Felemelkedni a termelésben, TájGazda

A múlt század 90-es éveiben, a gazdasági összeomlás idején, több százezren maradtak munka nélkül Szerbiában, így Vajdaságban is. A csalódottak és a magukat kiszolgáltatottnak érzők

puttonyukkal együtt a nagyvilágban, főleg Nyugat – Európában és a tengerentúlon keresték meg a boldogulásukat. Akik itthon maradtak, a kétkezi munkával próbáltak egyről a kettőre jutni. Péterrévén Muhi Sándort sem kerülte el a balsors, felmondást kapott a munkahelyén. Azonban kihasználva a falu adta lehetőségeket, a termőföld megbecsülését, szinte a semmivel vágott bele a konyhakerti növénytermelésbe. Akkor az uborka-termesztés ígérkezett jónak, így családjával megalapozták a gazdaságot. Később, kényszerből, váltania kellett, így az uborka helyett került a paradicsom a gazdaságra. Immár 20 éve három kataszteri holdon termeszti az értékes növényt, amit nem csak frissen, hanem lé formájában is árul. Az évek során, a kitartásnak, a munkának köszönhetően, és természetesen az organikus termelés alapjait figyelembe véve sikerült megmaradni a piacon, elnyernie a fogyasztók bizalmát és felépítenie a paradicsom-lé előállító üzemét. Évei tekintve nyugdíjba-vonulás előtt állhatna, de mint kihangsúlyozza, a minden napi munka teszi erőssé és kitartóvá, főleg úgy, hogy látja az eredményét a tevékenységnek.
A paradicsomtermelést szigorú előírások szerint folytatja, műtrágyát és vegyszert nem alkalmaz a parcellán. Kizárólag istállótrágyát forgat bele a talajba és a növények kondícionálására biokészítményeket használ. A fúrott kút vizét rendszeresen ellenőrzi, hiszen a termés ízének egyik kulcsa az egészséges öntözővíz. A betakarítást napszámosokkal közösen kézzel végzik, majd a bogyókat a saját kezűleg gyártott présen kipréselik, kannákba töltik és a vásárlók ajtaja elé viszik.
A vállalkozást, bevallása szerint, zökkenőmentesen és sikeresen csak a családdal közösen lehet továbbvinni és fejleszteni. Ha akar dolgozni az ember, márpedig ebben a családban mindenki a munkára van teremtve, akkor bizony megélhetést és jövőt is lehet építeni a termelésre. A Muhi családban a paradicsomtermelés hozta meg a munka megbecsülését, abból vásárolták meg az első traktort, bővítették a földterületet és nem utolsó sorban iskoláztatták ki a gyerekeket.  A fiataloknak példát kell mutatni, bevonni őket a gazdálkodás, illetve a kétkezi munka alapjaiba, nem félteni őket a kihívásoktól, hiszen a teher alatt erősödik az ember. Ami pedig az élelmiszertermelést illeti, a lakosságnak szüksége van eledelre, azt pedig embere válogatja, hogy a minőséges alapanyagot vásárolja-e meg, vagy a kétes minőségű bolti árut.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • „A jó bor az a hegy leve és a gazda verejtéke”

    „A jó bor az a hegy leve és a gazda verejtéke”

    A Bereg-vidéket akár a kárpátaljai Tokajnak is nevezhetnénk, hiszen itt található a vidék szőlészeteinek, borászatainak jelentős része, s aki idelátogat, ugyanúgy nem hagyja ki a borkóstolást,

     
  • A minőség mindenekelőtt

    Kiss Húsműhely, TájGazda

    A kínálat gazdag, a vállalkozás kicsi. Cél a kifogástalan minőségű termékek készítése, az ősi hagyományos receptek mellet a haladó fűszerezéssel előállított termékek és ezzel egy időben a példamutatás.

     
  • Holler

    Holler, TájGazda

    A Tímár család felelősséggel őrzi a Holler örökséget Gyomaendrődön. A „Holler”, a Körös Étterem és Szálloda, ugyanolyan emblematikus épülete Gyomaendrődnek, mint például a Nagytemplom Debrecennek.

     
  • Cicuka, cicuska, barka

    Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékszünk.  „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” – ezzel a kiáltással, pálmaágakat lengetve

     
  • Ami másnak rongy, az a kézművesnek igazi anyag

    Rongybabák Délvidékről, TájGazda

    Mindig is az apró dekoratív tárgyak kreatív elkészítése vonzotta. A szépet, a stílusosat természetes alapanyagokból, akár az utcán vagy erdei séta közben begyűjtött termésekből állította össze.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére