OpiEri, TájGazda

Ocskoné Pál Erika Felvidéken, azon belül is a Losonci járásban található Füleken él. Civil foglalkozása vegyészmérnök, a füleki zománcozógyár egyik privatizált részlegében 16 évig logisztikai vezetőként dolgozott,

majd a változtatás igénye miatt többféle munkát is kipróbált. Később a férjével családi vállalkozást indítottak és ekkor – körülbelül három éve – kapott lehetőséget a gyermekkori álmaimhoz való visszatéréshez, hogy kézműveskedhessen. Jelenleg selyemfestéssel foglalkozik, selyemkendőket és sálakat fest, melyeket OpiEri márkanév alatt három ország internetes handmade portálján értékesíti: Meska.hu, Sashe.sk, Fler.cz. Valamint tervezi, hogy a jövőben különböző vásárokra is el fog látogatni.
„A selyemfestés egy gyönyörű ősrégi technika, ami ahogy maga a selyem is, Ázsiából jött el hozzánk. A selyemfonalat a selyemhernyók gubójából nyerik, majd különböző módon szövik, így kapjuk a különböző minőségű selyemszöveteket.
A selyemfestésnek nagyon sok technikája van, lehet hajtogatós-kötözgetős batikolt technikát alkalmazni, de ecsettel lehet is festeni, mint egy festményt.
Én több technikát is alkalmazok, mindig azt, amihez épp ihletet kapok. Van, amikor papíron előre megtervezem az egész mintát és azt rajzolom át kontúrral vagy viasszal, majd ecsettel színezem. Van, amikor hagyom a színeket a maguk szépségében egymásra hatni akkor készülnek az absztrakt mintázatok. A selyem nem papírként viselkedik, itt a festék szétfut a felületen, ha nem adunk neki kontúrral határokat. Javítási lehetőség nincs.
A megfestett selymet 24 óráig száradni hagyom, és utána párában 3-4 óráig fixálom. Ezután kimosom, vasalom és fényképezem. A fényképeket apróbb szerkesztés után feltöltöm a weboldalakra.
Mindig is szerettem rajzolni és gyerekként az volt az álmom, hogy divattal kapcsolatos dologgal foglalkozhassam – már tinédzserként ruhákat varrtam magamnak. A kendők és a sálak úgy kerültek a képbe, hogy mindig irigyeltem a kolléganőmet, aki az egyszerű szoknya- pulcsi kombinációt mindig más kendővel tette egyedivé. Ezért akartam a nőknek egyszerű módot mutatni, hogyan lehet egyedi az öltözetük egy jól megválasztott kiegészítővel.
Budapesten vettem részt selyemfestő tanfolyamon, ahol nagyon jó hangulatban két hétvégét töltöttem a selyemfestés titkainak a megismerésével. A tanárom Varga Adrienne egy nagyon kedves és készséges pedagógus, aki mindent megtett azért, hogy a tanfolyamon mindannyian nagyon jól érezzük magunkat.
Egy kendő megfestése a minta nehézségétől függően 2-6 óra. Számomra a legkedvesebbek azok az alkotásaim, amit a saját egyedi kombinált technikámmal festek.
Mostanában Szlovákiában nagyon kelendők a népi mintázatok. Egy vásárló kérésére kezdtem el ezekkel foglalkozni és különböző vidékek népi mintázatait a selyemre alkalmazni. Ebben végtelen a lehetőség.
A vásárlói célcsoportom minden nő, aki szereti az egyediséget és ki akar lépni az áruházláncok által nyújtott „formalizmusból”. Másodsorban nagyon jó ajándék, mert minden nő örül, ha kap egy pici „luxus-érzést”, amit a selyem képvisel.
Jelenleg egyedül dolgozom, bár a fényképezésnél a párom is besegít, ugyanis egyszerre nem tudok a fényképezőgép mindkét oldalán állni. A jövőre nézve rengeteg tervem van. Először is olyan szintre kellene felfuttatni a vállalkozást, hogy ez legyen a fő megélhetési forrásom. Másodszor szeretnék fejleszteni, kézzel festett selyemblúzokat és egyéb ruhadarabokat készíteni. Ezenkívül nagy álmom egy saját tervezésű nagyestélyi.”
Erika termékeit a már fent említett három portálon találjuk meg, csak írjuk be a keresőbe: „OpiEri”!

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Felvidéki vadmacska az oroszlánok közt

    Ma Potháczky Angélával, az elbűvölő felvidéki művésznővel, és gyönyörű rajzaival ismerkedhetünk meg közelebbről. Angéla kicsi kora óta szívesen rajzolt, látható volt benne a tehetség,

     
  • A gyermekszínészet bástyája

    Gyermekszínészet a Vajdaságról

    Az Újvidéki Színház 1973-ban alakult. Életre hívásának kiemelt szempontja volt, hogy a jugoszláviai magyarság színházi élete és kultúrája egy  modern színházzal gazdagodjon.

     
  • Komáromi Jókai Színház

    Komáromi Jókai Színház, TájGazda

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította őket.

     
  • Sulisztár 10-szer Tiszakálmánfalván

    Sulisztár 10-szer Tiszakálmánfalván

    A délvidéki Újvidék községhez tartozik a 4000 lelket számláló Tiszakálmánfalva, ahol a lakosság csaknem egy negyede vallja magát magyarnak. 1884-ben,

     
  • MAJA – Majoros Jácint méhészet

    Majoros méz, TájGazda

    A harminchét éves Majoros Jácint gyermekkorától otthonosan mozog a méhek között. Már a dédapja is foglalkozott méhekkel – akkor még méhkasokban. Nagyapja Viczén István kiváló méhész és oktató volt,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére