2014-ben a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán rongyszövés tanfolyam indult felnőttek számára azzal a céllal, hogy a jelentkezők elsajátítsák

ezt a nagy hagyománnyal bíró kézműves technikát, ezzel is hozzájárulva annak megmaradásához és továbbadásához. A Benében (Kárpátalja Beregszászi járása) élő Bábel Zsuzsanna is a képzést sikeresen elvégzők között volt.

Bár Zsuzsa nagymamájához hasonlóan, aki szintén jól értett a szövéshez, szintén régi ruhaneműket újrahasznosítva, hasogatott rongyból készíti pokrócait, az ő munkái mégis másak, mivel nem esztovátán (szövőszéken), hanem szövőkereten készülnek. Ez az eszköz lényegében hasonló elven működik, mint a hagyományos szövőszék. A szövőkeret viszont kis helyen is elfér, míg a szövőszék akár egy egész szobát is elfoglal, márpedig vannak otthonok, amikből éppen emiatt száműzték valamikor a hasznos szerkezetet. A keret fő segédeszköze a leverő villa, ami a szálak tömörítésére szolgál. A cérna felvetése itt is kétemberes feladat – esetünkben Zsuzsa és férje végzik –, bár elég hozzá 30-40 perc, míg az esztováta esetében ez a munkafolyamat egy napot vesz igénybe. A pokrócokon meglátszik a különbség: a szövőkeretes vastagabb, mint az esztovátán készített. A szövőkereten akkora hosszúságú darab készíthető el, amekkora az adott keret, míg szövőszéken ennek a többszöröse is. Zsuzsa eszköze 1,5 m magas, így nála ekkorra a leghosszabb pokróc. Hasonló vonása a kétféle szövőalkalmatosságnak, hogy az alapanyagok megválogatása mindkettő esetében nagyon fontos. Ha különböző anyagokkal indít valaki, az elkészült pokróchoz sem tartósság, sem esztétikum tekintetében nem fűzhető sok remény, mert az anyagok eltérő puhaságuk miatt nem egyformán verődnek majd egymásra, egyik szál vékonyabb lesz, mint a másik. Zsuzsa leginkább pamutból készült ruhaneműket használ, a műszálasakat pedig kerüli.

A szövés utolsó munkafolyamata a szövőkeret esetében is a kész pokróc leszedése, amit szumákolásnak neveznek. Ez tulajdonképpen a szélek lekötését jelenti, ami nélkül a pokróc szétbomlana.

Zsuzsa a méretesebb darabokon kívül székekre és küszöbökre való kisebb pokrócokat is készít. Munkáit főleg hagyományőrző fesztiválokon igyekszik értékesíteni. Anicka-Hadady Csillával (róla korábban már írtunk) közös standján Zsuzsa pokrócait, Csilla horgolt ékszereit, s az általuk közösen készített házi lekvárokat is megvásárolhatják az érdeklődők.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Hagyományőrző ruhák Székelyföldről

    Hagyományőrző ruhák Székelyfölrdől, TájGazda

    Kárpátalján a magyar lakosságot (is) megszólító tömegrendezvények általában valamely jeles esemény, évforduló köré szerveződik. Ha magunk elé képzelünk egy átlagos városnapos

     
  • A díszbaromfi a nyugtató

    Díszbaromfi, TájGazda

    Alig 20-30 évvel ezelőtt el sem lehetett képzelni falusi házat kapirgáló baromfi nélkül. A japán kacsa és a fehér liba mellett ott volt a sárga tojós és a baromfiudvar büszkesége, a tarka tollú kakas.

     
  • Csengersimai református templom

    Közvetlenül a magyar-román határ mellett, a Szamos folyó jobb partján fekszik a néhány száz lelket számláló Csengersima. A szatmári falut egykoron tölgy, szil és kőris erdő vette körül,

     
  • A Fazola őskohó

    A Fazola őskohó, TájGazda

    Első ránézésre, mintha egy nagy, hatalmas kőtömbből lett volna kifaragva. Viszont ha közelebbről megszemléljük a falakat, akkor vehető észre csak az egymás mellé és egymásra épített elemek határvonalai.

     
  • Füge: az ízletes nasi egyben kitűnő gyógyszer

    Füge, TájGazda

    A mediterrán területről származó növény egyre inkább teret hódít Magyarországon is. Az éghajlatváltozások eredményeképpen hazánkban a téli időszakok enyhébbek lettek és az így kialakult klíma

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére