Hova tűnt az az időszak, amikor a nyárvége, a koraősz a paradicsom befőzésével, lekvárfőzéssel, savanyítással, a kompótok dunsztolásával,

egyszóval a "télirevaló" bekészítésével kötötte le a háziasszonyokat, hogy a téli és a kora tavaszi hónapokban, amikor nincs friss gyümölcs, friss zöldségnövény, ezekből az alapvető élelmiszerekből is kerüljön az asztalra? - vetődik fel a kérdés, tudván, hogy nincs többé "idénybeli" zöldségféle vagy gyümölcs. A saláta nem csak március végén jelenik meg a piaci asztalokon, a ízes paradicsomot sem júniusban kezdik kínálgatni a kertészek, a földiepret sem a melengető májusi napsugarak érlelik. A kertészetben az új hibrid vetőmagvak és termelési technológiák alkalmazásának eredményeként, a korszerű tárolási módszerek térhódításával a zöldpiacokon, a bevásárlóközpontokban az év minden szakában bőséges a kínálat friss gyümölcsből, zöldségből. A piacokon megfigyelhetjük, hogy az őstermelők egymás versenytársai, ha pedig nagyban szeretnének túladni terményeiken, a kereskedők fölözik le a hasznot. A muzslyai Császárkert cég a környékbeli kertészek összefogásával mintegy tíz évvel ezelőtt azzal a céllal alakult meg, hogy szervezett termelés és értékesítés megalapozásával a kiváló minőségű zöldségnövényeket közvetítők nélkül juttassák el az üzletláncokba. Igy kezdődött a sikertörténet, melybe már nem csak a környékbeli kertészek a tagok, hanem távolabbi vidékek termelői is bekapcsolódtak. Mint Madarász Gyula, a Császárkert igazgatója elmondta, kezdettől fogva az a céljuk, hogy valamennyi együttműködő gazdaságról azonos minőségű zöldség kerüljön a logisztikai központba, ahol részben a csomagolás történik, és minél gyorsabban a vásárlóhoz kerüljön az igényelt termék. Első lépésként meghatározták a termék-szerkezetet és a termesztéstechnológiát. Ezt követően a  hajtatásos, a fóliasátrakban történő termelés fölfutattása következett, hogy egész éven át friss áru, többek között saláta, karalábé, zöldhagyma, stb. legyen a kínálatban. A fóliasátrak beszerzését úgy egyszerűsítették le, hogy maguk készítik a vázszerkezetet az egyre terjedő nagy légterű növényházakhoz, így jelentősen csökkentették a beruházási költségeket. A termelést szakmérnök ellenőrzi és a logisztikai központba kerülő terményekhez termelési naplót mellékelnek a gazdák. Egy-egy gazdaságon a részleges feldolgozás is kezdetét vette, így pl. a savanyú káposzta is megnyerte a fogyasztókat. A Császárkert vezetői és a kertészek egyöntetű véleménye szerint a tájainkon megtermelt zöldség a külföldi piacon is megállja helyét, így a fejlesztési tervekben is az export került a gyújtópontba. Tavaszra kezdődik az új logisztikai központ építése, benne korszerű hűtőházzal és csomagoló rendszerrel, valamint palántanevelő részleggel. A termelésszervezők és a kertészek is tudatában vannak, hogy a kivitelben szigorú követelményeknek kell eleget tenniük, ezek sorában a növényvédelmi előírások állnak a fő helyen, így a termesztési technológiában a biológiai növényvédelem bevezetése váltja fel a hagyományos, a szintetikus szerekkel történő megelőző kezeléseket, illetve a védekezést.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Aeropark

    Aeropark, TájGazda

    A repülés fantasztikus érzéseket kelt az emberekben. Bár vannak, akik félnek tőle. Azoknak csak ajánlani tudom, hogy tekintse meg az Aeroparkot.

     
  • Minden jó, ha ló a vége

    A ló a magyarság történetének egyik központi szereplője. Akár munkáról, akár harcról vagy vándorlásról volt szó, eleink mellett mindig ott voltak ezek az erős és okos jószágok. Ám nemcsak munkára foghatóságuk

     
  • A selymek és a szalagok bűvöletében

    „Ha alkotsz, akkor nem leszel átlagos. Nem számít, hogy mit, műtárgyat vagy egy pár zoknit. Csak újat alkotni, ennyi az egész és ez te vagy a nagyvilágban.

     
  • A hagyatékok megmentése

    Az ember lelke mélyén visszavágyik abba a környezetbe/közösségbe, amelyből kiszakadt vagy megpróbált hátat fordítani neki a jobbat, a kényelmesebbet keresve. Fejes Endre és felesége Ágnes

     
  • A kecsketermékek gyógyítanak (is)

    Nem is olyan régen lekicsinylően "szegény ember tehénkéjének" nevezték a kecskét, pedig a sokgyermekes családokban még a szerény tartás és takarmányozási mód mellett is minden nap tejet

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére