Igazi házitermék a birkatarhó

Vajdaságban fellendülőben van a juhtenyésztés. Ugyanis a külföldi piaci lehetőségek, valamint a mezőgazdasági minisztérium támogatásai arra ösztönözik a fiatal termelőket, hogy a szülőföldön boldogulva,

és az állattenyésztéssel való foglalkozással keressék meg a jövedelmet. A birka többhasznú állat. Nem csak húsáért kellene nevelni, habár most a bárány és a birkahús a legkeresettebb, hanem a gyapjújáért és nem utolsó sorban a tejéből készült termékekért is. A juhászok azt mondják, nincs értéke a gyapjúnak. Egy-egy állatról lekerülő szőr ára szinte csak a szakavatott nyíró napidíját fedi, a fejéssel meg sokan nem kívánnak bajlódni, mert a birka kevés tejet ad. A moholi Aranyosi családban azonban az állat minden részét megbecsülik, és kemény, kitartó munkával a tejhasznot is értékesíteni tudják. A fejés a férfiak dolga, de a tápértékében gazdag tejet Natália asszony dolgozza fel és a nem hétköznapi csemegének számító birkatarhót készít a tejből. A kívülálló számára ugyan nem tűnik munkaigényesnek a tarhó elkészítése, de mint a háziasszony elmondta, kissé körülményes munkával jár. Forralni, hűteni, majd altatni kell a tejet. Nem mindegy a forralási technika sem, mivel a birkatejnek az a tulajdonsága, hogy sűrűbb, mint a tehéntej, zsírtartalma is jóval magasabb, így könnyen odaéghet főzés közben. Tapasztalat és idő kellett ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő hőmérsékletet és időt a tej felforralásához. A csemege elkészítésének tudományát egy idős nénitl „leste el”, hiszen az idősebb korosztály abban az időben nagy gyakorlattal rendelkezett a házitermékek elkészítésében. Az edények különlegesek, duplafalú és dupla aljú fazekakban történik az előkészítés. A tarhó érlelése pedig ma már műanyag edényekben történik, de valamikor cserépedényekben, csuprokban tálalták, hiszen azokban az eltarthatósága is jobb volt. Ma már kiment a divatból a cserépedény, a csupor. Ami pedig a fogyasztását illeti, az egész család kedveli ezt az egészséges tejterméket. A több mint 100 fős állatállománytól egy idényben annyi tej gyűlik össze, hogy még piacra is kerül a házilag készített birkatarhóból. Állagát tekintve krémes, könnyen kenhető, de akár kanalazható is a tarhó. Íz világa pedig különleges, savanykás. Dícsérik is a vásárlók a finomságot, hiszen ritkaságnak és ínyencfalatnak számít. A háziasszony pedig azzal is elégedett, hogy a konyhára is csurran egy kis jövedelem a tejhaszonból.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A Gyilkos-tó

    A Gyilkos-tó

    A Gyilkos-tó egyedülálló természeti ritkaság. A földcsuszamlás során keletkezett tó, a Keleti Kárpátok hegyvonulatai között helyezkedik el Gyergyószentmiklóstól 26 km-re.

     
  • Az újkígyósi földtégla

    Újkígyósi földtégla, TájGazda

    Abban élhetsz, amin jársz! Földtégla a jövő építőanyaga. Vezérhangya! Különös kifejezés. A köznyelv általában pejoratív értelemben használja, miszerint, akinél elindul a vezérhangya bolondos, különös figura,

     
  • A vándorló cigányok mestersége volt

    Teknővájás, TájGazda

    Pattog a forgács, ahogy a kezei közt lévő kapocskával formálja a fa belsejét. Egyszer jobb, egyszer bal oldalról hasítja ki a kisebb-nagyobb darabokat. A fa végeit gömbölyűre faragja, megformálja a füleket.

     
  • Hírhedt és híres magyarok Dél-Erdélyben

    A Retyezátot sokan felkeresik, a Hátszegi-medencén áthaladók mégsem tudják, hogy a vidék bővelkedik magyar vonatkozású történelmi műemlékekben.

     
  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére