Hagyományőrző ruhák Székelyfölrdől, TájGazda

Kárpátalján a magyar lakosságot (is) megszólító tömegrendezvények általában valamely jeles esemény, évforduló köré szerveződik. Ha magunk elé képzelünk egy átlagos városnapos

vagy fesztiválos forgatagot, az egyszer használatos játékokat, kézműves termékeket, étel-italt kínáló árusok között talán ott lesznek majd a „magyaros” holmikat, dísztárgyakat, kiegészítőket, viseletet kínáló eladók is. Ugyanez a helyzet nálunk is, de népviseletet vagy nem találunk a kínálatban, vagy – főként városnapok, borfesztiválok alkalmával – csak ukrán vonatkozásút kínálnak. Néhány hónappal ezelőtt viszont változott a helyzet…
A beregszászi Birta Ibolya és férje, János ezt a hiányt akarták pótolni, amikor két évvel ezelőtt székelyföldi ruhákat vásároltak továbbadás céljával. Zavaró volt ugyanis számukra (is), hogy a tömbmagyarság által lakott vidéken sem lehet népviseletet vagy hagyományőrző ruhadarabokat vásárolni. Gyülekezetükkel a múlt évben vendégeskedtek Csíkszeredán, ott ismerték meg közelebbről a székely és csángó viseletet. Kezdetben csak a Birta család tagjai viselték, de nagy lett az érdeklődés a szép és újdonságszámba menő darabokért. Egy éve rendszeresen vásárolnak hagyományőrző öltözékeket, s értékesítik azokat s legmagyarabb városként számon tartott Beregszászban. De a házaspár számára ez elsősorban nem üzlet, hanem egyfajta hobbi, amivel egyúttal egy szembetűnő hiányosságot is pótolnak.
A ruhaneműk mindegyikre Farkaslakáról származik: rögtön a készítőktől kerülnek Birtáékhoz, s általuk Kárpátaljára. Ibolya és János kezdetben csak ingeket, női blúzokat, szoknyákat vettek-adtak, női kosztümökkel, Bocskai öltönyökkel, posztókabátokkal, mellényekkel, kalapokkal is bővült a kínálat. Kezdetben inkább ismerősök, főleg a beregszászi, ill. környékbeli falvak református gyülekezetének tagjai kezdték viselni a hagyományőrző székely ruhákat, mára, a közösségi médiának köszönhetően szerte Kárpátalján vannak rajongói. Sőt, gyermek néptánccsoport tagjai is szerezték már be náluk öltözetüket.
A házaspár az elmúlt hónapokban több rendezvényen is megmutatta már a különleges darabokat. „Szalonjuk” egyelőre elfér otthonuk előterében, de, ahogy János fogalmazott: „a Jóisten ennyit bízott ránk”, ezzel kell sáfárkodjanak saját és mások örömére.
Aki tehát Kárpátalján járva ilyen szépséges ruhadarabot lát valakin, jusson eszébe, hogy viselőjük valószínűleg már megfordult egy a Birta házaspár otthonában.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A környezetvédelem szolgálatában

    A környezetvédelem szolgálatában a Vajdaságban, TájGazda

    1991-ben Vajdaságban kevés olyan civil egyesületet számolhatott meg a nagyközönség, amely a környezetvédelem és az azt övbező prolémák feltárásával, megoldásuk lehetőségével foglalkozott.

     
  • Lazító méhház Mezőkaszonyban

    Lazító méhház Mezőkaszonyban, TájGazda

    A mezőkaszonyi Szűcs Zoltán életében a méhek szeretete gyerekkori szenvedély. A mezőkaszonyi (Kárpátalja, Beregszászi járás) fiatalember nagyszüleinek szomszédja méhészkedett, ő pedig gyerekként

     
  • Egy forgó és egy szégyenlős lány

    Falunevek eredete, TájGazda

    Nemrégiben Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból címmel jelent meg egy írás kárpátaljai magyar falvak nevének eredetéről. Az alábbiakban olvasható a folytatás

     
  • Galambok világában

    Díszgalamb, TájGazda

    A kardoskúti Fehértó Napon találkoztam az Orosházi Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesületének néhány tagjával és az általuk nevelt állatokkal, a különlegesebbnél különlegesebb madarakkal.

     
  • A zentagunarasi tájház

    A zentagunarasi tájház, TájGazda

    Zentagunaras a vajdasági Topolya község települése, mindössze 60 km-re a szerb-magyar országhatártól. A falut zömében magyarok lakják. A település legrégebbi, az 1900-as években épült házát a helybeliek

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére