A méhészet életforma, TájGazda

Hivatását tekintve hitoktató, de a természet és a háziállatok tisztelője, szerelmese. A moholi Lakatos Zsolt udvarában a kotlóstyúktól kezdve a házikacsákon keresztül szinte minden jószág megtalálható,

de igazán a szemet gyönyörködtető látványt a hátsó kertben húzódó negyven kaptárból álló méhes jelenti. Mint mondja, öt éve kezdett el méhészkedni, mert az üzletekben nem hogy csak drága, hanem rossz minőségű  mézet árulnak a kereskedők. És nem utolsó sorban, a méhek jelentik az életet, működésükkel hozzájárulnak a gyümölcsfák beporzásához, jobb megtermékenyüléshez, szebb gyümölcsök kineveléséhez. A negyven kaptárból szépen lehet nedűt is pörgetni, hiszen a Tisza mellett olyan a növényi összetétel, hogy a méhek akár Kánaánban is érezhetik magukat. A méhészek szerint a méz kerekeken terem, de Zsolt nincs olyan helyzetben, hogy vándoroltatni tudná méhesét, ezért állította be a kertjében az állományt. Így napi szinten szemmel tarthatja a méhek mozgását, fejlődését, és ha netán közbejön valami gond, azonnal cselekedhet a gazda.
A méhészév kezdetének időpontja augusztus elseje. Erre az időre el kellett végezni a pörgetést, tetejezni a  kaptárokat és akár az etetését is megkezdeni. Az aszályos év megviselte ezeket a rovarokat is, hiszen nedvességhiány miatt kevesebb a  nektár, kisebb a  hordás, de az élethez erő kell, tehát amit begyűjtöttek, azt fel is élték a méhek. A mérleg nyelve lassan billent, de ennek ellenére volt pörgetni valója a gazdának. Bár az akácméz a legkeresettebb és legjobban fizető, nem lehet minden esetben tiszta akácmézet pörgetni. Összetételében és tápértékében értékesebb a  virágméz, illetve ahogyan sokan ismerik, a vegyes méz, mert több növény nektárjából készül és egy-egy virág vagy gyümölcs különböző hasznos anyagokat, ásványokat tartalmaz, ami fontos az emberi szervezetnek.
Zsolt szerint a méhészetet népszerűsíteni kell, de olyan oktatókkal, akik idősebbek és teljes mértékben odaadóak, értenek is a szakmához. Nem elég csak a hasznot nézni a méhészetben, a természetet, az állatokat kell tisztelni és megadni nekik mindent, amire szükségük van. A kívülálló számára igénytelennek tűnhet a méhészkedés, de az igazi, elkötelezett gazda napi szinten törődik velük, rendszeresen ellenőrzi a kaptárokat, műlépet és táplálékot tesz a kaptárokba és nem utolsó sorban a betegségektől védi meg a rovarokat. Mert a megelőzés, az időbeni cselekvés jelenti a sikeres tevékenység kulcsát, a jó hozam alapját.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Mónosbél – az ősi almafajták kincsestára

    Mónosbéli almáskert – az ősi almafajták kincsestára, TájGazda

    Mónosbél a Bükk-hegység lábánál, Egertől kb. 19 km távolságra található. Kedves, vendégszerető emberek lakják e kis települést. A faluba beérve – Szarvaskő irányából- érdekes látvány fogadja az arra tévedőt.

     
  • A kulturális örökség példaképű átörökítője

    A kulturális örökség példaképű átörökítője

    Vajdaság szívében, a Tisza folyó bal partján fekszik Törökbecse, az a bánsági kisváros, amely jelentős kulturális örökséget hordoz. Ezeknek a történelmi helyeknek és értékeknek a feltárásával és átörökítésével

     
  • Naprakész szaktudással a kárpátaljai gazdaságokért

    2012-ben alakult meg, azóta pedig több száz kárpátaljai magyar gazdának segít képzéseivel, szaktanácsaival a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.

     
  • Csanád-Arad-Békés vármegyék találkozási pontja

    Csanád-Arad-Békés vármegyék találkozási pontja, TájGazda

    A hely több irányból is megközelíthető, az útról irányjelző táblák mutatják merre is haladjon tovább a turista. Kerékpárral és jó időben autóval is könnyen megközelíthető az emlékhely.

     
  • Marosfői finomságok

    Az Edrélyben élő Bíró-Boér Attila saját fűszerkeverékeit, készítményeit zárta üvegekbe, dobozkákba, hogy sajátos ízvilágát távollétében is élvezhessék az ínyencek. A Magyar Népi Ízőrző Lovagrend lovagja

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére