Horgolt napernyők – napsütésben, esőben, TájGazda

"A szépben mindig van valami megdöbbentő és szokatlan, valami ünnepi és korlátlan." (Kosztolányi Dezső). Icánál ernyőből sosincs hiány, de nem ám a szokványos, hétköznapi fajtákból.

Hanem olyanokból, amelyeket saját maga készít el horgolással és kötéssel. Az ernyői ünnepiek, megdöbbentőek, szokatlanok, szépek, mint, ahogy a képeken is láthatja a kedves Olvasó. (https://www.facebook.com/borzaicakezmuvesoldala/?ref=bookmarks) Nem mindennapiak. Már csak azért sem, mert egy 71 éves hölgy keze munkáit dicsérik.

A Salgótarjánban élő Borza Ica élete során sokat megélt már. De az eltelt évek alatt lélekben semmit sem öregedett, örök ifjú maradt. Ahogy mondotta: „A kreatívkodás nem korfüggő. A két kezem ugyanaz, mint 30 évesen, csak a bőr kicsit ráncosabb és a munkához már a szemüveg is elkél.”
Icánál az alkotási vágy, annak öröme már gyerekkorában megfigyelhető volt. Sosem unatkozott, képes volt egy kavicsban is meglátni a szépet, átformálni azt a fantáziája szárnyalása és a keze munkája által. Óriási kincs volt számára egy rongy darab, egy különös faág vagy egy szétfolyt ragasztó. Sőt ez az alkotási vágy az évek múltával sem csökkent. Ha megtetszett neki valami az utcán, egy üzlet kirakatában képes volt másnapra elkészíteni azt. A ruháit, a kiegészítőket mind magának varrta meg, melyhez a saját eszét és a kezeit használta fel. Ügyes kezeit a szüleitől örökölhette, akik szintén kreatívak voltak. Édesapja bányász létére gyönyörű famunkákat készítet, édesanyja pedig szépen kézimunkázott. Tőle tanult meg horgolni, hímezni. A kötés fortélyait pedig felnőtt korában sajátította el. Most nyugdíjas pedagógusként jött el az ideje annak, hogy „kiteljesedjék”.

Ica horgolt napernyői osztatlan sikert aratnak. Naponta kérdezik tőle, milyen anyagból, milyen cérnával, milyen tűvel készíti őket. Igaz részletes leírást nem tud adni, de nem azért mert nem szeretne. Ahogy Ő mondta: „Hanem azért, mert az nincs nekem. Ez csak úgy jön nálam. Például, amikor fáradt vagyok vagy gondok gyötörnek, ilyenkor előveszem a „varázspálcát”, ami lehet toll, billentyű, gombolyag, csuhé, harisnya, kötő-, varró- vagy horgolótű… és a fáradtság, a gond egyszerre elillan. Önfeledten játszom, gyerekként merülök bele a játékba. Végül megszületik a csoda, ami maga a boldogság. Lehet ez egy zokni, napernyő, vers, novella, rajz, festmény vagy egy rongybaba.”

A napernyők horgolásának ötlete is a véletlen műve volt nála. Ugyanis a fiai soha nem vittek magukkal ernyőt, s ha esett mindig vettek egyet. Így adott volt számára 10-15 esernyő, amivel kezdenie kellett valamit. Végül az egyikből egy horgolt napernyő lett, amely az ismerősök körében óriási sikert aratott. Ez bátorította fel, hogy folytassa. Majd az internet segítségével másoknak is meg tudta mutatni horgolt ernyőit, ahol szintén hatalmas sikerre tett szert. Ha csak teheti, szívesen osztja meg a munkáiról készült képeket. Így virtuálisan is igyekszik minél több embernek örömet szerezni a bemutatásukkal.

Ica a horgolt napernyők mellett hímez, fest, gobelint varr, köt, lopótököt fest, papírmasékat készít. Szenvedélyeinek általában a téli hónapokban hódol, mert nyáron leginkább szülőfalujában tartózkodik, Karancslapujtőn. Az itt lévő családi ház kertjében kertészkedik, ott megtermeli magának, sőt a gyerekeinek is a télire valót.

Ica számára fontos az alkotás, ami egyben önmegvalósítás is. Hiszen kifejezése mindannak, ami bennünk van, amit átadunk magunkból a világnak. Így erre bíztat mindenkit: ALKOSSunk!!!

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A Kovilji-Péterváradi rét szépsége

    A Kovilji-Péterváradi rét, TájGazda

    Újvidéktől mintegy 20 kilométerre délkeletre, a Duna bal oldalán húzódik a kaboli/kovilji-péterváradi rét. Mintegy 5000 hektáron nyújt életteret közel 170 madárfajtának,  50 féle halnak, értékes és ritka növényeknek,

     
  • A marosillyei Bornemissza-kúria

    A marosillyei Bornemissza-kúria

    A dicsőséges magyar múlt hírnökei az egész Kárpát-medencében a kastélyok, kúriák és udvarházak. Ezek az épületek még akkor is mesélnek, ha nem méltó módon gondozzák őket, ha romosan várják a feltámadást.

     
  • Szent András templom – Észak-Komárom

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította.

     
  • Napraforgó, amely mindig a Nap felé fordul

    Napraforgó, TájGazda

    A minap a határban jártam, hogy megnézzem milyen az idei búzánk. A parcellához vezető után volt szerencsém néhány helyen megcsodálni a nyár egyik nagy kedvenc növényét,

     
  • Divatos, hagyományos és kék!

    Magyarországon a XVII. században honosodott meg kékfestés. Ez a textíliákon való különleges színmintázási technológia ma is ismert és népszerű a magyarok körében, mégis sokkal gyakrabban

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére