2014-ben a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán rongyszövés tanfolyam indult felnőttek számára azzal a céllal, hogy a jelentkezők elsajátítsák

ezt a nagy hagyománnyal bíró kézműves technikát, ezzel is hozzájárulva annak megmaradásához és továbbadásához. A Benében (Kárpátalja Beregszászi járása) élő Bábel Zsuzsanna is a képzést sikeresen elvégzők között volt.

Bár Zsuzsa nagymamájához hasonlóan, aki szintén jól értett a szövéshez, szintén régi ruhaneműket újrahasznosítva, hasogatott rongyból készíti pokrócait, az ő munkái mégis másak, mivel nem esztovátán (szövőszéken), hanem szövőkereten készülnek. Ez az eszköz lényegében hasonló elven működik, mint a hagyományos szövőszék. A szövőkeret viszont kis helyen is elfér, míg a szövőszék akár egy egész szobát is elfoglal, márpedig vannak otthonok, amikből éppen emiatt száműzték valamikor a hasznos szerkezetet. A keret fő segédeszköze a leverő villa, ami a szálak tömörítésére szolgál. A cérna felvetése itt is kétemberes feladat – esetünkben Zsuzsa és férje végzik –, bár elég hozzá 30-40 perc, míg az esztováta esetében ez a munkafolyamat egy napot vesz igénybe. A pokrócokon meglátszik a különbség: a szövőkeretes vastagabb, mint az esztovátán készített. A szövőkereten akkora hosszúságú darab készíthető el, amekkora az adott keret, míg szövőszéken ennek a többszöröse is. Zsuzsa eszköze 1,5 m magas, így nála ekkorra a leghosszabb pokróc. Hasonló vonása a kétféle szövőalkalmatosságnak, hogy az alapanyagok megválogatása mindkettő esetében nagyon fontos. Ha különböző anyagokkal indít valaki, az elkészült pokróchoz sem tartósság, sem esztétikum tekintetében nem fűzhető sok remény, mert az anyagok eltérő puhaságuk miatt nem egyformán verődnek majd egymásra, egyik szál vékonyabb lesz, mint a másik. Zsuzsa leginkább pamutból készült ruhaneműket használ, a műszálasakat pedig kerüli.

A szövés utolsó munkafolyamata a szövőkeret esetében is a kész pokróc leszedése, amit szumákolásnak neveznek. Ez tulajdonképpen a szélek lekötését jelenti, ami nélkül a pokróc szétbomlana.

Zsuzsa a méretesebb darabokon kívül székekre és küszöbökre való kisebb pokrócokat is készít. Munkáit főleg hagyományőrző fesztiválokon igyekszik értékesíteni. Anicka-Hadady Csillával (róla korábban már írtunk) közös standján Zsuzsa pokrócait, Csilla horgolt ékszereit, s az általuk közösen készített házi lekvárokat is megvásárolhatják az érdeklődők.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Angyalok ezrei…

    Néhány héttel ezelőtt rézüstben főtt házi lekvárja kapcsán olvashattak Anicka-Hadady Csilláról, ám a benei (Kárpátalja, Beregszászi járás) fiatalasszonynak nem ez az egyetlen elfoglaltsága,

     
  • A „Szuper Nagyi” Okány történetét is gondozza

    A „Szuper Nagyi” Okány történetét is gondozza, TájGazda

    Zsadány felé haladva, Okány utolsó utcájában lakik Teri néni a falu krónikása, náluk, a lakásán lehet megnézni helytörténeti gyűjteményét. Azokat a könyveket, melybe összegyűjtött minden írást, amit csak tudott.

     
  • Kolbászgyártáskor az inakat kivágják a húsból…

    Csaviga Művek, TájGazda

    Békésen, a „békeidőkben” (1989 előtt), a Mezőgép konyhán minden nap 900 főre főztek. Ha például halászlé volt az ebéd, túrós csuszával, akkor azt frissen fogott halakból főzték.

     
  • Az Őrség „fekete aranya”

    Az Őrségi táj telis-tele van hagyományokkal, ódon hangulatú épületekkel, öreg házakkal; érdekes régi világ ez. Kellemes hangulat, derű és béke jelenlétét érezni a tájban. Dimbes-dombos, üde, zöld rétek,

     
  • Nyugat-Szlovákiai Múzeum a Nagyszombaton

    Nagyszombat jelenleg a Szlovák Köztársaság hetedik legnagyobb városa, melynek múltja igencsak régre nyúlik vissza az időben. Területe már a kelták, illetve a rómaiak korában lakott volt.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére