A méhészet életforma, TájGazda

Hivatását tekintve hitoktató, de a természet és a háziállatok tisztelője, szerelmese. A moholi Lakatos Zsolt udvarában a kotlóstyúktól kezdve a házikacsákon keresztül szinte minden jószág megtalálható,

de igazán a szemet gyönyörködtető látványt a hátsó kertben húzódó negyven kaptárból álló méhes jelenti. Mint mondja, öt éve kezdett el méhészkedni, mert az üzletekben nem hogy csak drága, hanem rossz minőségű  mézet árulnak a kereskedők. És nem utolsó sorban, a méhek jelentik az életet, működésükkel hozzájárulnak a gyümölcsfák beporzásához, jobb megtermékenyüléshez, szebb gyümölcsök kineveléséhez. A negyven kaptárból szépen lehet nedűt is pörgetni, hiszen a Tisza mellett olyan a növényi összetétel, hogy a méhek akár Kánaánban is érezhetik magukat. A méhészek szerint a méz kerekeken terem, de Zsolt nincs olyan helyzetben, hogy vándoroltatni tudná méhesét, ezért állította be a kertjében az állományt. Így napi szinten szemmel tarthatja a méhek mozgását, fejlődését, és ha netán közbejön valami gond, azonnal cselekedhet a gazda.
A méhészév kezdetének időpontja augusztus elseje. Erre az időre el kellett végezni a pörgetést, tetejezni a  kaptárokat és akár az etetését is megkezdeni. Az aszályos év megviselte ezeket a rovarokat is, hiszen nedvességhiány miatt kevesebb a  nektár, kisebb a  hordás, de az élethez erő kell, tehát amit begyűjtöttek, azt fel is élték a méhek. A mérleg nyelve lassan billent, de ennek ellenére volt pörgetni valója a gazdának. Bár az akácméz a legkeresettebb és legjobban fizető, nem lehet minden esetben tiszta akácmézet pörgetni. Összetételében és tápértékében értékesebb a  virágméz, illetve ahogyan sokan ismerik, a vegyes méz, mert több növény nektárjából készül és egy-egy virág vagy gyümölcs különböző hasznos anyagokat, ásványokat tartalmaz, ami fontos az emberi szervezetnek.
Zsolt szerint a méhészetet népszerűsíteni kell, de olyan oktatókkal, akik idősebbek és teljes mértékben odaadóak, értenek is a szakmához. Nem elég csak a hasznot nézni a méhészetben, a természetet, az állatokat kell tisztelni és megadni nekik mindent, amire szükségük van. A kívülálló számára igénytelennek tűnhet a méhészkedés, de az igazi, elkötelezett gazda napi szinten törődik velük, rendszeresen ellenőrzi a kaptárokat, műlépet és táplálékot tesz a kaptárokba és nem utolsó sorban a betegségektől védi meg a rovarokat. Mert a megelőzés, az időbeni cselekvés jelenti a sikeres tevékenység kulcsát, a jó hozam alapját.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Péterfia Péter faragott munkái

    Péterfia, Tájgazda

    Péterfia Péter Felvidék déli területéről származik. Szülőfaluja az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén, aminek lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben

     
  • A lébényi Szent Jakab apostol plébániatemplom

    A lébényi Szent Jakab apostol plébániatemplom, TájGazda

    A Győr-Moson-Sopron megyében fekvő Lébény nevű településen számos vallási épülettel, emlékművel találkozhat az erre járó turista. Pl. útmenti feszületekkel, kőkeresztekkel, szobrokkal, szoborcsoportokkal

     
  • Porta Hungariae

    A dévényi vár

    „E kapun ellenség sokszor rontott a magyarra, de egyszer sem nyert rajt’ tartós diadalt, ám a nyugat műveltségének ez az út ezer évig nem volt zárva soha.

     
  • Éliás Ádám, szobrász keramikus

    Éliás Ádám, szobrász keramikus, TájGazda

    A szobrász keramikus, akinek keze alatt lelket kap az agyag. Ha van olyan dolog, amit nem lehet könyvből tanulni, hát az kerámia készítés – mondja Éliás Ádám, a kelet-szlovákiai művészlelkű, egyetemista keramikus.

     
  • A lévai vár és a Dobó-kastély

    A lévai vár

    Léva (szlovákul Levice), a Lévai járás székhelye, a magyarság egyik északi végvára, ahol jelenleg tizenkét magyar kulturális, egyházi és oktatásüggyel foglalkozó magyar szervezet, illetve intézmény működik.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére