Magyarországon a XVII. században honosodott meg kékfestés. Ez a textíliákon való különleges színmintázási technológia ma is ismert és népszerű a magyarok körében, mégis sokkal gyakrabban

köszön vissza függönyökről vagy asztalterítőkről, mint ünnepi vagy hétköznapi viseletekről.

Mundrusz Anett életében családja jóvoltából gyerekkora óta jelen van a kézművesség. Akkor szeretett bele a kékfestőbe, amikor az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnök képzésén a kékfestőről és a palóc viseletről írta szakdolgozatát Deés Enikő textílművész szakmai vezetése mellett. Ebből a rajongásból nőtte ki magát saját műhelye, ahol állandó munkája mellett, szabadidejében dolgozik. „Célom, hogy a kékfestő ne úgy éljen az emberek tudatában, mint egy lakástextil, konyhai kiegészítőkön, kötényeken, asztalterítőn megjelenő anyag, hanem észrevegyék, hogy igenis divatos, fiatalos ruhák, öltözékek, kiegészítők is készülhetnek belőle – nem csak a néptáncosok számára. Szeretném, hogy minél többen viseljék magukon ezt a gyönyörű alapanyagot, melynek szépsége, hogy mindegyik más és más (mintájában és színárnyalatában), nem a textilgyárak által készített több ezer méter egyforma anyagok közül való” – vallja. Az egykori mentor ma is Anett segítségére van szakmai véleményével, amikor új kollekció, pályázati anyag készül. A kékSÉg darabjait készítőjük rendszeresen megméretteti különböző pályázatokon, kiállításokon, és zsűrizteti a Népi Iparművészeti Osztályon, hogy idővel Népi Iparművésszé válhasson.

Anett 2011 óta vállal megrendeléseket is. Első termékei a kézzel festett pólók voltak, azóta szoknyákat, nyakkendőket, szütyőket, cipőket és kiegészítőket is készít. Munkáinak alapanyagai Tiszakécskéről, a Kovács család 1800-as évek óta működő műhelyéből származnak. A ruhák tervezésének kiindulópontjául egy-egy népviseleti darab vagy tájegység jellegzetességei szolgálnak. Az elmúlt években „kékSégesítve” jelentek meg többek között palóc ruhák (rimóci, bujáki és kazári), de a kalotaszegi népviselet különleges darabja, a muszuj is újragondolt formát kapott. A nemcsak szép, de gazdag mintakinccsel rendelkező anyaghoz Anett saját stílusa, némi farmer és madeira is betársul, így születnek meg a kékSéges ruhadarabok, melyeket így már nemcsak a hagyományos, különleges és szép, hanem a modern jelzővel is illethetünk. Utóbbi azért fontos szempont, mert a népművészet ismeretéhez és átmentéséhez a régi ruhadarabok megőrzésén kívül a népviselet megújítása is fontos, hisz száz évvel ezelőtt is változtak a viseletek.

Mivel a kékfestő anyagok számtalan minta és azok kombinációi alapján, kék, fehér és piros színekben, illetve ezek árnyalataiban készülnek, különösen kedvére válhatnak azoknak, akik rokonszenveznek a hagyományos viseletekkel, ugyanakkor különleges ruhadarabokra vágynak.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Az érsekújvári ferences templom és kolostor

    Az érsekújvári ferences templom és kolostor, TájGazda

    Érsekújvár a magyar országhatártól mintegy 37 km-re fekszik, északi irányban. Komáromtól megközelítve rövid idő alatt, könnyen elérhető. A Nyitrai kerület Érsekújvári járásának székhelye.

     
  • Aki beleszületett az ékszerkészítésbe

    Magyarosi Katalin gyöngykészítő, TájGazda

    Már több gyöngyékszer készítőt is bemutattunk ezen az oldalon, s mégis minden termék egészen más. Egyrészt az alkotók is különbözőek, más hagyományokkal és más ízlésvilággal,

     
  • Via ferrata a Gyilkos-tónál

    Via ferrata a Gyilkos-tónál, TájGazda

    Szérkelyföldön, a sziklamászók örömére tavaly ősszel adták át a Gyilkos-tó legújabb látványosságát, az 1345 méter magas Kis-Cohárdon kiépített fia ferratát. A „vasalt sziklaút” kétszáz méter hosszú,

     
  • Hucul-brinza fesztivál

    Hucul-brinza fesztivál, TájGazda

    Tapasztalatból mondom, hogy a huculok barátságos, vendégszerető, kedves nép. Volt alkalmam szeptember elején Ihor Lucenko barátom meghívására részt venni az éves hucul-brinza

     
  • Szent Miklós Bazilika – Nagyszombat

    Nagyszombat városa bővelkedik a magyar vonatkozású látnivalókban. Ennek egyik oka, hogy ez az ősi település sokáig esztergomi érseki székhely volt, a cikkünkben bemutatásra kerülő plébániatemplomot

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére