Hova tűnt az az időszak, amikor a nyárvége, a koraősz a paradicsom befőzésével, lekvárfőzéssel, savanyítással, a kompótok dunsztolásával,

egyszóval a "télirevaló" bekészítésével kötötte le a háziasszonyokat, hogy a téli és a kora tavaszi hónapokban, amikor nincs friss gyümölcs, friss zöldségnövény, ezekből az alapvető élelmiszerekből is kerüljön az asztalra? - vetődik fel a kérdés, tudván, hogy nincs többé "idénybeli" zöldségféle vagy gyümölcs. A saláta nem csak március végén jelenik meg a piaci asztalokon, a ízes paradicsomot sem júniusban kezdik kínálgatni a kertészek, a földiepret sem a melengető májusi napsugarak érlelik. A kertészetben az új hibrid vetőmagvak és termelési technológiák alkalmazásának eredményeként, a korszerű tárolási módszerek térhódításával a zöldpiacokon, a bevásárlóközpontokban az év minden szakában bőséges a kínálat friss gyümölcsből, zöldségből. A piacokon megfigyelhetjük, hogy az őstermelők egymás versenytársai, ha pedig nagyban szeretnének túladni terményeiken, a kereskedők fölözik le a hasznot. A muzslyai Császárkert cég a környékbeli kertészek összefogásával mintegy tíz évvel ezelőtt azzal a céllal alakult meg, hogy szervezett termelés és értékesítés megalapozásával a kiváló minőségű zöldségnövényeket közvetítők nélkül juttassák el az üzletláncokba. Igy kezdődött a sikertörténet, melybe már nem csak a környékbeli kertészek a tagok, hanem távolabbi vidékek termelői is bekapcsolódtak. Mint Madarász Gyula, a Császárkert igazgatója elmondta, kezdettől fogva az a céljuk, hogy valamennyi együttműködő gazdaságról azonos minőségű zöldség kerüljön a logisztikai központba, ahol részben a csomagolás történik, és minél gyorsabban a vásárlóhoz kerüljön az igényelt termék. Első lépésként meghatározták a termék-szerkezetet és a termesztéstechnológiát. Ezt követően a  hajtatásos, a fóliasátrakban történő termelés fölfutattása következett, hogy egész éven át friss áru, többek között saláta, karalábé, zöldhagyma, stb. legyen a kínálatban. A fóliasátrak beszerzését úgy egyszerűsítették le, hogy maguk készítik a vázszerkezetet az egyre terjedő nagy légterű növényházakhoz, így jelentősen csökkentették a beruházási költségeket. A termelést szakmérnök ellenőrzi és a logisztikai központba kerülő terményekhez termelési naplót mellékelnek a gazdák. Egy-egy gazdaságon a részleges feldolgozás is kezdetét vette, így pl. a savanyú káposzta is megnyerte a fogyasztókat. A Császárkert vezetői és a kertészek egyöntetű véleménye szerint a tájainkon megtermelt zöldség a külföldi piacon is megállja helyét, így a fejlesztési tervekben is az export került a gyújtópontba. Tavaszra kezdődik az új logisztikai központ építése, benne korszerű hűtőházzal és csomagoló rendszerrel, valamint palántanevelő részleggel. A termelésszervezők és a kertészek is tudatában vannak, hogy a kivitelben szigorú követelményeknek kell eleget tenniük, ezek sorában a növényvédelmi előírások állnak a fő helyen, így a termesztési technológiában a biológiai növényvédelem bevezetése váltja fel a hagyományos, a szintetikus szerekkel történő megelőző kezeléseket, illetve a védekezést.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Egy napra a világ közepe

    Egyre gyakoribb a megállapítás: elöregszik, folyamatosan néptelenedik a vajdasági falu, gyöngül megtartó ereje. Adorján, az alig ezer lelket számláló Tisza-menti település lélekszáma - még ha csak egy napra is

     
  • Élménydús kirándulás a Gyermekvasúttal

    Gyermekvasút, TájGazda

    Vonaton utazni mindig élmény, legyen szó gyerekről vagy felnőttről. Nekem a legtöbb vonatos történetem osztálykirándulásokhoz köthető, amely a gondtalanság, szórakozás, felfedezés élményeivel párosul.

     
  • Az óriási homokóra

    Az óriási homokóra, TájGazda

    Az Ötvenhatosok terén (egykori Felvonulási tér) egy gigantikus nagyságú homokóra áll. Az Időkerék ötlete Herner Jánostól ered, 1982-ből. Sok idő eltelt, mire újból előkerültek a tervei.

     
  • Szalvétába öltöztetett ajándéktárgyak

    Szalvétába öltöztetett ajándéktárgyak, dcoupage, TájGazda

    Szerintem többünkben fogalmazódott már meg, hogy egy szerettünknek valamely jeles nap alkalmából saját magunk által készített ajándékot adjunk. Hiszen annál nagyobb boldogság nem is érheti

     
  • Családi hagyományok útján

    Bagyi Irén, TájGazda

    A Hargita megyei Szentábrahám községében él Bágyi Irén szeretett családja körében. Szabadidejében köt és horgol. A kötést még anyai dédmamája tanította meg neki.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére