A családi gazdaságokon megtermelt és előállított házi élelmiszerek újra felfedezésének korszakát éljük. Ezek a magas biológiai értékű élelmiszerek szolgálnak alapul az egészséges táplálkozáshoz,

egészében az ember egészségének megőrzéséhez. A nagyüzemi termelésben a nagy termés elérése érdekében a talaj fokozott tápfenntartása szükséges, ami rendszerint műtrágyázással történik, de egyben a kórokozóktól, kártevőktől, a gyomosodástól hatékonyan védő vegyszerek is hatalmas mennyiségben kijuttatásra kerülnek. Nem új irányzat a mezőgazdasági termelésben az ökogazdálkodás vagy organikus gazdálkodás, ami azoknak a kis területen gazdálkodóknak, de sok esetben kerttulajdonosoknak az életszemlélete, amelyben a minőség felülírja a termény mennyiségét és a nyereséget.
A péterrévei Muhi Zsolt és családja az 1990-es évek elején fordult a mezőgazdaság felé, munkahelyük mellett jövedelemkiegészítést láttak a mezőgazdaságban. Nem a gabonatermelésben, hanem a kertészetben. Így kezdtek uborkatermeléssel, majd nemsokára a szabadföldi paradicsomtermelést is megalapozták. Ez adta az ötletet a vállalkozáshoz. A termelésben sem műtrágyát, sem szintetikus növényvédő szert nem használnak, teljes biztonsággal termelnek az organikus termelésben is engedélyezett mikrobiológiai szerek, baktériumtrágyák alkalmazásával.  Néhány évvel ezelőtt újabb vállalkozásba kezdett a család.
-A hagyományos szántóföldi növénytermelés megköveteli a vegyszeres növényvédelmet, így pl. a búzát is akár 3-4 alkalommal kell kemizálni a betegségek megfékezésére. Ha megengedett szint alatt is, de szermaradványok kerülnek a termésbe, majd a lisztbe, és mivel bőségesen fogyasztjuk a kenyeret, a tésztákat, így magunkat is mérgezzük. Ekkor született az ötlet, hogy saját szükségletünkre termesszünk tönkölyt, lisztjéből kenyeret sütünk és tésztát is gyúrhatunk. Ebből az önellátó termelésből lassan kibontakozik a vállalkozás, a feldolgozás, mert lassan ugyan, de fokozódik a kereslet a tönkölyliszt, a belőle sütött kenyér, valamint a száraz tönköly-tészták iránt, így kínálatunkba a liszt és a tészták kerültek be.
Mivel a feldolgozáshoz nem rendelkeznek gépekkel, felszereléssel, költséges bérmunkában végeztetik a részleges feldolgozást, így a Muhi család terve, hogy hántolót és egy kisebb teljesítményű malmot vásároljanak, majd tésztakészítő géppel egészítsék ki a sort, így zárva be a termelési kört.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Kitty Colour

    Kitty Colour, TájGazda

    Csölle Kitty épp harmadik gyermekével, a tízhónapos Lucával tölti anyasági szabadságát. Emellett van egy sikeres vállalkozása, Kitty Colour néven ajándék- és dísztárgykészítéssel,

     
  • A települést soha se hívhassák Nadánynak!

    A Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza

    A báró kijárta, ezt a települést soha se hívhassák Nadánynak... Körösladányban a gyerekek úgy kerülnek ki a Tüköry Lajos Általános Iskolából, hogy pontosan tudják, hol éltek, hol élnek.

     
  • Hiperrealizmus Lillától

    Jóba Lilla, Felvidéken, Ógyallán lakik, jelenleg grafikusként dolgozik, szabadidejét pedig már régóta a rajzolásnak szenteli. „Kiskoromtól kezdve szeretek mindenféle kreatív dolgot

     
  • Moravcsík Judit

    Moravcsík Judit, TájGazda

    Moravcsík Judit a felvidéki Garamkövesdről gondoskodik a környékbeli lakodalmak szebbé tételéről, elsősorban esküvői kiegészítőket, köszönő ajándékokat készít. Emellett levendulás zsákokat, szívecskéket varr.

     
  • Petra mackói

    Párkány a festői Dunakanyar kezdeténél, Esztergommal szemben, a Duna túloldalán fekszik. 2011-ben Szlovákia második legszebb városának szavazták meg egy minden évben meghirdetett versenyen.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére