Csuhéfalvi életképek, TájGazda

A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

megtanulta a csuhéfonást az édesanyjától. Kezdetben kosarakat és táskákat készített. A tudását és az ügyességét egyedül fejlesztette tovább, aminek az eredményét a művei tükrözik.
Kedvelt témája a paraszti életforma. A figurái mind egy-egy cselekvést, történetet mutatnak be, egyfajta beszédes figurák. Segítenek felidézni a múltat, a falusi élet eseményeit, mint a termény betakarítása, a rőzsegyűjtés, a szánkózás, a vízhordás a kútról, vagy akár az udvarlás.
A csuhéfonás mindig téli elfoglaltság volt, aprólékos munkát igényel, és sok időt, főleg ha egy komolyabb darab készül. Margitka néninek sokat segít a férje, Gabi bácsi, aki fából faragja számára az alapot, de volt már rá példa, hogy szánt vagy kisebb vödröket vagy poharat is készített. Margitka néni ügyel arra, hogy a kompozíció minden része natúr anyagokból készüljön.  A száraz levelet langyos vízbe kell mártani, hogy lehessen sodorni, tekerni. A csuhét ennél a folyamatnál színesre is festheti, amihez természetes anyagokat használ. A barna szín eléréséhez diót, a lilakáposzta lilára festi leveleket, míg a cékla segítségével piros színt kapunk. Babáit vattával tömi ki, hogy szépen száradjanak a levelek. Miután a csuhé megszáradt, kiszedi a fölösleges vattát. A babák haja a kukorica selyméből készül, hiszen a növényi anyagok közül az hasonlít leginkább a hajra. Elmondása szerint két egyforma életképet vagy babát nem tud készíteni, ugyanis mindegyik egyedi. Margitka néni az emberalakoknak nem fest arcot, mert így a szemlélő olyannak képzeli el, amilyennek ő szeretné. Eddig leginkább a csuhéból készült virágkompozíciói iránt érdeklődtek, azonban már egyre többen fedezik fel egyedi csuhébabáit és életképeit is.
Margitka nénit a nyár folyamán több táborba is várják, hogy megtanítson néhány egyszerű fogást a fiatalabb generációnak is. A táborokban általában madárijesztőt vagy szalvétatartót készít a gyerekekkel. Június 17-én elsőként állítja ki műveit a munkácsi várban.

Molnár Szabina

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A minőség mindenekelőtt

    Kiss Húsműhely, TájGazda

    A kínálat gazdag, a vállalkozás kicsi. Cél a kifogástalan minőségű termékek készítése, az ősi hagyományos receptek mellet a haladó fűszerezéssel előállított termékek és ezzel egy időben a példamutatás.

     
  • ILA-Glass

    Iliglass, TájGazda

    Baráth Ilona a felvidéki, érsekújvári járásbeli Kamocsán él, tanult szakmája szerint építész tervező. Manapság azonban leginkább ékszereket és dísztárgyakat tervez és „épít”, készít, melyeket

     
  • Kreatív tanárképzés

    Kreatív tanárképzés, TájGazda

    A Vajadsági Magyar Pedagógusok Egyesülete minden év júliusában akkreditált továbbképzést tart tanároknak, pedagógusoknak, tanítóknak. Az előadásokon több témakörből lehet választani, egyebek mellett

     
  • A jelige: tök

    Temerinben 19. alkalommal került sor a Dél–bácskai Tökfesztiválra, ami a Kikindai Nemzetközi verseny előrendezvénye. Sajnos az időjárási viszonyok beleszóltak a fesztivál és a verseny menetébe,

     
  • Brikk: a variáció tárháza végtelen

    Brikk építőjáték, TájGazda

    Mikor gyerek voltam, imádtam az olyan játékokat, amelyekből építeni lehetett. Csak a képzeletemen múlott, hogy milyen dolgok öltenek alakot belőle. Bárhogyan lehetett kombinálni az egyes elemeket

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére