Ritka és egyedi foglalkozás a cipész szakma, de ezen belül a kézműves papucskészítés még ritkább mesterség. Vajdaságban, a Tisza melléken, pontosabban Adán él Szalma Sándor mester, aki a néptáncos cipők
és a csizmák készítését követően fordult a népi papucskészítés felé. Magyarországon látta először ezt a mesterséget és kihívásnak tekintette megalapozni saját vállalkozását. Idestova 25 éve csöppent bele a szakmába és a tartományban talán nincs is olyan magyar lakta település, ahol ne ismernék az ő nevét, valamint kétkezi munkájának termékét.
A néptáncmozgalommal, a néphagyomány mind erőteljesebb terjeszkedésével, a népzene felismerésével egymást követve alakultak meg az asszony- és menyecske kórusok, amelyek különböző szemléken, fesztiválokon léptek fel, így terjesztve a népzene szeretetét. Természetesen a fellépéshez, a produkcióhoz kellő öltözet, illetve népviselet és lábbeli is szükséges. Hölgyek esetében a papucs, de nem akármilyen papucs tette meg ezt a szerepet. A kollekcióban egy tucatnyi modell közül válogathatnak, ugyanis a bordó, a kék és a zöld alapra egyedi minták kerülnek, méghozzá kézzel hímzett minták. A szerény műhelyben még ma is kézzel készülnek a bársonyos tapintású és nem kis értékű lábbelik. Hogy tartós is legyen egy-egy pár, az alapanyagot meg kell válogatni, a legjobb minőségre kell törekedni. A bőrt és a talp-részt külföldről szerzi be, a hímzéseket viszont hazai asszonyok végzik. A szép, díszes lábbeli összevarrása, formázása is két kézzel történik. Egy-egy papucsot akár tízszer is meg kell fogni, hogy késztermék legyen belőle, hiszen nem mindegy, hogy az összetételeknél milyen a varrás, mennyire erős a papucs.
A kollekciót kibővítve, valamint a piaci igényeknek és elvárásoknak eleget téve a mester újabb dizájnt dolgozott ki, amit a mindennapi használatra tervezett. Ugyanis gyógy-betétes talpú papucsok készítését vállalta, mert úgy hiszi, hogy a lábak és a hát egészségének megőrzése a kényelmes és helyes lábbeli hordásával kezdődik. Ebbe a kollekcióba már a divatot is becsempészte, bár nem cicomázza túl még a női papucsokat sem, de a modern vonalakat kísérve dolgozza ki a példányokat. Egy-egy csat, vagy strassz szépet mutat a nyári papucsokon, így a minimalista ízlés felé hajlik.
Termékeit vásárokban, fesztiválokon, és otthonról értékesíti. Igénylés és munka van bőven. Mint ahogyan fogalmaz: haza csak aludni jár, viszont a műhelyben éli le mindennapjait. Vállalkozását újabb gépekkel szerelné fel, de a szabványok és az előírások miatt ezek a berendezések nem az olcsó kategóriába tartoznak. Jó lenne támogatásban részesülnie, akkor biztosan meglépné a beruházást és akár új munkaerőt is alkalmazna műhelyeben. De a tervezést nem hagyja abba, talán soha.
