Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A Nagybecskerek közelében, az écskai halgazdaság halastavainak ölelésében nyugvó közép-bánsági Lukácsfalvát 1781-ben Lukács Lázár örmény nagykereskedő alapított.

Szeged környéki magyar családokat telepíttetett be a vidéken. Nem véletlenül nevezik a "kertészek falvának", hiszen a város közelsége tálcán kínálta a jövedelemszerzést, a kertészkedést, amit ki is használt a település napjainkra ugyancsak megfogyatkozott lakossága. A korszerű, nagy légterű fóliasátrak arról tanúskodnak, hogy folytatódik a kertészkedés hagyománya. Balanyi Sándor és családja húsz éve foglalkozik zöldségnövénytermeléssel, de lévén, hogy környezet-tisztelő emberekről van szó, kezdettől fogva az integrált termelést szorgalmazták, tíz évvel ezelőtt pedig teljesen átállították a gazdaságot az organikus termelésre. Napjainkban a 2,5 hektáros földterületen szigorúan ellenőrzött biotermelés zajlik. Napjainkban, amikor a gazdák azt teszik szóvá, hogy könnyebb termelni, még hagyományos módon, műtrágyák és szintetikus növényvédő szerek felhasználásával is, mint kedvező áron értékesíteni a szemre tetszetős zöldségnövényeket, Balanyi Sándor nem panaszkodik a magas biológiai értékű termények iránti keresletre. A kisgazdaságok fennmaradásának lehetőségét a feldolgozásban látja az agrárpolitika, de Balanyi Sándor határozottan állítja, hogy a friss terményre kifejezettebb az igény. A piac folyamatos ellátása céljából 0,3 hektáron a hajtatásos kertészkedést alapozták meg, de fűtetlen fóliasátrakban termelnek. A vetésszerkezetben jó télállóságú zöldség- és fűszernövények kaptak helyet. A biotermelésre berendezkedett gazdaságról egész éven át mángold, rukkola, zöldhagyma, saláta, vöröshagyma, fokhagyma, főzőtök, paradicsom, sütőtök, stb. kerül a fővárosi piacra. Az organikus termelésben nem csak a műtrágyák és a szintetikus növényvédőszerek kizárása az alapkövetelmény, hanem hogy a vetőmag is organikus termelésből származzon.  A csávázatlan vetőmaghoz pedig elég nehéz hozzájutni a szerbiai piacon. Mivel a Balanyi gazdaságon nem bőtermő hibrideket termelnek, hanem fajtákat, így a vetőmag nagyobb részét is egyedül állítják elő. Fontos feladat a parcellák gyommentesen tartása, és mint a biotermelő megjegyezte: a leghatékonyabb gyomirtószer a kapa, a sorokat pedig egy maga készítette sorközművelővel tartja gyommentesen.

Annak ellenére, hogy a bio-farm a zöldségnövények friss állapotban történő értékesítését helyezte előtérbe, egyes zöldségből, mint pl. paradicsomból és sütőtökből annyi terem, hogy azt nem lehet az utolsó kilogrammig idényben értékesíteni. A tárolás is behatárolt, így ezekből a terményekből szárítmány készül, így idényen kívül is fel tudják kínálni a vásárlóknak.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A szerémségi magyarság központja

    A szerémségi magyarság központja

    A nehéz gazdasági helyzetben egyre kevesebb a munkalehetőség a vajdasági településeken. Ezért sokan külföldre mennek, azonban Szerémségben van olyan helység is, ahonnan nem költöznek el a lakosok.

     
  • Gombos és a Tamáskó kaptár

    Gombos és a Tamáskó kaptár, TájGazda

    Gombos a vajdasági Apatintól délre 27 km-re fekszik, a duna bal partján, szinte Horvátország szomszédságában. A feljegyzések alapján már 6000 évvel ezelőtt megtelepdtek itt az emberek.

     
  • Változatos formájú haranglábak

    Változatos formájú haranglábak, TájGazda

    Egyesek múltja meghaladja a több 100 évet is. Precíz mestermunka tükröződik vissza e fából készült népi műemlékeken. Az Őrségi tájegység jellegzetes építménye, de Észak-Magyarország megyéiben

     
  • A „Matyóföld fővárosa”

    Matyóföld, Mezőkövesd

    A legenda szerint egyszer az ördög elrabolt egy matyó legényt. A fiú párja sokat rimánkodott az ördögnek, hogy adja vissza néki a kedvesét. Az ördög azt mondta erre a leánynak:

     
  • Indiai kultúra és biofarm

    A Krisna-völgy, TájGazda

    A Balatontól 30 km-re található Somogyvámos külterületén Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb öko-közössége, a Krisna-völgy. A 266 hektáros területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére