Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A Nagybecskerek közelében, az écskai halgazdaság halastavainak ölelésében nyugvó közép-bánsági Lukácsfalvát 1781-ben Lukács Lázár örmény nagykereskedő alapított.

Szeged környéki magyar családokat telepíttetett be a vidéken. Nem véletlenül nevezik a "kertészek falvának", hiszen a város közelsége tálcán kínálta a jövedelemszerzést, a kertészkedést, amit ki is használt a település napjainkra ugyancsak megfogyatkozott lakossága. A korszerű, nagy légterű fóliasátrak arról tanúskodnak, hogy folytatódik a kertészkedés hagyománya. Balanyi Sándor és családja húsz éve foglalkozik zöldségnövénytermeléssel, de lévén, hogy környezet-tisztelő emberekről van szó, kezdettől fogva az integrált termelést szorgalmazták, tíz évvel ezelőtt pedig teljesen átállították a gazdaságot az organikus termelésre. Napjainkban a 2,5 hektáros földterületen szigorúan ellenőrzött biotermelés zajlik. Napjainkban, amikor a gazdák azt teszik szóvá, hogy könnyebb termelni, még hagyományos módon, műtrágyák és szintetikus növényvédő szerek felhasználásával is, mint kedvező áron értékesíteni a szemre tetszetős zöldségnövényeket, Balanyi Sándor nem panaszkodik a magas biológiai értékű termények iránti keresletre. A kisgazdaságok fennmaradásának lehetőségét a feldolgozásban látja az agrárpolitika, de Balanyi Sándor határozottan állítja, hogy a friss terményre kifejezettebb az igény. A piac folyamatos ellátása céljából 0,3 hektáron a hajtatásos kertészkedést alapozták meg, de fűtetlen fóliasátrakban termelnek. A vetésszerkezetben jó télállóságú zöldség- és fűszernövények kaptak helyet. A biotermelésre berendezkedett gazdaságról egész éven át mángold, rukkola, zöldhagyma, saláta, vöröshagyma, fokhagyma, főzőtök, paradicsom, sütőtök, stb. kerül a fővárosi piacra. Az organikus termelésben nem csak a műtrágyák és a szintetikus növényvédőszerek kizárása az alapkövetelmény, hanem hogy a vetőmag is organikus termelésből származzon.  A csávázatlan vetőmaghoz pedig elég nehéz hozzájutni a szerbiai piacon. Mivel a Balanyi gazdaságon nem bőtermő hibrideket termelnek, hanem fajtákat, így a vetőmag nagyobb részét is egyedül állítják elő. Fontos feladat a parcellák gyommentesen tartása, és mint a biotermelő megjegyezte: a leghatékonyabb gyomirtószer a kapa, a sorokat pedig egy maga készítette sorközművelővel tartja gyommentesen.

Annak ellenére, hogy a bio-farm a zöldségnövények friss állapotban történő értékesítését helyezte előtérbe, egyes zöldségből, mint pl. paradicsomból és sütőtökből annyi terem, hogy azt nem lehet az utolsó kilogrammig idényben értékesíteni. A tárolás is behatárolt, így ezekből a terményekből szárítmány készül, így idényen kívül is fel tudják kínálni a vásárlóknak.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Magyarremete

    Tiszta, napsütéses időben a határmenti városból, Gyuláról is látni a Bihari-havasok csodaszép, havas csúcsait. A határátkelőtől kb. 140 km megtétele után el is érhetjük a hegység lábát.

     
  • Télen-nyáron virágzó Cserszömörce

    Hitoktató, néprajzos, népi játszóház vezető, népi ének tanító, rendezvényszervező – „mindösszesen” ennyi képesítéssel rendelkezik Balajti Zsuzsi. Ha ezen szakirányok alapján

     
  • Egészséges lisztet az asztalra

    A családi gazdaságokon megtermelt és előállított házi élelmiszerek újra felfedezésének korszakát éljük. Ezek a magas biológiai értékű élelmiszerek szolgálnak alapul az egészséges táplálkozáshoz,

     
  • Középkori fővárosunk: Segesd

    Segesd múltja több ezer évre tekint vissza, már a réz- és a borzkorban is lakott volt, sőt a Római Birodalmi hadsereg fontos államosaként tartották nyílván a környéket.

     
  • Aratóünnep Felsőhegyen

    Aratóünnep Felsőhegyen, TájGazda

    Szebbnél szebb, a múltat idéző aratódaloktól visszhangzott július 9-én a zentai Tornyosi úti Lovas tanya környéke, ahol az 56. aratóverseny és -ünnepség keretében elevenítették fel a feledésbe vesző,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére