Ha Szent András hava, illetve november, akkor káposzta, és káposztasavanyítás. Nem véletlenül nevezik a káposztát élelmiszernek és gyógyszernek, hiszen a vitaminok,

valamint az ásványi anyagok gazdag forrása, továbbá a gyógyhatása bizonyított, így ráillik a "zöldségnövények királynője" hízelgő megnevezés. A hajtatásos kertészet lehetővé teszi, hogy egész évben friss zöldségfélék, így káposzta is kerüljön az asztalra, a savanyított káposzta elmaradhatatlan eleme a téli táplálkozásnak. A káposztatermelésben az iparszerű termelés, a nyereségszerzés áll a gyújtópontban, de aranyat ér a kiskert, ahol a család szükségletére könnyen megtermelhető a friss fogyasztásra és a savanyításra szükséges mennyiség. Egy kis munkával némi jövedelmet is biztosít a kiskert, amit a dreai Almási család példája is megerősít. A napszámból, alkalmi munkából élő hattagú család nem egész félholdnyi kertje szépen jövedelmező. A kert egy részét a múlt őszön fokhagymával duggatták be, tavasszal vöröshagymát is termesztettek, és amikor június végén megtörtént a szedés, következett a káposzta palántálása, melynek vágása és értékesítése vége felé közeledik, de savanyításra is jutott belőle.
-Eddig nem volt kellő helyünk a palántanevelésre, ezért évek óta Futakon, a neves káposztatermelő központban vásároljuk a palántát. Attól függetlenül, hogy tucatnyi új fajta, illetve hibrid áll rendelkezésre, egy futaki nemesítésű fajtát termelünk, ami a friss fogyasztásra és savanyításra legalkalmasabb őshonos futaki fajta "rokona". Lédús levelei vékonyak, selymesek, és a háziasszonyok ezért kedvelik töltött káposzta készítéséhez - mondja Almási Mile és azt is megjegyzi, hogy nem egyszerű a káposztatermelés, mert betegségek és kártevők támadják a növényt, ezek ellen pedig nem csak vegyszeres kezeléssel lehet védekezni, hanem agrotechnikai fogásokkal is. - A káposzta vízigényes növény, és amíg esőszárnyakkal öntöztünk, vegyszerezni is kellett, a gyomosodás is kifejezett volt. Amióta áttértünk a csepegtető öntözésre, megszűntek a növényi betegségek, hiszen a vizet nem a leveleire kapja a növény, ami a rekkenő hőségben még károsodást is okozhat, hanem annak tövéhez kerül a nedvesség, azt a tápanyaggal együtt gyorsabban és könnyebben fel tudja venni.A szüret rendszerint október végén, november elején kezdődik, amikorra a "káposztafejek" már elég kemények és a borítólevelek alatt rétegekben lapulnak a halványsárga levelek. A káposzta-gyalulás vagy reszelés nem nagy teljesítményű gépen történik, hanem három élet tartalmazó káposztagyalun, kézzel, s a savanyítás sem több száz literes fahordóban történik, hanem műanyagzsákban. A tartósítási technológia azonban nem változott: káposzta, só (1-2 %) szemes bors, köménymag és rétegenként 2-3 babérlevél kerül a reszelékre, amit kézzel tömörítenek, majd légmentesen kötik be a zsákot. Az erjedés 4-5 napon belül megtörténik, ami persze a hőmérséklettől is függ, és a ropogós savanyú káposzta máris fogyasztható.  A savanyú káposztalé a korhelyleves alapanyaga, aminél nincs enyhítőbb "gyógyszer" a "macskajajra". De ne ezért savanyítsunk káposztát a közelgő télre.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Kurultáj a Bugac-Pusztán

    Kurultáj a bugaci pusztán, TájGazda

    Több tízezer látogatója volt a Bugac-pusztai Kurultájnak, azaz az ősi magyar törzsi gyűlésnek. 12 országból 27 nemzet mutatta be a kultúráját, a hagyományait lovasbemutatókon, sportjátékokon

     
  • A fa természetes szépsége – BALNOR design

    Szeretek kreatív kézműves oldalakon nézelődni. Látni a szebbnél szebb munkákat. Hogy milyen csodás tárgyak születnek. A facebook egyik ilyen csoportjában láttam meg Norbert ékszerét, egy medált.

     
  • Hobbyból vállalkozás

    Mézeskalácsok Óbecséről, TájGazda

    A Délvidéken, Vajdaságban nem ismeretlen a mézeskalács fogalma. A városi ember számára a vásárokban található szív alakú piros vagy feldíszített kalácska jelenti a mézeskalácsot, illetve a vásárfiát.

     
  • Az aprócska magyarföldi falu

    Egy mesebeli helyszín, festői környezet, ahol békesség, nyugalom honol. A csendet olykor egy-egy ló nyerítése töri meg. Magyarföld: kis falucska, amely a Nyugat-Dunántúlon a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet

     
  • Népünnepély a falunap Gunarasban

    Népünnepély a falunap Gunarasban, TájGazda

    Az aratást követően, az őszi nagy mezőgazdasági munkák kezdete előtt, lélegzetvételnyi pihenőt tartanak a gazdák, a falvakban különböző rendezvényeken erősítik meg,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére