Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből, TájGazda

Kárpátalján a nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeknek gyakori szereplői  a tiszaújlaki Petrusinec házaspár, Ilona és Vladimir (vagy ahogy a legtöbben ismerik, Ladi), akik munkáikkal kellemes

és különleges színfoltjai a fesztiváloknak, gyerekprogramoknak. A házaspár bőrdíszművességgel foglalkozik, s állíthatom: minden rendezvényen tömött sorok jelzik az emberek érdeklődését irányukba.
Ladi elsőként a suszterszakmát tanulta meg cipészként dolgozó szülei mellett, még iskolásként. A ’90-es évek vége felé egyre kevesebb munkája lett a cipészeknek, s Ladi más tevékenységre nyargalt (vagy inkább nyergelt) át: lovas felszerelések készítésbe fogott. Bő tíz év elteltével bővítette munkakörét, és szíjgyártó műhelyében a nyergeken, hámokon kívül táskák, szíjak, bőrékszerek is készültek, amelyek már nem csak az ő, hanem felesége keze munkáját is dicsérték.
Kárpátaljai alföldi részein egyre kevesebb szekeret látni, és mezőgazdasági munkára, szállításra is igen kevesen használnak már lovat, de azért akadnak még kocsisok mifelénk is. A hegyvidéki falvakban viszont még sokan tartanak lovat igás állatként, így ott rendszeres használatban vannak a lószerszámok. Ladiék sok megrendelést kaptak ezen tájakról, ill. a határon túlról, az anyaországból is. Gyakran hívták őket bemutatókra, fesztiválokra, gyerekprogramokra, így jött az ötlet, hogy a szerszámokon kívül mást is kínáljanak az érdeklődőknek. A gyermekek és a felnőttek körében a kezdetektől kelendőek voltak a Petrusinec házaspár által készített nyakláncok, kulcstartók, derékszíjak vagy éppen bibliaborítók.
Aki vásárolt már valamit Ilona és Ladi termékeiből, tudja, hogy a minőségre nem lehet panasz. Az alapanyagok egy része ukrajnai bőrkereskedésekből, másik részük, a növényi cserzésű bőrök Magyarországról vagy magyarországi közvetítő által, olasz gyártótól kerülnek a műhelybe. Lószerszámokból változatos a kínálat: munkára és hintóhúzásra tartott lovak számára egyaránt készülnek hámok.
Ilona és Ladi azon túl, hogy egyedi és változatos kézműves tárgyakat kínálnak vásárlóiknak, egy hajdan szebb napokat is megélt hagyományos népi mesterséget is sikeresen tett újra ismertté, népszerűvé.

Espán Margaréta

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A profi kertészkedés alapja

    Soos kertészet, TájGauda

    A falusi környezet maga adja a lehetőséget, hogy a kerttulajdonosok biogazdálkodásban saját maguk állítsák elő az értékes táplálék egy részét a családi asztalra. Az, aki pedig nagy portával rendelkezik

     
  • Háromkút az elzárt csángó település

    Háromkút az elzárt csángó település, TájGazda

    Van egy eldugott kis falu Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás lábánál. A Békás-szorostól 15 km-re délre, a gyimesi főúttól 32 km-re található település nehezen megközelíthető.

     
  • SilvErica

    SilvErica, TájGazda

    Szegedi Erika vagyok a felvidéki Párkányból. Adminisztratív feladatokat látok el egy szállítmányozási vállalatnál. Ám, mikor nem a munkahelyemen vagyok, legszívesebben ezüst drótból

     
  • A dorozsmai szélmalom nehéz sorsa

    A dorozsmai szélmalom

    Kiskundorozsma a szélmalmok hazája is lehetett volna az 1900-as években. Az első malmot 1801-ben építették a dombra. Ezzel is elősegítve a szél által adta lehetőségek kihasználását.

     
  • Természeti csoda, az Alföld déli csücskében

    A Kardoskúti Fehér-tó

    A több, mint 5600 hektáron elterülő Kardoskúti Fehértó Békés megye egyik ékessége, amely egyben Magyarország 7 természeti csodája közé tartozik. E szikes tó és területe az év bármely időszakában

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére