Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Babák, melyek Csíkmadaras történetét őrzik, TájGazda

Keszthely városában több múzeumot is felkereshetünk. Többek között itt található Közép-Európa legnagyobb Babamúzeuma is. A múzeumban közel félezer babával találkozhatunk,

amelyek a történelmi Magyarország népviseleteibe, iparos- és polgári öltözeteibe vannak bújtatva. Külön vitrinekben láthatjuk az Erdélyből érkezett babákat. E babák között bújik meg négy leány és két fiú székely ruhát viselő babácska. A babákon lévő ruhákat a Csíkmadarason élő Tankó-Molnár Mária Terézia (Mária tanító néni) varrta saját kezűleg.
Mária tanító néni Csíkmadarason született, négy testvér közül elsőként. A családjának nem volt könnyű élete; a háború és az utána következő évek nagyon megnehezítették a mindennapjaikat. De ennek ellenére szép gyerekkoruk volt. A szüleik szerették, tisztelték, becsülték egymást. Béke, melegség volt a családjukban. Máriának eltökélt álma volt gyerekként, hogyha felnő, akkor tanító néni lesz. E nagy álmát sikerült is megvalósítani az akkori kor nehézségeinek ellenére szüleinek köszönhetően, akik meglátták benne és a testvéreiben is a tanulás utáni vágyat. Így beiskolázták őket, ami akkoriban különösen megterhelte a család életét. Csíkszeredán a Vegyes Középiskolában érettségizett le, majd miután elvégezte a két éves székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola látogatás nélküli tagozatát, megszerezte a Tanítói oklevelet. Ekkor teljesült be az első, nagy ÁLMA, amely meghatározta az életét, munkásságát. Itt, szülőfalujában 37 évig tanított, ahol közel 500 3 és 14 éves korú gyerekek mindennapi életét segítette. 1996. szeptember 1-jén lett nyugdíjas, de még három évig folytatta a tanítást. „Kimondhatatlanul szeretettem tanítani, hivatásom, élet volt, lélekből csináltam.” – vallja be Mária tanító néni.
A nyugdíjas éveiben sem tétlenkedett/tétlenkedik Mária tanító néni. Hiszen egy másik nagy álom megvalósításába kezdett. A gyerekkori és időskori álmai egymással kapcsolatban álltak, egyikből következett a másik. Hálát ad a Jó Istennek, hogy mindkét vágyálma megvalósulhatott, amelyhez sok segítséget kapott. Gyerekkorában a drága szüleitől, idős korában a gyermekeitől, unokáitól.
Mária tanító néni életét Csíkmadarason töltötte, így nagyon szereti és ragaszkodik e községhez. Az életét meghatározó események, melyek színessé tették gyermekkorát, fiatalságát mind köthetőek e településhez. Sajnos a mai rohanó világunkban egyre inkább elveszni látszik minden szép, minden hagyomány. Ezért céltudatosan, értékmentő munkába kezdett. Már az elején tudta, hogy rengeteg időt és munkát kíván majd, hogy ezen álmát is meg tudja valósítani. Az értékmentő munka során tervei közt szerepelt, hogy felkutatja a régi eredeti madarasi székelyruhákat, amelyeket majd bemutat és közkinccsé is tesz mások számára. Továbbá szerette volna elérni e kutatással azt is, hogy ezek a régen viselt székelyruhák újra megjelenjenek a mai viseletben és hogy az összegyűjtött emlékek, hagyományok, elbeszélések, népszokások írásos formában is megmaradjanak az utókor számára. Nagy álma volt, hogy ezeket a régi székelyruhákat egyszer majd eredeti anyagból, eredeti motívumokkal babaméretben saját kezűleg varrja meg. Miért éppen babaméretben? Mária tanító néni édesapjáról és apai nagyapjáról tudni kell, hogy igazi székelyszabók voltak, remek szakemberek. Olyannyira, hogy a kézdivásárhelyi Babamúzeumban látható csíkmadarasi Andris nevezetű baba székelyharisnyáját és zekéjét Mária tanító néni édesapja készítette el felkérésre. Innen jött tehát az elhatározás, hogy majd egyszer Ő is varr ilyet.
A tervek megvalósítása 1997-ben A Napsugár gyereklap „Öltöztessük népviseletbe Áron és Anna babákat” c. pályázatával indult. A pályázatra gyerekek nevezhettek be. Mária tanító néni is benevezett Előd unokájával. Ekkor kezdődött el a gyűjtőmunka. Többször végigjárta a falu utcáit, régi fényképeket keresett, gyűjtött, székelyruha maradékokat szedett össze, címkézte az adatokat, megmaradt egész ruhákat kölcsönzött vagy vásárolt. Elbeszélgetett idősebb nénikkel, bácsikkal. Rengeteg anyag, sok-sok fénykép gyűlt össze. Volt, aki nem adta oda a ruhákat, így azt lemásoltatta. Számos könyvet elolvasott, amellyel képezhette önmagát, hiszen nem végzett egyetemet, nem volt néprajzkutató. Pl. Az első könyv, amely nagy segítségére volt Wass Albert: Erdélyi magyar népművészet c. viseli. Ezt követően sorra kereste a hasonló témájú írásokat. Édesapja műhelyében pedig szabásminták és gyerekkori emlékek alapján hamarosan meg is varrt négy rend lány és két rend fiú viseletet Anna és Áron babáknak. Ezeket a ruhákat küldték el Kolozsvárra, ahonnan Keszthelyre vitték tovább. Ma is ott vannak a múzeum polcain. A ruhákkal különdíjat nyertek.
Az alapos kutatómunkának köszönhetően időközben több helytörténeti pályázaton vett részt az unokáival, amelyeken számos alkalommal nyertek is. Az unokái unszolására további ruhákat kezdett el varrni babákra. Fényképek, emlékek alapján szoknyát, inget, alsószoknyát, mellényt, fiúruhát, lájbit, bőrcsizmákat, bocskorokat, zsinóros kabátkákat készített. Mindent úgy, ahogyan régen viseltek. A volt tanítványaitól, ismerőseitől, munkatársaitól pedig használt babákat kapott, melyeket „meggyógyított” és felöltöztetett. Összesen 31 babára varrt ruhát, amelyek otthonának egyik szobájában ma is megnézhetők. A babák mellett több feljegyzést, családi történetet, elbeszélést is olvashatunk Csíkmadaras történetéből, amelyeket kezdetben kézzel, majd később számítógéppel jegyzet le. Gyűjteményének, a picike babáknak, a hozzájuk kapcsolódó történeknek sok látogatója van mind a mai napig. Többek között felkereste a gyűjteményt a néhai Barabási László író is, aki igen értékesnek tartotta az addig leírt történeteket. Az ő segítségének, tanácsainak is köszönhető, hogy megjelent az első könyv Csíkmadaras történetéről, melyet további három kötet követett.
Mária tanító nénit értékmegőrző munkájáért, amelyet Csíkmadaras közössége iránti elhivatottságáért tett 2016. június 29-én megkapta a CSÍKMADARAS DÍSZPOLGÁRA c. oklevelet. Jelenleg, szabadidejében gondozza a gyűjteményét, fényképeket gyűjt, melyeket albumokba rendez. Az internet segítségével ismerteti a nagyvilággal szülőfaluja hagyományait, népszokásait. Nagyon boldog és büszke arra, hogy kitartása és elszántsága révén sikerült Csíkmadaras történelméből több értéket megmenteni a jövő nemzedéke számára.
Értékteremtő munkásságáról több híradás is készült és számos elismerést is kapott érte:

Könyvei:
2008. Csíkmadaras – A bölcsőtől a sírig c.
2009. Csíkmadaras – Székelyruhában hétköznap, vasárnap, régen és napjainkban c.
2010. Csíkmadaras – Élettörténetek, családfák és szellemi hagyatékok c.
2014. Csíkmadaras – Válogatás – Fazakas Ágnes: Mesék, történetek Csíkmadaras helyneveiről c.

Folyóiratokban megjelent írások:
- 2004. Hargita Népe - Takács Éva: Menti, ami még menthető...,
- 2005. január 23-án Csíkszereda: Megkapta a Német Géza Emlékdíjat a református templomban, ahol kiállították a székelyruhás babáit,
- 2006. augusztus Csiki Hírlap - Székely Judit: Babaszoba Madarason …
- 2011. október 11. Kultúra folyóirat Salgótarján - Édes Erdélyország, Homoga József fotóalbumában,
- 2013. június 5. Csiki Hírlap - Kömény Kamilla: Élő hagyomány a János napi angyalozás Csíkmadarason,
- 2014. június 6. Csiki Hírlap - Mesék Csíkmadarasról,
- 2015. április Csíkmadarasi Hírlap - Csíkmadarasi úrvacsora,
- 2014. június 11. Csiki Hírlap - Szőcs Lóránt: Madarasi mesék, történetek,
- 2014. június Hargita Népe - Újabb könyvbemutató,
- 2015. augusztus 20. Csiki Hírlap - A népviselet, a népszokások gyűjtője,
- 2015. február 8. Székelyhon - Régi viseleteket mutattak be Dánfalván,
- A Székelyhon Morfondir rovatában megjelent interjú.

Kisfilmek:
- Székely tv. 2009. Könyvbemutató: Székelyruhában hétköznap vasárnap, régen és napjainkban,
- Erdélyi Televízió: Látogató Csíkmadaras
- Székely tv. 2010. 1 órás riport a Vekker reggeli műsorban,
- Székely tv. 2010. Könyvbemutató: Élettörténetek, családfák, és szellemi hagyatékok,
- Székely tv. 2010. Csíkmadarasi Angyalozás,
- Székely tv. 2010. Benedek Elek nyomában,
- Székely tv. 2010. Népviselet Csíkmadarason,
- ra.stúdió: Székelyeknél ég a lámpis - 4. rész Székely babák otthonában,
- Duna Televízió - Híradó tudósítás- Csúcs Mária, Csúcs Péter: Székelyruhás babák kiállítása a csíkszeredai Kájoni János Könyvtárban 2012. december
- Székely tv. kisfilm: Értékmentés Csíkmadarason, 2016. november
- 2014. október 18. Előadás és kiállítás: A székelyföldi Nők Konferenciáján Erdőszentgyörgyön,
- 2015. Megy a magnó ...Marosvásárhelyi Rádió,
- 2015. december 3. Előadás és kiállítás Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen, az Ezüst Akadémia keretén belül,
- 2015. Előadás és kiállítás Gyergyóremetén, a Felcsík tájegységei rendezvényen,
- 2016. október Előadás és kiállítás Csíkszeredában a Kájoni János Megyei Könyvtárban az Idősek Napja ünnepén,
- A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Csiki Szervezete több alkalommal szervezett kézműves kiállítást, melynek állandó résztvevője,
- Csíkmadarasi rendezvények és a Bálint Lajos népdalvetélkedők tiszteletbeli meghívottja.

fShare
398
Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Megmerülni a csodában

    Molnár János barlang, TájGazda

    A Budai-hegységben, a Rózsadomb alatt számos termálkarszt jellegű balrang bújik meg. Ezek egyike a Szemlő-hegy alatt rejtőző, Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszerét

     
  • A lőcsei városháza

    A lőcsei városháza, TájGazda

    Lőcse az egykori Szepesi vármegye székhelye és legjelentősebb települése volt. Jelenleg a szlovákiai Eperjesi Kerület Lőcsei járásának székhelye. Története a 13. században kezdődik,

     
  • Huszár Családi Pincészet

    Huszar pincészet, TájGazda

    Azok az emberek, akik szeretnek utazni, szeretik a jó minőségű házi borokat, ahol csak megfordulnak, mindenütt meg akarják ismerni a helyi hagyományokat, a borkultúrát, megkóstolni a különleges borokat,

     
  • Révész Imre Társaság

    Kárpátaljai Képző és Iparművészek Révész Imre Társasága, TájGazda

    Nemrégen elhunyt Magyar László, a RIT, azaz a Kárpátaljai Képző és Iparművészek Révész Imre Társasága elnöke, a barátom. Ekkor döntöttem el, hogy mindenképpen írok egy kis bemuatót a társaságról,

     
  • Értékes természetvédelmi pont Dévaványán

    Értékes természetvédelmi pont Dévaványán, TájGazda

    A Körös – Maros Nemzeti Park egybefüggő, legnagyobb, a 13000 hektáros nagyságot is meghaladó területe a Dévaványai – Ecsegi puszták. A szikes pusztákon számos védett és fokozottan védett növény

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére