Csuhéfalvi életképek, TájGazda

A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

megtanulta a csuhéfonást az édesanyjától. Kezdetben kosarakat és táskákat készített. A tudását és az ügyességét egyedül fejlesztette tovább, aminek az eredményét a művei tükrözik.
Kedvelt témája a paraszti életforma. A figurái mind egy-egy cselekvést, történetet mutatnak be, egyfajta beszédes figurák. Segítenek felidézni a múltat, a falusi élet eseményeit, mint a termény betakarítása, a rőzsegyűjtés, a szánkózás, a vízhordás a kútról, vagy akár az udvarlás.
A csuhéfonás mindig téli elfoglaltság volt, aprólékos munkát igényel, és sok időt, főleg ha egy komolyabb darab készül. Margitka néninek sokat segít a férje, Gabi bácsi, aki fából faragja számára az alapot, de volt már rá példa, hogy szánt vagy kisebb vödröket vagy poharat is készített. Margitka néni ügyel arra, hogy a kompozíció minden része natúr anyagokból készüljön.  A száraz levelet langyos vízbe kell mártani, hogy lehessen sodorni, tekerni. A csuhét ennél a folyamatnál színesre is festheti, amihez természetes anyagokat használ. A barna szín eléréséhez diót, a lilakáposzta lilára festi leveleket, míg a cékla segítségével piros színt kapunk. Babáit vattával tömi ki, hogy szépen száradjanak a levelek. Miután a csuhé megszáradt, kiszedi a fölösleges vattát. A babák haja a kukorica selyméből készül, hiszen a növényi anyagok közül az hasonlít leginkább a hajra. Elmondása szerint két egyforma életképet vagy babát nem tud készíteni, ugyanis mindegyik egyedi. Margitka néni az emberalakoknak nem fest arcot, mert így a szemlélő olyannak képzeli el, amilyennek ő szeretné. Eddig leginkább a csuhéból készült virágkompozíciói iránt érdeklődtek, azonban már egyre többen fedezik fel egyedi csuhébabáit és életképeit is.
Margitka nénit a nyár folyamán több táborba is várják, hogy megtanítson néhány egyszerű fogást a fiatalabb generációnak is. A táborokban általában madárijesztőt vagy szalvétatartót készít a gyerekekkel. Június 17-én elsőként állítja ki műveit a munkácsi várban.

Molnár Szabina

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Jorsi: színes táskák a mindennapokra

    Jorsi, Jakab Orsolya táskák, TájGazda

    Elsősorban praktikus dolgokat próbál alkotni Kolozsváron Jakab Orsolya, mivel nőként tudja, mennyire fontos, hogy egy táska kényelmes legyen, a legjobb, ha minél több zsebe van.

     
  • Lenny Handmade

    Lenny Handmade, TájGazda

    Süli Andrea a felvidéki Kassa városában él családjával. Szabadidejének nagy részét két kisgyermekével tölti, mikor ők alszanak, akkor pedig ékszereket készít. Andrea harminc évig a városközpontban élt,

     
  • MAJA – Majoros Jácint méhészet

    Majoros méz, TájGazda

    A harminchét éves Majoros Jácint gyermekkorától otthonosan mozog a méhek között. Már a dédapja is foglalkozott méhekkel – akkor még méhkasokban. Nagyapja Viczén István kiváló méhész és oktató volt,

     
  • Jótékony hatású sódomb

    Egerszalók, Sódomb, TájGazda

    A közeli képek láttán először arra gondolhatunk, hogy e csodálatos fehér jelenség valahol a sarki jég környezetében található. Majd távolodva, a fehér domb körül zöld növényzet bukkan elő,

     
  • Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet

    Minden időben költőket, dalszerzőket, festőművészeket ihlet a virág, a rétek színpompája, a gyümölcsösök habfehér vagy rózsaszínű virágdísze. A rózsát a virágok királynőjének nevezik,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére