Igazi házitermék a birkatarhó

Vajdaságban fellendülőben van a juhtenyésztés. Ugyanis a külföldi piaci lehetőségek, valamint a mezőgazdasági minisztérium támogatásai arra ösztönözik a fiatal termelőket, hogy a szülőföldön boldogulva,

és az állattenyésztéssel való foglalkozással keressék meg a jövedelmet. A birka többhasznú állat. Nem csak húsáért kellene nevelni, habár most a bárány és a birkahús a legkeresettebb, hanem a gyapjújáért és nem utolsó sorban a tejéből készült termékekért is. A juhászok azt mondják, nincs értéke a gyapjúnak. Egy-egy állatról lekerülő szőr ára szinte csak a szakavatott nyíró napidíját fedi, a fejéssel meg sokan nem kívánnak bajlódni, mert a birka kevés tejet ad. A moholi Aranyosi családban azonban az állat minden részét megbecsülik, és kemény, kitartó munkával a tejhasznot is értékesíteni tudják. A fejés a férfiak dolga, de a tápértékében gazdag tejet Natália asszony dolgozza fel és a nem hétköznapi csemegének számító birkatarhót készít a tejből. A kívülálló számára ugyan nem tűnik munkaigényesnek a tarhó elkészítése, de mint a háziasszony elmondta, kissé körülményes munkával jár. Forralni, hűteni, majd altatni kell a tejet. Nem mindegy a forralási technika sem, mivel a birkatejnek az a tulajdonsága, hogy sűrűbb, mint a tehéntej, zsírtartalma is jóval magasabb, így könnyen odaéghet főzés közben. Tapasztalat és idő kellett ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő hőmérsékletet és időt a tej felforralásához. A csemege elkészítésének tudományát egy idős nénitl „leste el”, hiszen az idősebb korosztály abban az időben nagy gyakorlattal rendelkezett a házitermékek elkészítésében. Az edények különlegesek, duplafalú és dupla aljú fazekakban történik az előkészítés. A tarhó érlelése pedig ma már műanyag edényekben történik, de valamikor cserépedényekben, csuprokban tálalták, hiszen azokban az eltarthatósága is jobb volt. Ma már kiment a divatból a cserépedény, a csupor. Ami pedig a fogyasztását illeti, az egész család kedveli ezt az egészséges tejterméket. A több mint 100 fős állatállománytól egy idényben annyi tej gyűlik össze, hogy még piacra is kerül a házilag készített birkatarhóból. Állagát tekintve krémes, könnyen kenhető, de akár kanalazható is a tarhó. Íz világa pedig különleges, savanykás. Dícsérik is a vásárlók a finomságot, hiszen ritkaságnak és ínyencfalatnak számít. A háziasszony pedig azzal is elégedett, hogy a konyhára is csurran egy kis jövedelem a tejhaszonból.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A Cseszneki Vár

    A cseszneki vár, TájGazda

    A Bakony hegység egyik sziklaszirtjén áll, őrködik ma is a romos Cseszneki Vár. Tekintélyt parancsoló vár a tatárjárást követően épült, azzal a céllal, hogy védelmi feladatokat lásson el

     
  • Szappanok alkotta csokrok

    Oázis: az értelmező kéziszótár felütésekor az alábbi meghatározást olvashatjuk ezzel kapcsolatban. Ez egy növényekkel és állatokkal körülvett vizes élőhely a forró sivatagban,

     
  • Kárpát-medencei Disznótoros Főzőverseny

    Kárpát-medencei Disznótoros Főzőverseny, TájGazda

    A Kárpád-medence különböző pontjairól összesen 47 csapat nevezett be a VII alkalommal Gyergyószentmiklóson megszervezett főzőversenyre. A rendezvényen kolbásztöltő rekordot is felállítottak.

     
  • Arany és ezüst féldrágakövek társaságában

    Szabó Gyöngyvér ékszer, Gyergyó, TájGazda

    Egyszer egy 15 éves kislánytól, amikor aranyfülbevalót csináltattak neki, anyukája megkérdezte, hogy volna-e kedve kitanulni ezt a mesterséget. A vonzó ajánlatra nehéz lett volna nemet mondani, érdeklődni kezdtek,

     
  • Mindenkinek jár egy tündér

    Tündérrózsa Kézműves Műhely, TájGazda

    Gyermekként imádtuk a meséket, a benne szereplő alakokat, de legfőképpen a tündéreket. Hiszen a tündérek varázslatos, mágikus lények. Kívánságainkat teljesítik, örömöt,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére