Vajdaságban egyre több a korszerű gyümölcsös, ami elsősorban a kiviteli lehetőségek, a többlettermelés és az állami szervek által nyújtott támogatási lehetőségek függvénye.

A hagyományos alma és barack–ültetvények mellett egyre több a mogyoróültetvény a tartományban. Az úttörő gazdák a szakirodalomból alapozták meg a termelést, de mint mondják, ebben az ágazatban is számtalan gond adódik. A legnagyobb pedig a felvásárlási ár és a kistermelő nem megbecsülése. Bácsfektehegyen járva, ahol a földrajzi eredetvédelemmel rendelkező őshonos meggyfa jellemző a vidékre, Őri Ferenc vállalkozótól azt tudtuk meg, hogy a falu feketebárányaként tekintettek rá, amikor megalapozta a mogyoróültetvényét. Most, egy évtized után az  öthektáros parcellán  14 és fél tonna termést takarított be, amit kizárólag nagyfelvásárlónak ad át. Szerinte nincs megbecsülve az ágazat, holott rengeteg beruházást és munkát igényel a mogyorós, mire termőre fordul.
- A mogyorónak az a baja, hogy 5-6 évig csak a beruházást követeli, gondolok itt a növényvédelemre, az aljának a megművelésére, ezt be kell keríteni, a vadak végett is részben, továbbá a locsolórendszert ki kell építeni. Az első években az ember nem tud semmit sem belőle visszakapni, viszont hetedik – nyolcadik – kilencedik évben elkezd teremni, akkor azt gondolom, hogy az összes többi kulturához képest, ami nálunk van a klasszikus növénytermelési kulturában, lényegesen többet tud hozni.
A gazdák hiányolják a szerveztt felvásárlást, vagy legalább a szövetkezést, mert abban az esetben magasabb árat érhetnek el a terményért.
A legnagyobb gond abban van, hogy nem tudunk szövetkezni. Mi mogyorótermelők szerteszét vagyunk Szerbiában és Vajdaságban, és kérdés, hogy a minisztériumnak vannak -e adatai arról, hogy hányan vagyunk. Mindenestere az árat a legnagyobb termelő, Törökország határozza meg. Mi a törökországi ártól 20-25 szézalékkal alacsonyabb árat kapunk a  terményért. Ez számomra sértő, legalább az ő szintjükön kellen, hogy alakuljon a mi terményünk ára is, akkor elégedettek lennénk.  A nagybani felvásárlási ár, forgalmi adóval 680, azaz 1800 forintnak megfelelő dinár, ami jóval a törökországi ár alatt van. E mellett a piac megszerzése is nagy kihívást jelent a gazda számára, hiszen a több tonnányi termést nem lehet elkilózgatni a paicon.A piacon meg sajnos megjelennek olyan felvásárlók, akik illegálisan kereskednek a mezőgazdasági terményekkel, így a mogyoróval is. Olcsón felvásárolják a terményünket, feltörik és jövedelmet valósítanak meg maguknak, nekünk termelőknek meg ami marad.
A kívülálló számára jó kereseti lehetőség a mogyorótermelés, de az ültetvény csak a nyolcadik évben kezd igazán teljes hozamot adni, ami elsősorban az ápolási munkák, az ültetvény beállítása és a tápanyagutánpótlás függvénye.
-Amit találunk az interneten, vagy a könyvekben, az túl kevés ahhoz, hogy komolyan birnánk megvédeni a növényeket, improvizálunk, nem 6-7, hanem 14 alkalommal meg kell permetezni, nagyon kell rá figyelni, mert mindig jönnek rá az újabb kártevők vagy betegségek.
A mogyoró nagybani felvásárlási ára 3-5 euróig terjed, amit a törökországi termés mennyiség határoz meg. Feltörve azonban akár 9-10 euróit is lehetne érte kérni, de a feldolgozással, a mogyoróvaj és az olaj kinyerésével talán magasabb szintre emelhető az ágazat.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Sziklatemplom, a Pálos Rend szent helye

    Tájérintő, Tájgazda - Sziklatemplom, a Pálos Rend szent helye

    Egy-egy kellemes délutáni séta alkalmával több érdekes helyre bukkanhatunk fővárosunkban, Budapesten. Ilyen a Gellért-hegy falába vájt Sziklatemplom is.

     
  • A Vadasparkban rajzfilmhősök is várnak

    Zsiráfot felülről látni! Az már valami. Mert a térdkalácsig mindenki látott már zsiráfot, aki járt állatkertben. De ugyanezt az állatot felülről látni, nem mindennapi élmény. Onnan a magasból szemlélve szinte

     
  • Az aprócska magyarföldi falu

    Egy mesebeli helyszín, festői környezet, ahol békesség, nyugalom honol. A csendet olykor egy-egy ló nyerítése töri meg. Magyarföld: kis falucska, amely a Nyugat-Dunántúlon a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet

     
  • Levendulából vállalkozni

    Levendulából vállalkozni, TájGazda

    Vajdaságban sok a kis méretű gazdaság, akik alig pár holdon vagy hektáron próbálnak érvényesülni. Számukra a hagyományos szántóföldi növénytermelés,

     
  • Egyedi ékszerek Iluskától

    Iluska ékszerei, TájGazda

    Ködöböcz-Gerzsenyi Ilona, Iluska, közel 5 évvel ezelőtt kezdett el ásványékszerek készítésével foglalkozni. Tulajdonképpen ajándékba kapta ezt a foglalatosságot:

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére