Hova tűnt az az időszak, amikor a nyárvége, a koraősz a paradicsom befőzésével, lekvárfőzéssel, savanyítással, a kompótok dunsztolásával,

egyszóval a "télirevaló" bekészítésével kötötte le a háziasszonyokat, hogy a téli és a kora tavaszi hónapokban, amikor nincs friss gyümölcs, friss zöldségnövény, ezekből az alapvető élelmiszerekből is kerüljön az asztalra? - vetődik fel a kérdés, tudván, hogy nincs többé "idénybeli" zöldségféle vagy gyümölcs. A saláta nem csak március végén jelenik meg a piaci asztalokon, a ízes paradicsomot sem júniusban kezdik kínálgatni a kertészek, a földiepret sem a melengető májusi napsugarak érlelik. A kertészetben az új hibrid vetőmagvak és termelési technológiák alkalmazásának eredményeként, a korszerű tárolási módszerek térhódításával a zöldpiacokon, a bevásárlóközpontokban az év minden szakában bőséges a kínálat friss gyümölcsből, zöldségből. A piacokon megfigyelhetjük, hogy az őstermelők egymás versenytársai, ha pedig nagyban szeretnének túladni terményeiken, a kereskedők fölözik le a hasznot. A muzslyai Császárkert cég a környékbeli kertészek összefogásával mintegy tíz évvel ezelőtt azzal a céllal alakult meg, hogy szervezett termelés és értékesítés megalapozásával a kiváló minőségű zöldségnövényeket közvetítők nélkül juttassák el az üzletláncokba. Igy kezdődött a sikertörténet, melybe már nem csak a környékbeli kertészek a tagok, hanem távolabbi vidékek termelői is bekapcsolódtak. Mint Madarász Gyula, a Császárkert igazgatója elmondta, kezdettől fogva az a céljuk, hogy valamennyi együttműködő gazdaságról azonos minőségű zöldség kerüljön a logisztikai központba, ahol részben a csomagolás történik, és minél gyorsabban a vásárlóhoz kerüljön az igényelt termék. Első lépésként meghatározták a termék-szerkezetet és a termesztéstechnológiát. Ezt követően a  hajtatásos, a fóliasátrakban történő termelés fölfutattása következett, hogy egész éven át friss áru, többek között saláta, karalábé, zöldhagyma, stb. legyen a kínálatban. A fóliasátrak beszerzését úgy egyszerűsítették le, hogy maguk készítik a vázszerkezetet az egyre terjedő nagy légterű növényházakhoz, így jelentősen csökkentették a beruházási költségeket. A termelést szakmérnök ellenőrzi és a logisztikai központba kerülő terményekhez termelési naplót mellékelnek a gazdák. Egy-egy gazdaságon a részleges feldolgozás is kezdetét vette, így pl. a savanyú káposzta is megnyerte a fogyasztókat. A Császárkert vezetői és a kertészek egyöntetű véleménye szerint a tájainkon megtermelt zöldség a külföldi piacon is megállja helyét, így a fejlesztési tervekben is az export került a gyújtópontba. Tavaszra kezdődik az új logisztikai központ építése, benne korszerű hűtőházzal és csomagoló rendszerrel, valamint palántanevelő részleggel. A termelésszervezők és a kertészek is tudatában vannak, hogy a kivitelben szigorú követelményeknek kell eleget tenniük, ezek sorában a növényvédelmi előírások állnak a fő helyen, így a termesztési technológiában a biológiai növényvédelem bevezetése váltja fel a hagyományos, a szintetikus szerekkel történő megelőző kezeléseket, illetve a védekezést.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A borkedvelők Mekkája

    Egy nap, amely a finom borokról, a jó hangulatról, mulatásról, szórakozásról szól. A kb. 600 lelket számláló, borairól híres horvátországi település, Vörösmart (horvátul, Zmajevac)

     
  • A jó mézeshez idő kell

    Gál Adél mézeskalácsai, TájGazda

    Nagyjából 8 éve annak, hogy a salánki Gál (akkor még Zán) Adél kezei alatt megszülettek az első karácsonyi mézeskalácsok. Bár az elsők sem forma, sem díszítés szempontjából nem voltak még tökéletesek,

     
  • Az emberi egészség őrzője

    A dió, TájGazda

    Mondhatom, hogy a rabja vagyok. Jobb nem is tudni, hogy hol van a konyhában, kamrában, ugyanis addig járok rá, míg el nem fogy. Csak törni ne kellene. A tavalyi termésemnek alig bírtam megtörni a héját,

     
  • Kis földterület – tarka növényzet

    Kis földterület, TájGazda

    Milyen megélhetést nyújt a gazdának a 7 holdas termőföld, amikor a gabonatermelők  száz holdakban mérik a fejlődést  szavatoló gazdaságot. A szerkezetváltás, ami a kertészetre és a gyümölcstermelésre irányul,

     
  • A mesterszakács ragaszkodik a Hargitához

    Hargita Kisvendéglő, TájGazda

    A Kisvendéglő a Hargitához első vendégkönyve míves, szép, hímzett kötésű. Jellemző, hogy nem a nyitás napján állították szolgálatba, hanem csak jóval később, öt esztendő elteltével,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére