Felemelkedni a termelésben, TájGazda

A múlt század 90-es éveiben, a gazdasági összeomlás idején, több százezren maradtak munka nélkül Szerbiában, így Vajdaságban is. A csalódottak és a magukat kiszolgáltatottnak érzők

puttonyukkal együtt a nagyvilágban, főleg Nyugat – Európában és a tengerentúlon keresték meg a boldogulásukat. Akik itthon maradtak, a kétkezi munkával próbáltak egyről a kettőre jutni. Péterrévén Muhi Sándort sem kerülte el a balsors, felmondást kapott a munkahelyén. Azonban kihasználva a falu adta lehetőségeket, a termőföld megbecsülését, szinte a semmivel vágott bele a konyhakerti növénytermelésbe. Akkor az uborka-termesztés ígérkezett jónak, így családjával megalapozták a gazdaságot. Később, kényszerből, váltania kellett, így az uborka helyett került a paradicsom a gazdaságra. Immár 20 éve három kataszteri holdon termeszti az értékes növényt, amit nem csak frissen, hanem lé formájában is árul. Az évek során, a kitartásnak, a munkának köszönhetően, és természetesen az organikus termelés alapjait figyelembe véve sikerült megmaradni a piacon, elnyernie a fogyasztók bizalmát és felépítenie a paradicsom-lé előállító üzemét. Évei tekintve nyugdíjba-vonulás előtt állhatna, de mint kihangsúlyozza, a minden napi munka teszi erőssé és kitartóvá, főleg úgy, hogy látja az eredményét a tevékenységnek.
A paradicsomtermelést szigorú előírások szerint folytatja, műtrágyát és vegyszert nem alkalmaz a parcellán. Kizárólag istállótrágyát forgat bele a talajba és a növények kondícionálására biokészítményeket használ. A fúrott kút vizét rendszeresen ellenőrzi, hiszen a termés ízének egyik kulcsa az egészséges öntözővíz. A betakarítást napszámosokkal közösen kézzel végzik, majd a bogyókat a saját kezűleg gyártott présen kipréselik, kannákba töltik és a vásárlók ajtaja elé viszik.
A vállalkozást, bevallása szerint, zökkenőmentesen és sikeresen csak a családdal közösen lehet továbbvinni és fejleszteni. Ha akar dolgozni az ember, márpedig ebben a családban mindenki a munkára van teremtve, akkor bizony megélhetést és jövőt is lehet építeni a termelésre. A Muhi családban a paradicsomtermelés hozta meg a munka megbecsülését, abból vásárolták meg az első traktort, bővítették a földterületet és nem utolsó sorban iskoláztatták ki a gyerekeket.  A fiataloknak példát kell mutatni, bevonni őket a gazdálkodás, illetve a kétkezi munka alapjaiba, nem félteni őket a kihívásoktól, hiszen a teher alatt erősödik az ember. Ami pedig az élelmiszertermelést illeti, a lakosságnak szüksége van eledelre, azt pedig embere válogatja, hogy a minőséges alapanyagot vásárolja-e meg, vagy a kétes minőségű bolti árut.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A nőnap virága a kankalin

    A nőnap virága a kankalin, TájGazda

    Bár még csak februárban járunk és nem godnolunk a tavaszi virágágyásaink vagy az ablakban nevelhető virágok rendezgetésére, velünk szemben a virágkertésznek most van a legtöbb munkája.

     
  • Mihály-kapu, Pozsony

    A jelenlegi szlovák főváros bővelkedik magyar kötődésű történelmi emlékekben, építményekben. Ma is egy ilyennel ismerkedhetünk meg, melyet a város egyik lényeges

     
  • A somorjai református templom

    Somorja (szlovákul Šamorín) felvidéki város, a fővárostól 20 km-re terül el, délkeleti irányban, a Duna partján. Előnyös fekvésének köszönhetően már a középkorban Csallóköz kereskedelmi központjává vált.

     
  • Hajnalka Pócsová Art

    Hajnalka Pócsová Art, TájGazda

    Kezdetek.. A nevem Pócs Hajnalka, s jelenleg a besztercebányai Matej Bel egyetem diákja vagyok, de Érsekújvárban lakom. Gyerekkorom óta foglalkozom képzőművészettel, már az óvodában is én rajzoltam tele

     
  • Tim-Tom manufaktúra

    Tim-Tom manufaktúra, TájGazda

    A népi motívumok és a fa ötvözése, egy életre szóló emléket eredményez. A munkámhoz gyűjtöttem anyagot és ekkor láttam meg a bölcsről a képet. Elállt a lélegzetem is.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére