Vajdaságban egyre több a korszerű gyümölcsös, ami elsősorban a kiviteli lehetőségek, a többlettermelés és az állami szervek által nyújtott támogatási lehetőségek függvénye.

A hagyományos alma és barack–ültetvények mellett egyre több a mogyoróültetvény a tartományban. Az úttörő gazdák a szakirodalomból alapozták meg a termelést, de mint mondják, ebben az ágazatban is számtalan gond adódik. A legnagyobb pedig a felvásárlási ár és a kistermelő nem megbecsülése. Bácsfektehegyen járva, ahol a földrajzi eredetvédelemmel rendelkező őshonos meggyfa jellemző a vidékre, Őri Ferenc vállalkozótól azt tudtuk meg, hogy a falu feketebárányaként tekintettek rá, amikor megalapozta a mogyoróültetvényét. Most, egy évtized után az  öthektáros parcellán  14 és fél tonna termést takarított be, amit kizárólag nagyfelvásárlónak ad át. Szerinte nincs megbecsülve az ágazat, holott rengeteg beruházást és munkát igényel a mogyorós, mire termőre fordul.
- A mogyorónak az a baja, hogy 5-6 évig csak a beruházást követeli, gondolok itt a növényvédelemre, az aljának a megművelésére, ezt be kell keríteni, a vadak végett is részben, továbbá a locsolórendszert ki kell építeni. Az első években az ember nem tud semmit sem belőle visszakapni, viszont hetedik – nyolcadik – kilencedik évben elkezd teremni, akkor azt gondolom, hogy az összes többi kulturához képest, ami nálunk van a klasszikus növénytermelési kulturában, lényegesen többet tud hozni.
A gazdák hiányolják a szerveztt felvásárlást, vagy legalább a szövetkezést, mert abban az esetben magasabb árat érhetnek el a terményért.
A legnagyobb gond abban van, hogy nem tudunk szövetkezni. Mi mogyorótermelők szerteszét vagyunk Szerbiában és Vajdaságban, és kérdés, hogy a minisztériumnak vannak -e adatai arról, hogy hányan vagyunk. Mindenestere az árat a legnagyobb termelő, Törökország határozza meg. Mi a törökországi ártól 20-25 szézalékkal alacsonyabb árat kapunk a  terményért. Ez számomra sértő, legalább az ő szintjükön kellen, hogy alakuljon a mi terményünk ára is, akkor elégedettek lennénk.  A nagybani felvásárlási ár, forgalmi adóval 680, azaz 1800 forintnak megfelelő dinár, ami jóval a törökországi ár alatt van. E mellett a piac megszerzése is nagy kihívást jelent a gazda számára, hiszen a több tonnányi termést nem lehet elkilózgatni a paicon.A piacon meg sajnos megjelennek olyan felvásárlók, akik illegálisan kereskednek a mezőgazdasági terményekkel, így a mogyoróval is. Olcsón felvásárolják a terményünket, feltörik és jövedelmet valósítanak meg maguknak, nekünk termelőknek meg ami marad.
A kívülálló számára jó kereseti lehetőség a mogyorótermelés, de az ültetvény csak a nyolcadik évben kezd igazán teljes hozamot adni, ami elsősorban az ápolási munkák, az ültetvény beállítása és a tápanyagutánpótlás függvénye.
-Amit találunk az interneten, vagy a könyvekben, az túl kevés ahhoz, hogy komolyan birnánk megvédeni a növényeket, improvizálunk, nem 6-7, hanem 14 alkalommal meg kell permetezni, nagyon kell rá figyelni, mert mindig jönnek rá az újabb kártevők vagy betegségek.
A mogyoró nagybani felvásárlási ára 3-5 euróig terjed, amit a törökországi termés mennyiség határoz meg. Feltörve azonban akár 9-10 euróit is lehetne érte kérni, de a feldolgozással, a mogyoróvaj és az olaj kinyerésével talán magasabb szintre emelhető az ágazat.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A magyar sivatag

    A magyar sivatag, TájGazda

    Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

     
  • A Benei öreg templom

    Bene (Бене) községe egy kicsiny falu Kárpátalján, a Borzsva folyó partján a Beregszászi járásban, ahol a beregi hegyek és az alföldi síkság pereme húzódik.

     
  • Szövés és foltvarrás

    Krizbai Orsolya, szövés és varrás, TájGazda

    Nem azért kerültek egymás mellé, mert rokon kézimunkák, hanem mert egy vállalkozás keretében művelik. Az is közös vonás, hogy a Marosvásárhelyen élő fiatal asszonyok, Krizbai Nemes Orsolya és Bartha Izabella,

     
  • Néptáncmozgalom a Vajdaságban

    Néptáncmozgalom a Vajdaságban, TájGazda

    Kiss Zsélykó – Zsiga néptáncoktató neve Vajdaság – szerte nem ismeretlen, hiszen 25 éve a szakmában tevékenykedve  teszi a hagyományőrzést, a néptácmozgalom népszerűsítését.

     
  • Kárpátalja, Rahói Járás

    Rahói járás, TájGazda

    Ahol a legmagyarabb folyó, a Tisza ered... Európa közepével,  természeti csodákkal, fatemplomokkal, függőhidakkal, a Tisza eredetével, a szőke és fekete Tisza összefolyásával megáldott,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére