnálattal kell bevallani, hogy falvaink gazdasági értékeit sokszor nem vezsi észre  közönség, esetleg részben használja ki azokat. Ez nem csupán a mezőgazdaságra vonatkozik,

     
  • Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet

    Minden időben költőket, dalszerzőket, festőművészeket ihlet a virág, a rétek színpompája, a gyümölcsösök habfehér vagy rózsaszínű virágdísze. A rózsát a virágok királynőjének nevezik,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére