Jacsi Méze – termelői méz a Méhészmestertől

Már gyerekkoromban is imádtam a mézet. A testvéreimmel alig bírtuk kivárni míg az anyukánk megkente nekünk a kenyeret vele. Ha rágondolok most is összefut a nyál a számban. Édes, folyós, ragadós.

Igazi csemege volt számunkra. Ma leginkább a tea ízesítésére illetve meghűlés esetén használom. Meg azért titkon néha megeszek egy-egy kiskanállal.

Érdekes foglalkozás lehet a méhész mesterség. Nap, mint nap több ezer méhhel érintkezni, velük együtt lenni. Számomra veszélyesnek, ugyanakkor izgalmasnak tűnő szakma ez. A méhészkedést választotta Jacsmenik Sándor fiatal gazda is. Szüleivel kb. 7 évvel ezelőtt kezdett el méhekkel foglalkozni. Telephelyük a nyírábrányi Keszler tag tanyán található. A kb. 200-300 családból álló méhészet ezen a tanyán tölti el a téli időszakot a tavaszi akácvirágzásig. A jó idő beálltával viszont megkezdik a méheik kitelepítését Sándorék. Hiszen mézeik sokszínűségét, fajtáit csak így, vándorlással tudják biztosítani. Kaptáraik a pollengyűjtési időszakban Nyírábránytól egészen a Tisza vonaláig megtalálhatóak repce-, napraforgóföldek és erdők mentén.

Kínálatukban jelen van a konyhai felhasználás közkedvelt fajtája az akácméz. Vagy a gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő tulajdonságokkal rendelkező repceméz. A nagy, sárga tányérvirágokból gyűjtött napraforgóméz. A selyemfűméz, amelyet a Duna-Tisza közén elterülő vadon termő növények virágporiból állítanak elő a méheik. Illetve a vadvirágméz, a propolisz tinktúra és a virágpor is. (Bővebb információk a www.meheszmester.com oldalon érhetők el.)

A „Jacsi Méze” magyar termelői mézzel és méhészeti termékekkel leginkább a helyi piacon találkozhatnak a vásárlók. De lehetőségeikhez mérten kisebb, nagyobb vásárokon is részt vesznek Sándorék. A mézkóstoltatás mellett legtöbbször kis bemutató üvegkaptárakban élő méheket visznek magukkal. Ezáltal közelről is meg tudják mutatni a mézkedvelőknek vagy a méhektől félőknek, hogy hogyan is néz ki belülről egy kaptár, hogy hogyan dolgoznak benne ezek a kis apró, szorgos lények. Sándorék tagjai az OMME-nek és csatlakoztak a Mézes Reggeli programhoz is. A program részeként óvodákba, bölcsődékbe visznek mézet. Így a gyerekek megismerhetik a méhek munkáját, a fontosságukat, továbbá találkozhatnak a leggyakoribb hazai mézfajtákkal, sőt meg is kóstolhatják azokat. A program kiváló lehetőséget ad arra, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek körében az egészséges életmódra, táplálkozásra, a tápláló reggeli fontosságára. Ezért is kapcsolódtak be a programba Sándorék. Hiszen fontos számukra, hogy kiváló, minőségi terméket nyújtsanak a vevőinek, az embereknek és hogy olyan tanácsokkal szolgáljanak, amelyek segítségével egészségesebben tudunk élni.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Teljes sötétség – Bízz vakon!

    A láthatatlan kiállítás, TájGazda

    A Millenáris Parkban található Budapest egyik leglátogatottabb programja a Láthatatlan Kiállítás (www.lathatatlan.hu). Ez a kiállítás egy különleges, interaktív utazásra invitálja az érdeklődőket teljes sötétségben,

     
  • A kulturális örökség példaképű átörökítője

    A kulturális örökség példaképű átörökítője

    Vajdaság szívében, a Tisza folyó bal partján fekszik Törökbecse, az a bánsági kisváros, amely jelentős kulturális örökséget hordoz. Ezeknek a történelmi helyeknek és értékeknek a feltárásával és átörökítésével

     
  • Liszt Ferenc Pozsonyban

    Liszt Ferenc Pozsonyban, TájGazda

    Napjainkban nem valószínű, hogy van olyan ember Európában, akinek Liszt Ferenc neve ne csengene ismerősen. A 19. század egyik legjelentősebb és legtermékenyebb zeneszerzője, zongoraművésze,

     
  • Bakonyi szélmalmok

    A tési szélmalom, TájGazda

    Köszönjük kedves olvasónknak, Kovács Estvánnak, aki felhívta figyelmünket az alábbi cikkben szereplő malmokra. Az élénk bakonyi szelek befogására kiválóan használhatóak voltak a szélmalmok.

     
  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére