Vajdaságban a fiatal mezőgazdasági termelők egyre inkább a primer termék feldolgozása felé hajlanak, hiszen a hozzáadott értékkel és a félkész- vagy késztermékkel könnyebben tudnak piacra jutni

és jövedelemre szert tenni. Óbecsén a Jovánovity családban generációkon keresztül a földművelés apáról fiúra öröklődött, és így a mostani fiatalok sem fordítottak hátat a termőföldnek, hanem a megtermelt javakat nagyobb haszonnal szeretnék értékesíteni.
Péter, a Farkas sörmanufaktúra társtulajdonosa elmondta, hogy a sörfőzdéből négy fajta itóka kerül a fogyasztók asztalára. A hagyományos világos sörtől kezdve a feketesörig és az intenzív keserűséggel rendelkező sörig minden ízvilágot kedvelő fogyasztó megtalálhatja a számára legfinomabb italt. Az alapanyagot, a malátát egyelőre nagyvállalkozótól szerzik be, de a sör gerincének fűszerét, a komlót saját maguk termelik. Igaz, még csak kísérleti fázisban van a termesztés, de a vidék éghajlata teljesen megfelel a növény termesztéséhez, ezért nagy reményt fűznek hozzá. A családi termőföldön ugyan megtermelik a sörárpát is, de a feldolgozása még nem került be a vállalkozásba. A technológia összetett és drága, ami hatalmas beruházást jelentene a vállalkozásnak. „De ami késik, az nem múlik...” - fogalmaz a gazda
A kézműves sör piaca egyre bővül: fesztiválokon, szemléken, koncerteken és más jellegű rendezvényeken csapolják és üvegben is árulják. Évente mintegy 100 hektolitert főznek és palackoznak, ami egy átlagos mennyiségnek fele meg. Tekintettel arra, hogy Szerbiában az egy főre jutó sörmennyiség évente 76 liter és a férfitársadalom zöme kedveli a sört, a manufaktúrában előállított mennyiség töredéke annak, amire a piacnak szüksége lenne. De Péter gazda szerint nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos, hiszen ipari termelésben már nem lehet olyan aprólékosan odafigyelni azokra a mozzanatokra, amelyek a minőséget lényegesen meghatározzák. Az elégedett fogyasztók visszatérése és elismerése több annál, mintha dézsaszámra termelnék az italt.
A fiatal vállalkozó nem titkolt vágya, hogy egy szép napon szebb körülmények között folyjon a sör főzése és palackozása, és a kis manufaktúrákra ne azok a szigorú adózási és más szabályok legyenek érvényben, mint amelyek érvényesek a nagyipari vállalkozókra, mert ez egyenes függvénye az ital árának. A technológia nem olcsó, sőt túl drága ahhoz, hogy bolti áron kerüljön forgalomba a sör. A mennyiség növeléséről viszont akkor lehet majd beszélni, ha a családi vállalkozásban a technológia arra a szintre fejlődött, hogy az alapanyagokat is saját kezűleg tudják előállítani.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Hajócsipke Bartal Tímeától

    Bartal Tímea Felvidék Érsekújvári járásából származik, jelenleg Zoboralján tanít. Emellett szabadidejében, körülbelül három-négy éve hajócsipkével, más néven frivolitással foglalkozik.

     
  • Kollárik Lívia lufi figurái

    Kollárik Lívia a felvidéki Nagyölvedről származik, jelenleg Érsekújvárott él, ahol a helyi kórházban dolgozik, mint szülésznő. A főiskola elvégzésével jött az álláslehetőség, s Lívia élt vele.

     
  • Hagyományőrző ruhák Székelyföldről

    Hagyományőrző ruhák Székelyfölrdől, TájGazda

    Kárpátalján a magyar lakosságot (is) megszólító tömegrendezvények általában valamely jeles esemény, évforduló köré szerveződik. Ha magunk elé képzelünk egy átlagos városnapos

     
  • Fontos a legelők fenntartása

    Zsablyai rét, Újvidék, TájGazda

    Szerbiában ritka és veszélyeztetett virágfaj a tavaszi hérics, latinul Adonis vernalis. Az Újvidékhez közel elő Zsablyai réten található szinte az egyetlen és legnagyobb élőhelye az országban.

     
  • Az ógyallai Szent László-templom

    Az ógyallai Szent László-templom, TájGazda

    Medgyaszay István (1877-1959) kiváló budapesti építész, szakíró. Gyakran használt népi – leginkább erdélyi – építészeti elemeket munkája során. Műveiben távol-keleti hatást is felfedezhetünk.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére