Alig néhány évtizeddel ezelőtt  szinte minden faluban megtalálható volt a kovácsműhely, a nagyobb településeken három négy kovácsnak is bőségesen akadt munkája.

A paraszti gazdálkodás eszközeinek készítése, a szekerek vasalása, a lovak patkolása, az ekevasak élesítése a kovácsmesterek hatáskörébe tartozott. Volt egy időszak, akár divatnak is nevezhetjük, amikor a díszes kapuk és kerítések készítése éltette a kovácsműhelyt. Fejlődésnek nevezzük a gazdálkodásban bekövetkezett változást, ami egyre több klasszikus kovácsműhely üllőjének csodálatos muzsikáját hallgattatta el. Régi, kihaló mesterségként emlegetjük a kovácsmesterséget, de az adai Bajusz Sándor kovácsmester, aki egy személyben gazdálkodó is, határozottan állítja, dehogy is halt ki, csak átalakult az ősi szakma. Így alakult ki egy új fogalom: a díszkovácsolás, melynek termékei egyebek között a használati tárgyak, a lakberendezések, a különböző díszítőelemek. Lényegében nem is számít újdonságnak a díszkovácsolás, hiszen régi mesterek remekművei megtalálhatók még a templomokban is. Éppen a templombelsőben látható kovácsolt diszes korlát, annak díszítőelemei ragadták meg Bajusz Sándor képzelőerejét, hogyan készíthetne  maga is hasonlót. Huszonöt évvel ezelőtt így tanulta ki az adai műszaki középiskolában a kovácsmesterséget, majd önszorgalomból a díszkovácsolás titkait is megtanulta. Hasznosítja is ezt a tudást, de az ekevasak élezésekor is nyakába kerül a bőrkötény és a kalapácsok ütései nyomán "megszólal" az üllő. A mester mosolyogva meséli, hogy ismerősei biztatták, készítsen díszes kovácsoltvas-virágtartókat, annyi megrendelése lesz, hogy győzni sem fogja, így el is készített vagy két tucatot belőlük, s amikor piacra vitte, dicsérték azokat, de vásárlója nem akadt, így elajándékozta valamennyit. Napjainkban főleg megrendelésre készíti a fém díszítőelemeket, közöttük virágokat, leveleket, indákat, azután ablakrácsokat, gyertyatartókat, fogasokat, melyekből házuk berendezéseibe is kerülnek. Munkájában felesége, Klementina is besegít. Persze nem az 5 vagy 7 kilogrammos kalapácsot emelgeti, hanem fogja, forgatja az üllőn a fölhevített munkadarabot, a kovácsolás pedig Sándor munkája. Ahhoz, hogy tetszetős tárgy alakuljon ki az üllőn, ismerni kell a kovácsolásra kerülő vas tulajdonságait, a hevítés színéből megítélni, mikor kezdődik a nyújtás, az alakítás. Igy a 600°C-ra hevítet fém színe még sötétbarna, a 750°C hőfokúé cseresznyepiros, az 1150°C-on pedig vakító fehér. Az ezt meghaladó hőmérsékleten könnyen "elhiccel", vagyis megég a fém, használhatatlanná válik, pedig éppen ilyenkor a leglátványosabb a kovácsolás, mert akár csak a csillagszóról lepattanó csillagok, az üllőről is úgy pattog szerte a fém. A régi kovácsműhelyekből nem hiányzott a bőrfújtató, de Bajusz Sándor műhelyében villanyárammal működő ventillátor "fújja" a fém hevítéséhez szolgáló kokszot. A kovácsműhelyben az üllő áll a központi helyen, de nem messze a hevítőkemencétől, ott sorakoznak a kalapácsok és a különböző fogók is, hogy azok mindig kéznél legyenek. A kalapácsok sorában a másfél kilóstól a 7 kilogrammosig találhatók, de még pörölyt is tart a mester, ami meghaladja a 10 kilogrammot és kétkezi kalapácsnak is nevezik. A mester  minden munkát kézzel végez, nem hiába nevezik kézművességnek a szakmát, de a műhelyben már ott van a rugóskalapács, ami hamarosan megkönnyíti munkáját, hiszen a "medvére" helyezett izzó vasat a gép kalapálja. Reményei szerint ezzel az eszközzel egy-egy alkaltrész sorozatgyártásába is kezdhet.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Handmade by Petrucci

    Handmade by Petrucci, TájGazda

    A felvidéki Komáromból származó Petra mindig is érdeklődött a divattervezés iránt. Ruhakészítői végzettséggel bír, körülbelül tíz évig tanult szakmájában dolgozott, aztán váltott.

     
  • Cuki Nyuszi hobbitenyészet

    Cuki nyuszi hobbitenyészet, TájGazda

    Bolyhosság, puhaság, gomb orr, igéző tekintet, a gyermekek kedvence. Puszta lényük elvarázsol mindenkit. Nyuszik, legyen rövidfülű vagy hosszúfülű, törpe vagy óriási testű, egyszínű vagy tarka,

     
  • Határőr Emlékmúzeum

    Határőr Emlékmúzeum - Apátistvánfalva, TájGazda

    A kerítést eltéveszteni nem lehet. Már messziről látni a piros-fehér-zöldre festett oszlopokat. Az egykori határőrs épülete mára múzeummá alakult. A Határőr Emlékmúzeum, Apátistvánfalván,

     
  • Szilvásvárad – Millennium kilátó

    Szilvásvárad – Millennium kilátó, TájGazda

    A Bükk-fennsíkhoz közeledve, annak tetejét kémlelve már messziről látni, hogy valami kimagaslik a fák ágai közül. Ha kellően fókuszálunk a távolból a piciny pontra,

     
  • A gyermekszínészet bástyája

    Gyermekszínészet a Vajdaságról

    Az Újvidéki Színház 1973-ban alakult. Életre hívásának kiemelt szempontja volt, hogy a jugoszláviai magyarság színházi élete és kultúrája egy  modern színházzal gazdagodjon.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére