A Brassó melletti Négyfaluban élő Kádár Enikőt (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) három évvel ezelőtt bűvölte el a tűzzománc, azóta már számos nő viseli büszkén az általa készített, letisztult formájú,

jó kisugárzású ékszereket. A fiatal nőt nagyon vonzotta a nemezelés, foglalkoztatta a gondolat, hogy ki kellene próbálnia, amikor „véletlenül” alkalma adódott egy tűzzománc-tanfolyamon részt venni. A tapasztalatszerzés egyből lángra lobbantotta. Festőzománcozást tanult, később tért át az ékszerzománcozásra. Azóta is szíveket melenget a technikával: a sajátját, amíg készíti, a másokét, akik viselik, vagy azokét, akik egyszerűen csak megcsodálnak egy-egy darabot.   
A tűzzománc elég bonyolult technológia, elképzelhetetlen lenne egy nappaliban foglalkozni vele, kell egy hely, ahová nyugodtan minden kelléket ki lehet pakolni. Enikőnek otthon saját műhelye és kemencéje van (https://www.facebook.com/Hétműves-Alkotóműhely-1484162638365213/). Nagy szeretettel kelti életre a fémet, szívesen kísérletezik a sodronnyal, a színekkel, a formákkal, a gyöngyökkel, bátran játszik a tűzzel. A népművészet kimeríthetetlen inspirációforrás számára, ugyanakkor munkáiban gyakran megjelenik a kör, a spirál, a könnycseppforma.
Dekoratív ékszereit látva cseppet sem bánjuk, hogy a puha, meleg gyapjú helyett a fémet és zománcot választotta, azt a több ezer éves technikát, amit a 15. századtól emeltek magas színvonalra, az akkor még férfifoglalkozásnak számító ötvösök. Talán nem véletlen, hogy Enikő éppen a magyaroktól származó, erdélyi sodronyzománcnak is nevezett technika mellett köteleződött el.
A termékeit főként vásárokon értékesíti. Alig várja a következő vásárt, hogy megismerkedhessen más kézművesekkel, más technikákkal, s nem utolsósorban, hogy termékeit bemutathassa a nagyközönségnek, hogy visszajelzéseket kaphasson. Örömmel tölti el, ha alkotásaival mosolyt csal az arcokra, ha vásárlóit is boldogabbá tudja tenni.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Pató Pál úr falujának tájháza

    Az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben 2574 lakosából 1800-an vallották magukat magyarnak,

     
  • Hazánk egyetlen barlangvára – a Siroki vár

    Ahogy haladunk Sirok felé, már viszonylag messziről lehet látni a hegy tetején magasló vár romjait. A községbe beérve azonban szemfülesnek kell lennünk. Ugyanis a várhoz vezető utat nem könnyű megtalálni.

     
  • A rejtélyes fehér mák

    Fehér mák, TájGazda

    Egy korábbi cikkünkben számoltunk be a kék mákról és számos pozitív hatásairól (A fiatalos erőnlét elixírje). A hozzászólások között olvastam a fehér mák említését.

     
  • A nyékvárkonyi kastélyszálló

    A nyékvárkonyi kastélyszálló, TájGazda

    Felvidék Dunaszerdahelyi járásában, a járási központtól 5 km-re, déli irányban fekszik Nyékvárkony község, mely 1940-ben két különálló település egyesítésével jött létre. Az 1910-ben tartott népszámlálás idején

     
  • A Pilis kapuja, Pilisszántó

    Pilisszantó, TájGazda

    Kicsiny falu a festői Pilis hegységben. Budapesttől és Esztergomtól egyaránt 20 km távolságra lévő település. Az itt fellelhető botanikai és geológiai ritkaságok, értékek miatt a környező területet

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére