Csuhéfalvi életképek, TájGazda

A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

megtanulta a csuhéfonást az édesanyjától. Kezdetben kosarakat és táskákat készített. A tudását és az ügyességét egyedül fejlesztette tovább, aminek az eredményét a művei tükrözik.
Kedvelt témája a paraszti életforma. A figurái mind egy-egy cselekvést, történetet mutatnak be, egyfajta beszédes figurák. Segítenek felidézni a múltat, a falusi élet eseményeit, mint a termény betakarítása, a rőzsegyűjtés, a szánkózás, a vízhordás a kútról, vagy akár az udvarlás.
A csuhéfonás mindig téli elfoglaltság volt, aprólékos munkát igényel, és sok időt, főleg ha egy komolyabb darab készül. Margitka néninek sokat segít a férje, Gabi bácsi, aki fából faragja számára az alapot, de volt már rá példa, hogy szánt vagy kisebb vödröket vagy poharat is készített. Margitka néni ügyel arra, hogy a kompozíció minden része natúr anyagokból készüljön.  A száraz levelet langyos vízbe kell mártani, hogy lehessen sodorni, tekerni. A csuhét ennél a folyamatnál színesre is festheti, amihez természetes anyagokat használ. A barna szín eléréséhez diót, a lilakáposzta lilára festi leveleket, míg a cékla segítségével piros színt kapunk. Babáit vattával tömi ki, hogy szépen száradjanak a levelek. Miután a csuhé megszáradt, kiszedi a fölösleges vattát. A babák haja a kukorica selyméből készül, hiszen a növényi anyagok közül az hasonlít leginkább a hajra. Elmondása szerint két egyforma életképet vagy babát nem tud készíteni, ugyanis mindegyik egyedi. Margitka néni az emberalakoknak nem fest arcot, mert így a szemlélő olyannak képzeli el, amilyennek ő szeretné. Eddig leginkább a csuhéból készült virágkompozíciói iránt érdeklődtek, azonban már egyre többen fedezik fel egyedi csuhébabáit és életképeit is.
Margitka nénit a nyár folyamán több táborba is várják, hogy megtanítson néhány egyszerű fogást a fiatalabb generációnak is. A táborokban általában madárijesztőt vagy szalvétatartót készít a gyerekekkel. Június 17-én elsőként állítja ki műveit a munkácsi várban.

Molnár Szabina

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • JUDIT

    Judit, TájGazda

    Göbőné Korpás Judit a felvidéki Léván él. Hagyományos népi és modern gyöngyékszerek készítésével foglalkozik. Termékeit JUDIT márkanév alatt kereshetjük. „Nagyon szeretek fűzni.

     
  • Újból eljött a Tiszavirágzás ideje

    Újból eljött a Tiszavirágzás ideje – ne hagyja ki e csodás jelenséget! Az évente egyszer látható, egyedülálló rajzás, szakszerű túravezetés mellet kenuba, csónakba ülve bárki számára testközelből megtekinthető.

     
  • A kismácsédi Szent-Margit templom

    Kismácséd a felvidéki Galántai járás alig 600 főt számláló települése, mely a járási központtól mintegy 10 km-re, a Kisalföld északi részén fekszik. 1326-ban említi először hivatalos irat, akkor még Mached néven.

     
  • Megújulásban a remény

    Pancsova a Dél-bánáti régió nagyobb városai közé tartozik. A Duna és a Temes találkozásánál fekszik, a népszámlálási adatok alapján 127 ezren lakják, ebből a magyarok száma megközelíti a négyezret.

     
  • Academia Istropolitana

    A Pozsonyban jelenleg is megtalálható Academia Istropolitana a mai Szlovákia területén található legrégebbi egyetem, melyet egyben a történelmi Magyarország első ilyennemű oktatási intézményei

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére