A családi gazdaságokon megtermelt és előállított házi élelmiszerek újra felfedezésének korszakát éljük. Ezek a magas biológiai értékű élelmiszerek szolgálnak alapul az egészséges táplálkozáshoz,

egészében az ember egészségének megőrzéséhez. A nagyüzemi termelésben a nagy termés elérése érdekében a talaj fokozott tápfenntartása szükséges, ami rendszerint műtrágyázással történik, de egyben a kórokozóktól, kártevőktől, a gyomosodástól hatékonyan védő vegyszerek is hatalmas mennyiségben kijuttatásra kerülnek. Nem új irányzat a mezőgazdasági termelésben az ökogazdálkodás vagy organikus gazdálkodás, ami azoknak a kis területen gazdálkodóknak, de sok esetben kerttulajdonosoknak az életszemlélete, amelyben a minőség felülírja a termény mennyiségét és a nyereséget.
A péterrévei Muhi Zsolt és családja az 1990-es évek elején fordult a mezőgazdaság felé, munkahelyük mellett jövedelemkiegészítést láttak a mezőgazdaságban. Nem a gabonatermelésben, hanem a kertészetben. Így kezdtek uborkatermeléssel, majd nemsokára a szabadföldi paradicsomtermelést is megalapozták. Ez adta az ötletet a vállalkozáshoz. A termelésben sem műtrágyát, sem szintetikus növényvédő szert nem használnak, teljes biztonsággal termelnek az organikus termelésben is engedélyezett mikrobiológiai szerek, baktériumtrágyák alkalmazásával.  Néhány évvel ezelőtt újabb vállalkozásba kezdett a család.
-A hagyományos szántóföldi növénytermelés megköveteli a vegyszeres növényvédelmet, így pl. a búzát is akár 3-4 alkalommal kell kemizálni a betegségek megfékezésére. Ha megengedett szint alatt is, de szermaradványok kerülnek a termésbe, majd a lisztbe, és mivel bőségesen fogyasztjuk a kenyeret, a tésztákat, így magunkat is mérgezzük. Ekkor született az ötlet, hogy saját szükségletünkre termesszünk tönkölyt, lisztjéből kenyeret sütünk és tésztát is gyúrhatunk. Ebből az önellátó termelésből lassan kibontakozik a vállalkozás, a feldolgozás, mert lassan ugyan, de fokozódik a kereslet a tönkölyliszt, a belőle sütött kenyér, valamint a száraz tönköly-tészták iránt, így kínálatunkba a liszt és a tészták kerültek be.
Mivel a feldolgozáshoz nem rendelkeznek gépekkel, felszereléssel, költséges bérmunkában végeztetik a részleges feldolgozást, így a Muhi család terve, hogy hántolót és egy kisebb teljesítményű malmot vásároljanak, majd tésztakészítő géppel egészítsék ki a sort, így zárva be a termelési kört.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A borvizek királynőjének múltja és jelene

    Borszék Erdély egyik legszebb fekvésű fürdőhelye, 900 méterrel a tengerszint felett fekszik a Görgényi-Beszterce-Kelemen havasok találkozásánál.

     
  • Utcai zenészek fesztiválja

    Utcazenészek fesztiválja, TájGazda

    Szeptember elseje és harmadika között rendezték meg Újvidéken a 16. Utcai Zenészek Fesztiválját. A rendezvény első napján színpompában fénylő különleges kosztümökben,

     
  • Szeged ZOO – ritka és veszélyeztetett fajok otthona

    Szeged ZOO – ritka és veszélyeztetett fajok otthona, TájGazda

    A családommal a hétvégén kirándulni voltunk a Szegedi Vadasparkban. Kitűnő kikapcsolódást nyújtott a kb. 4-5 órás nézelődés. Mire bejártuk a teljes területet jól el is fáradtunk: gyerekek, felnőttek egyaránt.

     
  • A makói szíjgyártó és a (Mercedes) Benz Viktória

    A makói szíjgyártó és a (Mercedes) Benz Viktória, TájGazda

    Karl Fridrich Benz 1871-ben tette le a Mercedes Benz autógyár alapjait, amelyhez 1890-ben csatlakozott Gottlieb Daimler és Wihelm Maybach is. Az akkor még Benz Motor Company néven működő vállalat

     
  • Kreatívkodni termésekkel

    A 19. Dél – bácskai Tökfesztiválon esett figyelmünkbe egy nem szokványos asztal, teles teli tarkábbnál tarkább tárgyakkal. Amikor közelebbről megnéztük a kavalkádot, láttuk,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére