Felemelkedni a termelésben, TájGazda

A múlt század 90-es éveiben, a gazdasági összeomlás idején, több százezren maradtak munka nélkül Szerbiában, így Vajdaságban is. A csalódottak és a magukat kiszolgáltatottnak érzők

puttonyukkal együtt a nagyvilágban, főleg Nyugat – Európában és a tengerentúlon keresték meg a boldogulásukat. Akik itthon maradtak, a kétkezi munkával próbáltak egyről a kettőre jutni. Péterrévén Muhi Sándort sem kerülte el a balsors, felmondást kapott a munkahelyén. Azonban kihasználva a falu adta lehetőségeket, a termőföld megbecsülését, szinte a semmivel vágott bele a konyhakerti növénytermelésbe. Akkor az uborka-termesztés ígérkezett jónak, így családjával megalapozták a gazdaságot. Később, kényszerből, váltania kellett, így az uborka helyett került a paradicsom a gazdaságra. Immár 20 éve három kataszteri holdon termeszti az értékes növényt, amit nem csak frissen, hanem lé formájában is árul. Az évek során, a kitartásnak, a munkának köszönhetően, és természetesen az organikus termelés alapjait figyelembe véve sikerült megmaradni a piacon, elnyernie a fogyasztók bizalmát és felépítenie a paradicsom-lé előállító üzemét. Évei tekintve nyugdíjba-vonulás előtt állhatna, de mint kihangsúlyozza, a minden napi munka teszi erőssé és kitartóvá, főleg úgy, hogy látja az eredményét a tevékenységnek.
A paradicsomtermelést szigorú előírások szerint folytatja, műtrágyát és vegyszert nem alkalmaz a parcellán. Kizárólag istállótrágyát forgat bele a talajba és a növények kondícionálására biokészítményeket használ. A fúrott kút vizét rendszeresen ellenőrzi, hiszen a termés ízének egyik kulcsa az egészséges öntözővíz. A betakarítást napszámosokkal közösen kézzel végzik, majd a bogyókat a saját kezűleg gyártott présen kipréselik, kannákba töltik és a vásárlók ajtaja elé viszik.
A vállalkozást, bevallása szerint, zökkenőmentesen és sikeresen csak a családdal közösen lehet továbbvinni és fejleszteni. Ha akar dolgozni az ember, márpedig ebben a családban mindenki a munkára van teremtve, akkor bizony megélhetést és jövőt is lehet építeni a termelésre. A Muhi családban a paradicsomtermelés hozta meg a munka megbecsülését, abból vásárolták meg az első traktort, bővítették a földterületet és nem utolsó sorban iskoláztatták ki a gyerekeket.  A fiataloknak példát kell mutatni, bevonni őket a gazdálkodás, illetve a kétkezi munka alapjaiba, nem félteni őket a kihívásoktól, hiszen a teher alatt erősödik az ember. Ami pedig az élelmiszertermelést illeti, a lakosságnak szüksége van eledelre, azt pedig embere válogatja, hogy a minőséges alapanyagot vásárolja-e meg, vagy a kétes minőségű bolti árut.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A szivarszobát a nem dohányzók is élvezhetik

    Colosseum Hotel-Mórahalom, TájGazda

    Álom és a valóság. Mórahalmon közel vannak egymáshoz térben és időben egyaránt. Mi mással lehetne magyarázni azt a tényt, hogy az 1989-ben városi rangot kapott, hétezernél kevesebb lélekszámú település

     
  • Storcz Botond a kolbászfesztiválon

    Rióban az aranyakat, Békéscsabán a kolbászokat számolta. Kollégák jelentették, hogy a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya Storcz Botond, a békési kajak-kenu klub vendégeként

     
  • A lévai vár és a Dobó-kastély

    A lévai vár

    Léva (szlovákul Levice), a Lévai járás székhelye, a magyarság egyik északi végvára, ahol jelenleg tizenkét magyar kulturális, egyházi és oktatásüggyel foglalkozó magyar szervezet, illetve intézmény működik.

     
  • Itt az idő voksolni!

    Egy korábbi írásunkban (Az Év fája) már felhívtuk a kedves Olvasó figyelmét arra, hogy vegyen részt az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett mozgalomban

     
  • A sörök új generációja: ALAKOR Biosör

    Sör: enyhén kesernyés ízű, világos vagy sötét színű habzó ital. Bizton állíthatom, hogy hazánk legkedveltebb alkoholtartalmú itala. Számos fajtája ismert. Készülhet búzából, rozsból,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére