Életmód és hivatás a lovaglás, TájGazda

A ló ősidőktől fogva az embert szolgálta, mind a munkában, mind az élvezetekben. Alig 50-60 évvel ezelőtt még a mezőgazdaságban is fontos szerepe volt a patásnak, hiszen a szántástól kezdve az aratásig

szinte minden szegmentumban fontos „húzóerőnek” számított. Az iparosodással azonban a ló kiszorult a gzadasági udvarokból, és manapság faluhelyen, sőt a tanyákon is csak elvétve találunk tiszta vérbeli, vagy kevert lovakat. Kósa Sándor a vajdasági Bácskossuthfalván azonban nem hagyja kihalni a lovak iránti tiszteletet és szeretetet. Munkájával, szakmai hozzáértésével azon fáradozik, hogy a nemes és egyben intelligens állat visszakerüljön a mindennapokba. Évekkel ezelőtt Temerinbe vitte a sors, ahol sikerült saját lovas-iskolát alapítania, majd a gyermekeket és az idősebbeket is lovagolni tanítani. Mint mondja, a szenvedély még kiskorában kezdődött, és alig múlt 13 éves, amikor lótulajdonosnak mondhatta magát. Kezdetben családtagként bántak a jószággal, később pedig már a sportban is közösen kipróbálhatták egymást. Az összhangot midnenképpen a lovak iránt érzett szeretet teremti meg a tulajdonos és az állat között.
-Az általános iskola befejeztével nem is volt kérdés, hogy milyen irányba szeretnék menni. Mivel Bácskossuthfalva közel van Topolyához, így az ottani mezőgazdasági szakközépiskola állategészségügyi technikus szakát választottam. Ez alapot adott az állatok kezeléséhez, mivel számunkra az egészség a legfontosabb. Később több tanfolyamot, képzést is elvégeztem, amivel még közelebb kerültem az úgynevezett lovas szakmához. A neves magyarországi szakemberek tapasztalataira is nagy szükség volt, az ő tanításukkal sikerült fejlesztenem a tevékenységemet, a céljaim felé haladni. A folyamatos képzés és tanulás nélkülözhetelen, még mai napig is, a tőlem idősebbektől, jobb, képzetebb mesterektől tanulom a szakma csínját – bínját.
-Milyen fajta lovak találhatóak meg a lovasudvarban? Tiszta vérvonalú egyedek, vagy vannak kevert fajták is?
-Jelenleg több fajta lovat tartunk számon, ugyanis a vállalkozás kezdetén azt vettük figyelembe, hogy a lovagoltatásra megfeleljenek az állatok. A nyugodtabb, megbízhatóbb, kiegyensúlyozott egyedek kaptak helyet az istállóban. Ezeket a tulajdonságokat a nonius fajtában találtuk meg, de az évek során már  a sport felé is nyitottunk és ez miatt érkeztek ide kisbéri félvér, gidrán, amelyek magyar fajták, de előfordul a tinker, és a fríz ló is. A lovassport iránti érdeklődésem főleg azért alakult ki, mert az egész évi munkák eredményét ily módon teljes egészében be tudjuk mutatni. Tehát nem csak egymással szemben mérjük össze a képességeinket, hanem magunknak is egy bizonyítékot teszünk le, hogy jól dolgozunk.
-Vajdaságban bemutathatóak ezek az eredmények? Milyen érdeklődést tanúsítanak az emberek a lovas sport iránt?
-Aránylag kevés a lehetőség a népszerűsítésre, a bemutatkozásra, de pár éve már körzetenként is kezd alakulni, illetve javulni a  helyzet e téren. Öt éve, amióta megrendezik a Vajdasági Vágtát, ami a Nemzeti Vágta előfutama, nagyobb érdeklődést mutatnak az emberek, és főleg a fiatalok a lovas sport iránt. Személyemben is részt veszek a Vágtán, valamint lovaimat különböző lovasok hajtják. Elégedett vagyok a teljesítményekkel, hiszen eddig második, harmadik helyezést értünk el, de remélem, hogy az új lovainkkal a győzelem felé haladunk.
A lovaglás és a  lovas sport nem olcsó időtöltés, ám aki megismeri a patás jószágokat, egy életre igazi barátságot és kötődést alakít ki vele. A mindennapi teljesítésben és nem utolsó sorban a gyógyításban is fontos szerepet tölthetnek be a lovak. Kósa Sándor ezért is szervez minden év augusztusában lovaglótábort, kezdőknek és haladóknak, akik továbbviszik a lovak iránt érzett szeretetet és tiszteletet, valamint tesznek azért, hogy a jószágok minél szélesebb körben foglalják el helyüket az udvarokban.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Lelki társakká váló babák

    Babakészítő, TájGazda

    Csikós Kata közel tíz évvel ezelőtt olyan játékot szeretett volna a lánya kezébe adni, amit ő készített, ami nem műanyag, ami nem veszélyes rá nézve, hanem pihe-puha, ölelhető.

     
  • A szerémségi magyarság központja

    A szerémségi magyarság központja

    A nehéz gazdasági helyzetben egyre kevesebb a munkalehetőség a vajdasági településeken. Ezért sokan külföldre mennek, azonban Szerémségben van olyan helység is, ahonnan nem költöznek el a lakosok.

     
  • „Haszontalan” maradékokból

    Bornemissza Andrea ékszerei, TájGazda

    Fa, fém, gyöngy, ásványok – legtöbbször valószínűleg ezekre az alapanyagokra gondolunk, ha ékszerekről van szó. Bornemissza Andrea, aki az egykor Szatmár,

     
  • A Modern Magna Talking cum Laude

    Modern Talking, TájGazda

    A Csabai Kolbászfesztivál egy dologban minden fesztiváltól különbözik: az egyetlen olyan fesztivál, ahol előbb van a munka, aztán jöhet a szórakozás. A csabaiak a munkában egyedülállóak,

     
  • Hajnalka Pócsová Art

    Hajnalka Pócsová Art, TájGazda

    Kezdetek.. A nevem Pócs Hajnalka, s jelenleg a besztercebányai Matej Bel egyetem diákja vagyok, de Érsekújvárban lakom. Gyerekkorom óta foglalkozom képzőművészettel, már az óvodában is én rajzoltam tele

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére