Az Edrélyben élő Bíró-Boér Attila saját fűszerkeverékeit, készítményeit zárta üvegekbe, dobozkákba, hogy sajátos ízvilágát távollétében is élvezhessék az ínyencek. A Magyar Népi Ízőrző Lovagrend lovagja

(https://www.facebook.com/Biro-Boer-Attila-808905465938722/) különböző módokon tartósítja az erdei gombákat, hagyományos lekvárokat, dzsemeket, szörpöket, savanyúságokat is készít, kedveltek a fűszerkeverékei, a saját kísérletein alapuló csirke- és marhahúsleves-sűrítmények, a medvehagyma-pesztók, és nem utolsó sorban az áfonyapálinka.
„A sokféle fűszert használók mindig vidám emberek” – hangzott el egyszer egy előadásban. Attila humorérzékéről a látogató már a kapuja előtt állva meggyőződhet, Marosfőn lakik, ahová a kerítésre ki van téve: „Medvével őrzött terület.” Pedig nem is olyan vidám a helyzet, ha reggel arra ébred az ember, hogy 26 tyúkot pusztított el a „mackó”.
Attila gyerekkora óta járja az erdőket, sokat gombászott, mert iskoláskorában a vakációk idején ez egy olyan pénzkereseti lehetőség volt, amit tanévkezdéskor tanszerre tudott fordítani. Felnőve a lovak szeretetéből adódott a huszárhagyomány őrzés, az erdélyi huszárbandériumok egyre gyarapodtak, s valakinek főzni mindig kellett. Amikor harmadjára főzött a népes társaságnak, akkor huszártársai megjegyezték: „Kapitány, amikor téged látunk, a nyálkiválasztás megindul.” Az akkor kapitányi rangban lévő huszárszakács gombát gyakran tett az ételekbe, még a töltelékes káposztába is belelopta. Öt-hat évvel ezelőtt döbbenetesen tapasztalta, hogy vegyszerekkel tele van a nagyáruházak kínálata, és az emberek annyira eltávolodtak a természettől, hogy már nem is ismerik a hagyományos fűszereket: „vegyszert eszünk és gyógyszert iszunk, a mi kis városunkban is több a gyógyszertár, mint a fűszerbolt” – jelentette ki Bíró-Boér Attila. Ezért saját fűszerekkel rukkolt elő, azóta ezeket forgalmazza is. Sót nem tesz a fűszereibe, mert nem sót akar árulni. A savanyúságokhoz és azokhoz a termékekhez, melyekhez nélkülözhetetlen, csak természetes forrásból származó sósvizet használ. Székelyföldön több helyen is van sósvíz, amely természetes, nem tartalmaz jódot, vagy más adalékot, viszont tartósít. A sósvizet és az olívaolajat leszámítva semmilyen tartósítószert nem használ. A fűszernövényeket is maga termeli kéthektáros udvarán, a többit a környező erdőkből, mezőkről gyűjti össze, az „óriáskertből”, ahol csak le kell nyúlni érte. Visszatérő vásárlói között van egy nyírbátori étterem tulajdonosa, akinek a vendégei kifejezetten ezekért az erdélyi ízekért keresik fel a helyiséget.
A Magyar Népi Ízőrző Lovag azt használja fel, amit a természet felkínál, s ami mellett oly sokan elmennek, és aztán ott keresik, ahol nem is találhatják meg: a boltokban.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Az udvardi Kálvária

    Az udvardi Kálvária, TájGazda

    Udvard (szlovák nevén Dvory nad Žitavou), mintegy 5000 főt számláló község Felvidéken, a Nyitrai kerületben, Érsekújvártól keletre, 9 km távolságra. 1462-től a trianoni békediktátumig

     
  • Garamszentbenedeki Apátság

    Garamszentbenedek (szlovákul Hronský Beňadik) felvidéki község, mely a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában, a Garam jobb partján terül el.

     
  • Az első lapátkerekes gőzhajónk

    Kisfaludy gőzös, TájGazda

    A Kisfaludy gőzös az első lapátkerekes, személyszállító-gőzhajó volt a Balatonon. Nevét a Balaton költőjéről, Kisfaludyról kapta. Fedélzetén 300 utas szállítására volt lehetőség és 2000 mázsa teherbírású uszály

     
  • A csontba zárt ékszerek

    Viktori viktori, csontfaragó, TájGazda

    Ha valamit igazán szeretnénk elérni az életben, akkor minden erőnkkel, tudásunkkal azon vagyunk, hogy a kitűzött célt megvalósítsuk. Így volt ezzel Viktor is.

     
  • Feldolgozásból kézműves sör

    Vajdaságban a fiatal mezőgazdasági termelők egyre inkább a primer termék feldolgozása felé hajlanak, hiszen a hozzáadott értékkel és a félkész- vagy késztermékkel könnyebben tudnak piacra jutni

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére