Csuhéfalvi életképek, TájGazda

A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

megtanulta a csuhéfonást az édesanyjától. Kezdetben kosarakat és táskákat készített. A tudását és az ügyességét egyedül fejlesztette tovább, aminek az eredményét a művei tükrözik.
Kedvelt témája a paraszti életforma. A figurái mind egy-egy cselekvést, történetet mutatnak be, egyfajta beszédes figurák. Segítenek felidézni a múltat, a falusi élet eseményeit, mint a termény betakarítása, a rőzsegyűjtés, a szánkózás, a vízhordás a kútról, vagy akár az udvarlás.
A csuhéfonás mindig téli elfoglaltság volt, aprólékos munkát igényel, és sok időt, főleg ha egy komolyabb darab készül. Margitka néninek sokat segít a férje, Gabi bácsi, aki fából faragja számára az alapot, de volt már rá példa, hogy szánt vagy kisebb vödröket vagy poharat is készített. Margitka néni ügyel arra, hogy a kompozíció minden része natúr anyagokból készüljön.  A száraz levelet langyos vízbe kell mártani, hogy lehessen sodorni, tekerni. A csuhét ennél a folyamatnál színesre is festheti, amihez természetes anyagokat használ. A barna szín eléréséhez diót, a lilakáposzta lilára festi leveleket, míg a cékla segítségével piros színt kapunk. Babáit vattával tömi ki, hogy szépen száradjanak a levelek. Miután a csuhé megszáradt, kiszedi a fölösleges vattát. A babák haja a kukorica selyméből készül, hiszen a növényi anyagok közül az hasonlít leginkább a hajra. Elmondása szerint két egyforma életképet vagy babát nem tud készíteni, ugyanis mindegyik egyedi. Margitka néni az emberalakoknak nem fest arcot, mert így a szemlélő olyannak képzeli el, amilyennek ő szeretné. Eddig leginkább a csuhéból készült virágkompozíciói iránt érdeklődtek, azonban már egyre többen fedezik fel egyedi csuhébabáit és életképeit is.
Margitka nénit a nyár folyamán több táborba is várják, hogy megtanítson néhány egyszerű fogást a fiatalabb generációnak is. A táborokban általában madárijesztőt vagy szalvétatartót készít a gyerekekkel. Június 17-én elsőként állítja ki műveit a munkácsi várban.

Molnár Szabina

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Húsvétnap reggelén az ég igen magas

    Húsvétnap reggelén az ég igen magas - Tar Emese, TájGazda

    Kárpátalja magyar lakossága számos Húsvéthoz kötődő szokást őriz. Bár tagadhatatlan, hogy némelyikük formáját tekintve némileg megváltozott, Krisztus feltámadásának ünnepét mindenhol

     
  • A magyar sivatag

    A magyar sivatag, TájGazda

    Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

     
  • Villámgyorsan száguldó nyilak

    Norka íjász

    Az íj ősidők óta egybefonódik a magyarság fogalmával, a hungarikumok között is helyett kapott. Őseink nagy mesterei voltak e fegyver használatának. A monda szerint a sebesen vágtázó lovakon

     
  • Hulladékból remekmű

    Sikerélmény, egyben elismerés is bekerüni a "leg"-ek, a Guinness-rekordok sorába, ami a legfurcsább elsőségek gyűjteménye: 9 kilogrammos sárgarépát és 27 kilogrammos karfiolt termelő amatőr

     
  • Az összetartozás temploma

    Erdőszentgyörgy közelében a Küsmöd-patakra tervezett duzzasztógát építése temette a víz alá Bözödújfalut, azt a települést, melynek már a középkorban temploma volt, és létét írásos dokumentumok bizonyítják.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére