A családi gazdaságokon megtermelt és előállított házi élelmiszerek újra felfedezésének korszakát éljük. Ezek a magas biológiai értékű élelmiszerek szolgálnak alapul az egészséges táplálkozáshoz,

egészében az ember egészségének megőrzéséhez. A nagyüzemi termelésben a nagy termés elérése érdekében a talaj fokozott tápfenntartása szükséges, ami rendszerint műtrágyázással történik, de egyben a kórokozóktól, kártevőktől, a gyomosodástól hatékonyan védő vegyszerek is hatalmas mennyiségben kijuttatásra kerülnek. Nem új irányzat a mezőgazdasági termelésben az ökogazdálkodás vagy organikus gazdálkodás, ami azoknak a kis területen gazdálkodóknak, de sok esetben kerttulajdonosoknak az életszemlélete, amelyben a minőség felülírja a termény mennyiségét és a nyereséget.
A péterrévei Muhi Zsolt és családja az 1990-es évek elején fordult a mezőgazdaság felé, munkahelyük mellett jövedelemkiegészítést láttak a mezőgazdaságban. Nem a gabonatermelésben, hanem a kertészetben. Így kezdtek uborkatermeléssel, majd nemsokára a szabadföldi paradicsomtermelést is megalapozták. Ez adta az ötletet a vállalkozáshoz. A termelésben sem műtrágyát, sem szintetikus növényvédő szert nem használnak, teljes biztonsággal termelnek az organikus termelésben is engedélyezett mikrobiológiai szerek, baktériumtrágyák alkalmazásával.  Néhány évvel ezelőtt újabb vállalkozásba kezdett a család.
-A hagyományos szántóföldi növénytermelés megköveteli a vegyszeres növényvédelmet, így pl. a búzát is akár 3-4 alkalommal kell kemizálni a betegségek megfékezésére. Ha megengedett szint alatt is, de szermaradványok kerülnek a termésbe, majd a lisztbe, és mivel bőségesen fogyasztjuk a kenyeret, a tésztákat, így magunkat is mérgezzük. Ekkor született az ötlet, hogy saját szükségletünkre termesszünk tönkölyt, lisztjéből kenyeret sütünk és tésztát is gyúrhatunk. Ebből az önellátó termelésből lassan kibontakozik a vállalkozás, a feldolgozás, mert lassan ugyan, de fokozódik a kereslet a tönkölyliszt, a belőle sütött kenyér, valamint a száraz tönköly-tészták iránt, így kínálatunkba a liszt és a tészták kerültek be.
Mivel a feldolgozáshoz nem rendelkeznek gépekkel, felszereléssel, költséges bérmunkában végeztetik a részleges feldolgozást, így a Muhi család terve, hogy hántolót és egy kisebb teljesítményű malmot vásároljanak, majd tésztakészítő géppel egészítsék ki a sort, így zárva be a termelési kört.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A pozsonyi Prímás palota

    A pozsonyi Prímás palota, TájGazda

    Pozsony legkiemelkedőbb palotáinak egyike, ahol az évszázadok során olyan személyiségek fordultak meg, mint Széchenyi István, Móricz Zsigmond, Thomas Mann és még sorolhatnánk.

     
  • A dísznövények világában

    A sokoldalúság pozitív erény – vallja az emberek többsége. Csak az irigyek mondhatják a másikra azt, hogy miért kell neki mindenben bizonyítani. Törteli László, a temerini Dísznövénykertészet tulajdonosa

     
  • EvArt – drawings & paintings

    EvArt – drawings & paintings, TájGazda

    Nagy Éva számára egészen pici korától teljesen természetes volt, hogy szabadideje nagy részét festésessel, illetve rajzolással töltse. Szülei akkor figyeltek fel a lány tehetségére,

     
  • OpiEri

    OpiEri, TájGazda

    Ocskoné Pál Erika Felvidéken, azon belül is a Losonci járásban található Füleken él. Civil foglalkozása vegyészmérnök, a füleki zománcozógyár egyik privatizált részlegében 16 évig logisztikai vezetőként dolgozott,

     
  • Babák, melyek Csíkmadaras történetét őrzik

    Babák, melyek Csíkmadaras történetét őrzik, TájGazda

    Keszthely városában több múzeumot is felkereshetünk. Többek között itt található Közép-Európa legnagyobb Babamúzeuma is. A múzeumban közel félezer babával találkozhatunk,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére