A gyümölcs feldolgozott értéke, TájGazda

A kisgazdaságok fennmaradását és távlatát, egyben fejlesztési útját, nem a hagyományos, kevés kézi munkával járó gabonatermelés szavatolja, hanem a hozzáadott érték lehetősége.  Ennek szép példáival találkozunk

a jellegzetes vajdasági házi készítésű termékek kínálatában, de ehhez szilárd alapot csak az a kistermelői szabályzat jelentene, melynek képviselőházi elfogadása egyre késik. A kényszer, a véletlen is alapot teremthet a vállalkozáshoz, a nyersanyagtermelés és feldolgozás szorosra fűzéséhez. A királyhalmi Berényi László és Aranka vállalkozását, a magas biológiai értékű  gyümölcslevek készítését is részben a kényszer indította sikeres útjára.    
- Öt éve olyan jégverés károsított öthektáros gyümölcsösünkben, hogy sértetlen gyümölcs alig maradt a fán. Szüretkor csak olcsón, ipari almaként értékesíthettük ez a termést. Akkor támadt az ötlet, hogy sajtoljunk belőle gyümölcslevet. Kezdetben szőlőpréssel sajtoltuk a természetes almalevet, és amikor összehasonlítottuk a boltan vásárolható üdítővel, ismerőseink, barátaink is megízlelték, érezhettük a kettő közötti különbséget. Az almából sajtolt üdítő italnak köszönhetően sikerült átvészelnünk a jégverés évét. Most már feldolgozás kíséri a termelést - magyarázza Berényi Aranka. A gazdaságon a természetes almalé mellett más termékek is készülnek, illetve készülőfélben vannak.
- Mivel egyedül termeljük meg a feldolgozásra kerülő almát, tehát nem csak ipari, vagy ahogyan errefelé mondják "hulló-almából" sajtoljuk a gyümölcslevet, megválogatjuk, hogy melyik kerül prés alá, így külön-külön idaredból, sárga deliseszből és Granny Smithből készül a természetes üdítő ital. Kisebb szőlőültetvényünk is van, szőlőlevet is préselünk, tavaly ősszel pedig egyik ismerősünk biztatására organikus termelésből származó cékla is került a prés alá, sőt kísérletként az alma és a szőlő meg az alma és a cékla kombinációjával is próbálkoztunk. Keresett a bio-bodzából préselt gyümölcslé is. Az almapréselés után fennmaradt  melléktermék, az eléggé száraz almapüré kezdetben a komposzttelepre került, de kiváló minőségű almaecet erjeszthető belőle, elkezdtük annak készítését is, hamarosan megjelennek gyümölcslekváraink is. Berényi László megjegyezte, hogy bár kezdetleges módszerrel indult a feldolgozás, és ha nem lennének a támogatások, önerőből nehezen fejleszthetnének.
- A Prosperitati Alapítvány pályázatán keresztül szerzett pénznek köszönhetően vásároltunk csomagprést, ami lehetővé teszi, hogy az almából akár 70%-nyi levet préseljünk, míg a szőlőpréssel ez legfeljebb 35% volt. Itt vannak a rozsdamentes acélból készült pasztőrözők, de legjelentősebb "gépünk" a duplafalú vákumos főzőüst, ami megfelel a lekvárok készítéséhez is. A csomagolásról pedig csak annyit, hogy kizárólag üvegbe kerülnek termékeink. A házaspár azt is elmondta, hogy 2010-től foglalkoznak organikus termeléssel. A 2,5 hektáros terület és a benne található gyümölcsfajták be vannak jegyezve és ellenőrzés alatt állnak, így a két éves bodzaültetvény, igaz, csak néhány sorról van szó, a tanúsított biobodza-léhez szolgáltatja a nyersanyagot. De van itt homoktövis, húsos som, őshonos birs és gyökérsarjról telepített besztercei szilvafajta, a magas művelésű Bianka szőlőfajta, amelyek kiváló minőségű, magas biológiai értékű gyümölcsöt biztosítanak a feldolgozáshoz.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Angyalok ezrei…

    Néhány héttel ezelőtt rézüstben főtt házi lekvárja kapcsán olvashattak Anicka-Hadady Csilláról, ám a benei (Kárpátalja, Beregszászi járás) fiatalasszonynak nem ez az egyetlen elfoglaltsága,

     
  • A kézműves szappanok mestere

    A kézműves szappanok mestere, TájGazda

    Virág-, vagy szív formájú, vagy éppen hagyományos téglatest formájú szappanokat látunkk Árvai Argita királyhalmi kézműves asztalán. Valamennyi szemre ighen mutatós és az illatözön

     
  • A Hadik-kastély és parkja

    Hadik kastély, TájGazda

    A szlovák határ közelében, a Bódva völgyben fekszik Tornanádaska kis községe. Az 1700-as évek vége felé a falu és környéke a Gyulay család birtokába került.

     
  • A piros arany

    A piros arany, TájGazda

    Szinte egész Szerbiában piros aranynak nevzik a málnát, mert az ország a bogyós gyümölcs kiviteléből jelentős bevételt valósít meg. Abban az esetben, ha a jég vagy a kései fagyok nem fölözik le a hasznot.

     
  • A Kis Kézműves Cukrászda

    A Kis Kézműves Cukrászda, TájGazda

    A németországi évek alatt más, jobb vállalkozóvá lett... A Kis Kézműves Cukrászda – olyan, mintha mindig létezett volna, hozzánőtt Gyulához. Pedig még csak huszonnégy éves.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére