2014-ben a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán rongyszövés tanfolyam indult felnőttek számára azzal a céllal, hogy a jelentkezők elsajátítsák

ezt a nagy hagyománnyal bíró kézműves technikát, ezzel is hozzájárulva annak megmaradásához és továbbadásához. A Benében (Kárpátalja Beregszászi járása) élő Bábel Zsuzsanna is a képzést sikeresen elvégzők között volt.

Bár Zsuzsa nagymamájához hasonlóan, aki szintén jól értett a szövéshez, szintén régi ruhaneműket újrahasznosítva, hasogatott rongyból készíti pokrócait, az ő munkái mégis másak, mivel nem esztovátán (szövőszéken), hanem szövőkereten készülnek. Ez az eszköz lényegében hasonló elven működik, mint a hagyományos szövőszék. A szövőkeret viszont kis helyen is elfér, míg a szövőszék akár egy egész szobát is elfoglal, márpedig vannak otthonok, amikből éppen emiatt száműzték valamikor a hasznos szerkezetet. A keret fő segédeszköze a leverő villa, ami a szálak tömörítésére szolgál. A cérna felvetése itt is kétemberes feladat – esetünkben Zsuzsa és férje végzik –, bár elég hozzá 30-40 perc, míg az esztováta esetében ez a munkafolyamat egy napot vesz igénybe. A pokrócokon meglátszik a különbség: a szövőkeretes vastagabb, mint az esztovátán készített. A szövőkereten akkora hosszúságú darab készíthető el, amekkora az adott keret, míg szövőszéken ennek a többszöröse is. Zsuzsa eszköze 1,5 m magas, így nála ekkorra a leghosszabb pokróc. Hasonló vonása a kétféle szövőalkalmatosságnak, hogy az alapanyagok megválogatása mindkettő esetében nagyon fontos. Ha különböző anyagokkal indít valaki, az elkészült pokróchoz sem tartósság, sem esztétikum tekintetében nem fűzhető sok remény, mert az anyagok eltérő puhaságuk miatt nem egyformán verődnek majd egymásra, egyik szál vékonyabb lesz, mint a másik. Zsuzsa leginkább pamutból készült ruhaneműket használ, a műszálasakat pedig kerüli.

A szövés utolsó munkafolyamata a szövőkeret esetében is a kész pokróc leszedése, amit szumákolásnak neveznek. Ez tulajdonképpen a szélek lekötését jelenti, ami nélkül a pokróc szétbomlana.

Zsuzsa a méretesebb darabokon kívül székekre és küszöbökre való kisebb pokrócokat is készít. Munkáit főleg hagyományőrző fesztiválokon igyekszik értékesíteni. Anicka-Hadady Csillával (róla korábban már írtunk) közös standján Zsuzsa pokrócait, Csilla horgolt ékszereit, s az általuk közösen készített házi lekvárokat is megvásárolhatják az érdeklődők.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Betyárkodás a bácskai Ludason

    Október elején igazi betyáros hangulat vette birtokába az Észak – Bácskai homokvidék egyik kis települését, a magyar határhoz közel eső Ludast. Ugyanis kilencedik alkalommal rendeztek Betyárnapot

     
  • Design EPS Studio

    Szusztor Péter Felvidéken, a Lévai járás Zselíz nevű kellemes kisvárosában él. Foglalkozását tekintve tervező / designer, ami annyit tesz, hogy saját cégén, az EPS Design s.r.o.-n keresztül

     
  • A kismácsédi Szent-Margit templom

    Kismácséd a felvidéki Galántai járás alig 600 főt számláló települése, mely a járási központtól mintegy 10 km-re, a Kisalföld északi részén fekszik. 1326-ban említi először hivatalos irat, akkor még Mached néven.

     
  • Az úthengerek mekkája

    Az úthengerek mekkája, TájGazda

    Személy szerint, nekem az első találkozásom egy úthengerrel gyerekkoromban volt, kb. 5-6 éves lehettem. Akkoriban aszfaltozták az utakat a falunkba. Lassan haladtak egymás után és tömörítették

     
  • Kovács Barnabás – méhész

    Kovács Barnabás – méhész, TájGazda

    Kovács Barnabás a felvidéki Juhász Gyula Alapiskola pedagógusa, mikor épp nem az iskola és a diákok ügyes-bajos dolgaival foglalkozik, idejét szívesen tölti a közeli Barsbaracskán, ahol méz, virágpor, propolisz

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére