Felemelkedni a termelésben, TájGazda

A múlt század 90-es éveiben, a gazdasági összeomlás idején, több százezren maradtak munka nélkül Szerbiában, így Vajdaságban is. A csalódottak és a magukat kiszolgáltatottnak érzők

puttonyukkal együtt a nagyvilágban, főleg Nyugat – Európában és a tengerentúlon keresték meg a boldogulásukat. Akik itthon maradtak, a kétkezi munkával próbáltak egyről a kettőre jutni. Péterrévén Muhi Sándort sem kerülte el a balsors, felmondást kapott a munkahelyén. Azonban kihasználva a falu adta lehetőségeket, a termőföld megbecsülését, szinte a semmivel vágott bele a konyhakerti növénytermelésbe. Akkor az uborka-termesztés ígérkezett jónak, így családjával megalapozták a gazdaságot. Később, kényszerből, váltania kellett, így az uborka helyett került a paradicsom a gazdaságra. Immár 20 éve három kataszteri holdon termeszti az értékes növényt, amit nem csak frissen, hanem lé formájában is árul. Az évek során, a kitartásnak, a munkának köszönhetően, és természetesen az organikus termelés alapjait figyelembe véve sikerült megmaradni a piacon, elnyernie a fogyasztók bizalmát és felépítenie a paradicsom-lé előállító üzemét. Évei tekintve nyugdíjba-vonulás előtt állhatna, de mint kihangsúlyozza, a minden napi munka teszi erőssé és kitartóvá, főleg úgy, hogy látja az eredményét a tevékenységnek.
A paradicsomtermelést szigorú előírások szerint folytatja, műtrágyát és vegyszert nem alkalmaz a parcellán. Kizárólag istállótrágyát forgat bele a talajba és a növények kondícionálására biokészítményeket használ. A fúrott kút vizét rendszeresen ellenőrzi, hiszen a termés ízének egyik kulcsa az egészséges öntözővíz. A betakarítást napszámosokkal közösen kézzel végzik, majd a bogyókat a saját kezűleg gyártott présen kipréselik, kannákba töltik és a vásárlók ajtaja elé viszik.
A vállalkozást, bevallása szerint, zökkenőmentesen és sikeresen csak a családdal közösen lehet továbbvinni és fejleszteni. Ha akar dolgozni az ember, márpedig ebben a családban mindenki a munkára van teremtve, akkor bizony megélhetést és jövőt is lehet építeni a termelésre. A Muhi családban a paradicsomtermelés hozta meg a munka megbecsülését, abból vásárolták meg az első traktort, bővítették a földterületet és nem utolsó sorban iskoláztatták ki a gyerekeket.  A fiataloknak példát kell mutatni, bevonni őket a gazdálkodás, illetve a kétkezi munka alapjaiba, nem félteni őket a kihívásoktól, hiszen a teher alatt erősödik az ember. Ami pedig az élelmiszertermelést illeti, a lakosságnak szüksége van eledelre, azt pedig embere válogatja, hogy a minőséges alapanyagot vásárolja-e meg, vagy a kétes minőségű bolti árut.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A gyerekek nagy kedvence, a Miniversum

    Miniversum, TájGazda

    Az elénk táruló látvány magáért beszél. A terepasztal bejárásával, az ott ért benyomások, képek által fantasztikus élmények várják az érdeklődőket.

     
  • Az aprócska magyarföldi falu

    Egy mesebeli helyszín, festői környezet, ahol békesség, nyugalom honol. A csendet olykor egy-egy ló nyerítése töri meg. Magyarföld: kis falucska, amely a Nyugat-Dunántúlon a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet

     
  • A kismácsédi Szent-Margit templom

    Kismácséd a felvidéki Galántai járás alig 600 főt számláló települése, mely a járási központtól mintegy 10 km-re, a Kisalföld északi részén fekszik. 1326-ban említi először hivatalos irat, akkor még Mached néven.

     
  • SilvErica

    SilvErica, TájGazda

    Szegedi Erika vagyok a felvidéki Párkányból. Adminisztratív feladatokat látok el egy szállítmányozási vállalatnál. Ám, mikor nem a munkahelyemen vagyok, legszívesebben ezüst drótból

     
  • A Dénesmajori Csigás-erdő

    A Dénesmajori Csigás-erdő

    Nyálkásak, csúszósak, sokak szerint kártevők, mert a kertjeikben megrágják a növényeik leveleit. Ebben van igazság, de ezen tulajdonságaik mellett az is igaz rájuk, hogy fontosak

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére