Bencze Ilona vallástanárként dolgozik, mellette húsz éve festi már a bútorokat Székelyudvarhelyen. Kézműves családba született, ahol gyapjúval foglalkoztak. Ilona „véletlenül” kezdett el festeni.

Kézműves foglalkozásokat szervezett és a diákokkal együtt próbálta ki a bútorfestést a mesterséget ismertető Simon Gothárd Anikó nénitől. Addig festegetett mellette, míg önállóan is képessé vált az alkotásra, sőt már maga is tanít (https://www.facebook.com/Kuckó-Egyesület-1657253824517271/ Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ). Mivel felnőttként sajátította el a bútorfestést, felismerte, hogy kevesen vannak olyan tudás birtokában, akiktől érdemes tanulni, s van, aki félti a szakmáját, ezért elkezdte végigjárni a falvakat, lefényképezni a fennmaradt darabokat. Terepmunkája során főként Homoródalmáson és Székelyderzsben gyűjtött. A néprajz szakot is elvégezte, de előbb gyűjtött és utána lett néprajzkutató, hozzátanult az érdeklődéséhez. Mivel nehezen szerezte tudását, amióta tapasztalatra tett szert, fontosnak tartja ezt továbbadni, ezért munkája nagy részét a tanítás teszi ki. Szívesen adja át ismereteit, mert saját tapasztalatából tudja, hogyha valakit érdekel úgy is utánajár és megtanulja, s akkor miért legyen másnak is olyan nehéz és rögös, inkább elmondja. Gyermekeknek és felnőtteknek is tart szakköröket, ugyanakkor oktat nyári táborokban is.
A bútorfestő a munkájával kapcsolatosan fájó pontként említi, hogy ki van szolgáltatva az asztalosoknak. Az igazán jó szakemberek elmennek külföldre dolgozni, neki pedig jó alapanyagból pontos munkával készített bútorok kellenek. Annak érdekében, hogy a felvállalt rendeléseknek eleget tudjon tenni, párhuzamosan több asztalossal dolgozik.  Az alkotás szépsége mellett vonzó számára a munka részét jelentő nyugalom, maga a folyamat, amíg elkészül egy tárgy. A bútorfestés egy hosszabb munka, Ilona állítja, hogy „van egy intimitása az egésznek: be tudom csukni az ajtót, el tudok csendesedni, csak magamra tudok figyelni, s arra, amit alkotok”.
Földalapú festékekkel dolgozik. Legszívesebben főként nagy bútorokat és mennyezetkazettákat fest, de kisebb tárgyak is részesei az életének, melyekkel vásárokon is meg tud jelenni. A templomokon kívül többen rendelnek lakóházaikba is mennyezetkazettát. Ildikó szerint van egy réteg, aki személyes kötődés vagy értékrend miatt ragaszkodik a hagyományokhoz, az eredeti motívumokhoz, és lakását is így rendezi be.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Esterházy-kastély a zselízi parkban

    Esterházy-kastély a zselízi parkban

    Zselíz (szlovákul Želiezovce) Lévától délre, a Garam mentén fekszik. Magyarország felől könnyen megközelíthető. Esztergomtól 36 km-re, északi irányban, míg a parassapusztai

     
  • Szent Miklós Bazilika – Nagyszombat

    Nagyszombat városa bővelkedik a magyar vonatkozású látnivalókban. Ennek egyik oka, hogy ez az ősi település sokáig esztergomi érseki székhely volt, a cikkünkben bemutatásra kerülő plébániatemplomot

     
  • Design EPS Studio

    Szusztor Péter Felvidéken, a Lévai járás Zselíz nevű kellemes kisvárosában él. Foglalkozását tekintve tervező / designer, ami annyit tesz, hogy saját cégén, az EPS Design s.r.o.-n keresztül

     
  • A jószágnevelésben a kisgazda jövője

    A jószágnevelésben a kisgazda jövője, TájGazda

    Vajadságban, Szerbiában nem könnyű mezőgazdásznak és állattenyésztőnek lenni. Főleg akkor nem, ha a gazda kis földterülettel rendelkezik és a farkastörvényeknek eleget téve kell előállítani

     
  • A Pozsonyi Vár

    A Pozsonyi Vár, TájGazda

    Ha a mai Szlovákia fővárosának nevezetességeivel foglalkozunk, képtelenség szó nélkül elmennünk a Pozsonyi Vár mellett. Kétségkívül a város – sőt, az ország – fő látványosságai közt tartjuk számon.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére