Vajdaságban egyre több a korszerű gyümölcsös, ami elsősorban a kiviteli lehetőségek, a többlettermelés és az állami szervek által nyújtott támogatási lehetőségek függvénye.

A hagyományos alma és barack–ültetvények mellett egyre több a mogyoróültetvény a tartományban. Az úttörő gazdák a szakirodalomból alapozták meg a termelést, de mint mondják, ebben az ágazatban is számtalan gond adódik. A legnagyobb pedig a felvásárlási ár és a kistermelő nem megbecsülése. Bácsfektehegyen járva, ahol a földrajzi eredetvédelemmel rendelkező őshonos meggyfa jellemző a vidékre, Őri Ferenc vállalkozótól azt tudtuk meg, hogy a falu feketebárányaként tekintettek rá, amikor megalapozta a mogyoróültetvényét. Most, egy évtized után az  öthektáros parcellán  14 és fél tonna termést takarított be, amit kizárólag nagyfelvásárlónak ad át. Szerinte nincs megbecsülve az ágazat, holott rengeteg beruházást és munkát igényel a mogyorós, mire termőre fordul.
- A mogyorónak az a baja, hogy 5-6 évig csak a beruházást követeli, gondolok itt a növényvédelemre, az aljának a megművelésére, ezt be kell keríteni, a vadak végett is részben, továbbá a locsolórendszert ki kell építeni. Az első években az ember nem tud semmit sem belőle visszakapni, viszont hetedik – nyolcadik – kilencedik évben elkezd teremni, akkor azt gondolom, hogy az összes többi kulturához képest, ami nálunk van a klasszikus növénytermelési kulturában, lényegesen többet tud hozni.
A gazdák hiányolják a szerveztt felvásárlást, vagy legalább a szövetkezést, mert abban az esetben magasabb árat érhetnek el a terményért.
A legnagyobb gond abban van, hogy nem tudunk szövetkezni. Mi mogyorótermelők szerteszét vagyunk Szerbiában és Vajdaságban, és kérdés, hogy a minisztériumnak vannak -e adatai arról, hogy hányan vagyunk. Mindenestere az árat a legnagyobb termelő, Törökország határozza meg. Mi a törökországi ártól 20-25 szézalékkal alacsonyabb árat kapunk a  terményért. Ez számomra sértő, legalább az ő szintjükön kellen, hogy alakuljon a mi terményünk ára is, akkor elégedettek lennénk.  A nagybani felvásárlási ár, forgalmi adóval 680, azaz 1800 forintnak megfelelő dinár, ami jóval a törökországi ár alatt van. E mellett a piac megszerzése is nagy kihívást jelent a gazda számára, hiszen a több tonnányi termést nem lehet elkilózgatni a paicon.A piacon meg sajnos megjelennek olyan felvásárlók, akik illegálisan kereskednek a mezőgazdasági terményekkel, így a mogyoróval is. Olcsón felvásárolják a terményünket, feltörik és jövedelmet valósítanak meg maguknak, nekünk termelőknek meg ami marad.
A kívülálló számára jó kereseti lehetőség a mogyorótermelés, de az ültetvény csak a nyolcadik évben kezd igazán teljes hozamot adni, ami elsősorban az ápolási munkák, az ültetvény beállítása és a tápanyagutánpótlás függvénye.
-Amit találunk az interneten, vagy a könyvekben, az túl kevés ahhoz, hogy komolyan birnánk megvédeni a növényeket, improvizálunk, nem 6-7, hanem 14 alkalommal meg kell permetezni, nagyon kell rá figyelni, mert mindig jönnek rá az újabb kártevők vagy betegségek.
A mogyoró nagybani felvásárlási ára 3-5 euróig terjed, amit a törökországi termés mennyiség határoz meg. Feltörve azonban akár 9-10 euróit is lehetne érte kérni, de a feldolgozással, a mogyoróvaj és az olaj kinyerésével talán magasabb szintre emelhető az ágazat.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Felvidéki vadmacska az oroszlánok közt

    Ma Potháczky Angélával, az elbűvölő felvidéki művésznővel, és gyönyörű rajzaival ismerkedhetünk meg közelebbről. Angéla kicsi kora óta szívesen rajzolt, látható volt benne a tehetség,

     
  • Jakab Réka Art

    Jakab Réka Felvidék egyik legnagyobb és egyben egyik legszebb városában, Kassán él. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Egyetem hallgatója, illetve mintegy hat éve képgrafikával foglalkozik

     
  • A jószágnevelésben a kisgazda jövője

    A jószágnevelésben a kisgazda jövője, TájGazda

    Vajadságban, Szerbiában nem könnyű mezőgazdásznak és állattenyésztőnek lenni. Főleg akkor nem, ha a gazda kis földterülettel rendelkezik és a farkastörvényeknek eleget téve kell előállítani

     
  • Mikor a gyermekrajzok megelevenednek

    Mikor a gyermekrajzok megelevenednek , TájGazda

    Csiffáry Ildikó Felvidéken, Komáromban él, egyéb elfoglaltságai mellett gyermekrajzok megvarrásával is foglalkozik. Mai cikkünkben vele ismerkedhetünk meg.

     
  • A minőség mindenekelőtt

    Kiss Húsműhely, TájGazda

    A kínálat gazdag, a vállalkozás kicsi. Cél a kifogástalan minőségű termékek készítése, az ősi hagyományos receptek mellet a haladó fűszerezéssel előállított termékek és ezzel egy időben a példamutatás.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére