A fazekasság az egyik legősibb kézműves mesterség, s bár erre talán ritkán gondolunk, az agyagedények megjelenése talán legalább annyira megkönnyítette az emberek mindennapjait,

mint a kerék feltalálása. Mára a fazekas termékek nemcsak használati, hanem dekoratív elemként is ott vannak a háztartásokban, a gelencsérek kezei alól kikerülő munkákban pedig hagyományos formák, újszerű ötletek és ezek ötvözetei is visszaköszönnek. Németh Nóra munkáira mindezek jellemzők.

Nórinak – az édesanyjával és nagymamájával közösen, kézműveskedéssel eltöltött idő hatására – gyerekkori álma volt a kézművesség. Hogy végül a fazekasságnál kötött ki, annak köszönhető, hogy nemcsak szép, de gyakorlati hasznossággal bíró holmikat akart készíteni. Az alapanyaggal (nevezhetjük alapagyagnak is) és az egyszerűbb fazekastermékek készítésével két éven át szakkör keretében ismerkedett, közben pedig leendő szakmájára vonatkozó elhatározásában is megerősödött. 2011-ben OKJ-fazekastanfolyamba kezdett Rónai Ági fazekasmester vezetésével, a fővárosi Fazekas központban. Rövid vásárra járós, Facebookon árulós időszak után 2015-ben elindította saját vállalkozását is Bögrec néven, amit azóta folyamatosan bővít saját készítésű munkaeszközökkel, új anyagokkal, színekkel.

„Szeretnék olyan használati tárgyakat alkotni, amelyek egyszerre igényesek, kézművesek, a díszítésük és felirataik személyessé teszik őket” – vallja magáról. A Bögrec-portékákban a népi fazekasság formavilága köszön vissza, hol a megrendelő kérései mentén, hol pedig némethnórásan. Különösen igaz ez a metszett edényekre. Így született pl. az elmúlt évben egy kökényes-csipkebogyós szett, népiessé stilizálva az eredeti növényes mintát. A „Havasi Rózsás” termékek a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának minősítése értelmében megkapták a népi iparművészeti alkotás titulust.    

Nóri vállalkozása szokványos fazekas termékekkel (bögre, tálka, kancsó, váza, sütőforma, malacpersely stb.) indult, később pedig saját ötlete alapján készített fondüszettel, különleges bögrékkel, fülbevalótartóval is gazdagította kínálatát. Utóbbi a csüngec nevet kapta, s mind a termék, mind az egyébként barátok által kitalált megnevezés elnyerte a vevők tetszését. Nagy hangsúlyt fektet egyébként a vásárlói visszajelzésekre és a velük való kapcsolattartásra. Facebook-csoportjában rendszeresen kéri ki egy-egy új darab kapcsán vásárlói véleményét. A vásárolt termékekről fényképet küldhetnek az elégedett vásárlók, amiért plusz pont jár a Bögreces nyereményjátékokon.

A Bögrec honlapján (http://bogrec.hu/) és Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/Bogrec/) kedvére nézelődhetnek, válogathatnak az érdeklődők.   

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A szőkedencsi öreg hárs

    A szőkedencsi öreg hárs, TájGazda

    Szőkedencs; egy újabb magyarországi község, amelyről eddig én még nem hallottam. De örülök, hogy rábukkantam az egyik híradás sorai között. Ezt a néhány száz főt számláló Somogy megyei piciny falut

     
  • Csejte vára

    Csejte vára, TájGazda

    Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Báthory Erzsébet köré szőtt kultusz, mely szerint a grófnő lelkén több száz fiatal lány halála szárad. A mendemondák szerint a Vérgrófnő

     
  • ILA-Glass

    Iliglass, TájGazda

    Baráth Ilona a felvidéki, érsekújvári járásbeli Kamocsán él, tanult szakmája szerint építész tervező. Manapság azonban leginkább ékszereket és dísztárgyakat tervez és „épít”, készít, melyeket

     
  • A lévai vár és a Dobó-kastély

    A lévai vár

    Léva (szlovákul Levice), a Lévai járás székhelye, a magyarság egyik északi végvára, ahol jelenleg tizenkét magyar kulturális, egyházi és oktatásüggyel foglalkozó magyar szervezet, illetve intézmény működik.

     
  • A festői szépségű Nőtincs

    Nőtincs, TájGazda

    Ezer fős kis község Nógrád megye délnyugati részén a Naszály-hegy lábánál. Gazdag történelmi és természeti értékekkel bíró, ezer éves múltra visszatekintő település. Nevének eredetét a szláv Netyko,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére