Csuhéfalvi életképek, TájGazda

A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

megtanulta a csuhéfonást az édesanyjától. Kezdetben kosarakat és táskákat készített. A tudását és az ügyességét egyedül fejlesztette tovább, aminek az eredményét a művei tükrözik.
Kedvelt témája a paraszti életforma. A figurái mind egy-egy cselekvést, történetet mutatnak be, egyfajta beszédes figurák. Segítenek felidézni a múltat, a falusi élet eseményeit, mint a termény betakarítása, a rőzsegyűjtés, a szánkózás, a vízhordás a kútról, vagy akár az udvarlás.
A csuhéfonás mindig téli elfoglaltság volt, aprólékos munkát igényel, és sok időt, főleg ha egy komolyabb darab készül. Margitka néninek sokat segít a férje, Gabi bácsi, aki fából faragja számára az alapot, de volt már rá példa, hogy szánt vagy kisebb vödröket vagy poharat is készített. Margitka néni ügyel arra, hogy a kompozíció minden része natúr anyagokból készüljön.  A száraz levelet langyos vízbe kell mártani, hogy lehessen sodorni, tekerni. A csuhét ennél a folyamatnál színesre is festheti, amihez természetes anyagokat használ. A barna szín eléréséhez diót, a lilakáposzta lilára festi leveleket, míg a cékla segítségével piros színt kapunk. Babáit vattával tömi ki, hogy szépen száradjanak a levelek. Miután a csuhé megszáradt, kiszedi a fölösleges vattát. A babák haja a kukorica selyméből készül, hiszen a növényi anyagok közül az hasonlít leginkább a hajra. Elmondása szerint két egyforma életképet vagy babát nem tud készíteni, ugyanis mindegyik egyedi. Margitka néni az emberalakoknak nem fest arcot, mert így a szemlélő olyannak képzeli el, amilyennek ő szeretné. Eddig leginkább a csuhéból készült virágkompozíciói iránt érdeklődtek, azonban már egyre többen fedezik fel egyedi csuhébabáit és életképeit is.
Margitka nénit a nyár folyamán több táborba is várják, hogy megtanítson néhány egyszerű fogást a fiatalabb generációnak is. A táborokban általában madárijesztőt vagy szalvétatartót készít a gyerekekkel. Június 17-én elsőként állítja ki műveit a munkácsi várban.

Molnár Szabina

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Gemmifer

    Gemmifer, TájGazda

    Novák Szilvia vagyok. Csodálatos vidéken élek egy felvidéki, alsó Garam-menti településen Garamkövesden. Itt torkollik a Garam a Dunába, ami páratlan látványt nyújt akár a partról nézve,

     
  • Kis földterület – tarka növényzet

    Kis földterület, TájGazda

    Milyen megélhetést nyújt a gazdának a 7 holdas termőföld, amikor a gabonatermelők  száz holdakban mérik a fejlődést  szavatoló gazdaságot. A szerkezetváltás, ami a kertészetre és a gyümölcstermelésre irányul,

     
  • Felemelkedni a termelésben

    Felemelkedni a termelésben, TájGazda

    A múlt század 90-es éveiben, a gazdasági összeomlás idején, több százezren maradtak munka nélkül Szerbiában, így Vajdaságban is. A csalódottak és a magukat kiszolgáltatottnak érzők

     
  • Asztalos- és horgolt termékek

    Asztalos és horgolt termékek, TajGazda

    Tiszapéterfalván találkoztam a szimpatikus házaspárral, és standuknál nézegettem sokáig aranyos és szépen megmunkált termékeiket. Mindig megfog, ha kézművesek elsősorban gyermekek részére készítik el termékeiket.

     
  • Fajáték és ördöglakat

    A játékos stand előtt elsősorban kisfiúk szoktak álldogálni, mert a kardok, kések és más fegyverek, illetve az autók őket csábítják oda leginkább. Vannak olyan játékok, amik többnyire a kellék szerepét töltik be,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére