Vesszőfonás

Számtalan olyan használati tárgy van, amelyek nemcsak praktikusak, megkönnyítik a hétköznapokat, hanem tetszetős formájuk miatt jó ránézni, és még környezetbarát is. Vesszőből nemcsak kosár készíthető

a kisméretű kenyértartótól a bevásárláshoz használtig, a szennyes tárolótól a kertben használt nagykosárig, hanem számos más háztartási tárgy is, de akár szék vagy asztal is kikerül a Dodó család műhelyéből.
A Székelykeresztúr melletti Betfalván élő Dodó Sándor (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 0040741093488) már több mint 40 éve műveli ősei örökségét. Beleszületett egy kosárfonó családba, az 1800-as évekig visszavezethetően ez jelentette a megélhetést, és Sándor még emlékszik a dédnagymamája termékeire. Termelőként a legtöbb időt a műhelyben tölti el, ez nem nyolc órás munka, reggeltől, amíg bírja, addig dolgozik. A felesége is segít, és munkaideje leteltével a fia segítségére is számíthat. Sándor nagyon büszke rá, hogy fia is annyira „átalvette”, elsajátította a szakmát, hogy ha újdonságról van szó, ő az, aki elsőként profi munkát csinál. Reméli, hogy ez arra is garancia, hogy bár most főállásban máshol dolgozik, nem fogja majd hagyni megszakadni a családi hagyományt jelentő vesszőfonást. A fia asztalosként dolgozik, azt is nagyon szereti ezért azt tervezi, hogy a későbbiekben összekovácsolja a két tevékenységet, mert mind a kettővel szeretne foglalkozni.
A kosárfonást elsősorban szeretni kell, mert ezt kényszerűségből nem lehet csinálni – meséli Sándor, majd hozzáteszi – én úgy mondva ennek már mániákusa vagyok, annyira szeretem a termékeket belőle, s boldog is vagyok olyankor, amikor újabbnál újabb dolgokat tudok felhozni, főleg, abban az esetben, ha az jól is sikerül.
A minőségi pontos munkának, illetve a családi múltnak köszönhetően termékeinek nagy részét már háztól elviszik, de a nagy kézműves vásárokat azért nem hagyja ki. Senkire nem szokta rátukmálni termékeit, de jó érzéssel tölti el, ha valamilyen tárgynak, mint régen keresett darabnak örül meg a valaki, mert tudja, hogy az ilyen vásárló értékeli és meg fogja becsülni kezének munkáját.
Mostanig minden termékétől szívesen megvált, de szándékában áll egy múzeumot berendezni vesszőmunkáiból. Hogyha halad a korral, és nem fog tudni már annyit termelni, akkor szeretne egy gyűjteményt hátrahagyni.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A természet lágy ölén

    A Magyarkanizsán élő Kanyó Juli életvidám, mosolygós, szellemes csajszi, aki természetgyógyászattal, kínai orvoslással és mindemellett szappankészítéssel foglalkozik.

     
  • A családi hagyomány

    A családi hagyomány, TájGazda

    Úgy tartják, hogy a családi hagyományt nem szabad megszakítani, apáról fiúra kell továbbvinni. Íratlan szabály szerint pedig az örökölt vagyont nem illik pénzzé tenni, ha csak a sors nem kényszeríti erre az örököst.

     
  • Jorsi: színes táskák a mindennapokra

    Jorsi, Jakab Orsolya táskák, TájGazda

    Elsősorban praktikus dolgokat próbál alkotni Kolozsváron Jakab Orsolya, mivel nőként tudja, mennyire fontos, hogy egy táska kényelmes legyen, a legjobb, ha minél több zsebe van.

     
  • Szemet gyönyörködtető piros mező

    Pipacsmező, TájGazda

    Lassan eljön a tanév vége, a ballagás ideje. Ilyenkor a tanulok mellet az iskolák, tantermek is díszbe öltöznek. Legtöbbször pipacsot, búzavirágot, mezei szarkalábat, rózsaszirmot szednek a gyerekek a tantermek,

     
  • Elvarázsolt gyerekszobák

    Elvarázsolt gyerekszobák, TájGazda

    Mai bemutatónkat elsősorban kisgyermekes szülők, óvodák és iskolák figyelmébe ajánljuk. Az alábbiakban ugyanis a káprázatos falfestményeivel hódító,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére