A nagyobb tömegeket megmozgató, magyar vonatkozású kárpátaljai rendezvényeken, fesztiválokon, termékbemutatókon egyre több kézművessel, termelővel találkozhatunk.

S vannak, akik nem is csak egyféle portékával várják az érdeklődőket. Ilyenek például a benei Anicka-Hadady Csilla és Varga Gabriella. Csilla házi lekvárok és horgolt ékszerek készítésével foglalkozik, míg Gabi és párja a Varga Családi Szőlészet-borászat termékeit kínálja. Róluk korábbi cikkeinkben már írtunk, most viszont újabb oldalukról mutatkoznak be. Egy jó ötlet és két kézműveskedni, alkotni szerető hölgy „szövetségéből” gyertyaöntő műhely, kettejük nevéből pedig az elnevezés született meg: CsiGa kézműves gyertyák.

Csilla 2019 novemberében vetette fel Gabinak a gyertyaöntés ötletét, s némi utánaolvasást követően el is kezdték beszerezni az ehhez szükséges alapanyagokat és eszközöket, így parafint, sztearin, és természetesen a formákat.

– Az első próbálkozásunk nem volt sikeres, teljesen újra kellett főzni, mert túl forró lett a parafin, ami miatt a gyertya buborékossá vált – emlékszik vissza a kezdetekre Gabi. – Amikor elkezdtük színezni is a gyertyáinkat, túl sok színezőanyagot használtunk. A gyertya fejjel lefelé lógva hűl meg a formában. Ha túl sok festéket használsz, az leszáll a forma aljába, vagyis a gyertya tetején marad, ami miatt nem fog rendesen égni. Eleinte reszeltük a parafint, hogy simábban olvadjon. Vettünk fokolót is, hogy tudjuk, mikor éri el a megfelelő hőmérsékletet a kiöntéshez. De lassan kitapasztaltuk, melyik anyagból mennyit kell használni, meddig kell olvasztani, melyik a megfelelő kanóc stb. Időről időre különböző tematikájú gyertyaformákat szereztünk be: karácsonyra gömböket, csillagot, fenyőt, tobozt, nőnapra és anyák napjára virágokat, Húsvétra bárányka formákat.

– Kinek mi a feladata?

– Megosztjuk a munkát: Csilla készíti elő a formákat: alaposan kitisztítja, beleteszi a kanócot. Én olvasztom, színezem, illatosítom az anyagot, majd öntöm formába. Elég pepecses munka ez, kell is hozzá két ember.

– Hol tudjátok értékesíteni az elkészült gyertyákat?

–Részt vettünk a beregszászi adventi vásáron, aztán a Mezőgecsei Böllérfesztiválon is. Ez volt az első igazán pozitív tapasztalat számunkra, mert sokaknak tetszett a munkánk, és láttuk, hogy lesz érdeklődés a gyertyáink iránt. Vannak méhviaszból készült darabok is azoknak, akik a természetesebb dolgokat kedvelik.

Szerettük volna elvinni a munkáinkat templombúcsúkra, ezért Szűz Mária és angyal alakokat is szereztünk. Az idei Gyertyaszentelő ünnepén nagy sikere volt a munkáinknak a benei templomban. Sokan vásároltak Húsvétra bárány és tojás alakú gyertyát is, mert katolikus hagyomány szerint Gyertyaszentelőkör szentelik meg a húsvéti pászkaszenteléskor a kosárba kerülő gyertyát. A karantén végeztével majd kézműves- és kegytárgyboltokba is szeretnénk eljuttatni a munkáinkat. Érdeklődtek éttermek is, ahol gyertyákkal teszik hangulatosabbá az asztalt. Emellett egy magyarországi esküvői ruhaszalon vezetője is jelezte, hogy szívesen próbálná meg árusítani a munkákat.

https://www.facebook.com/CsiGa-k%C3%A8zm%C5%B1ves-gyerty%C3%A0k-100676801513530/?epa=SEARCH_BOX

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Rákóczi-várkastély Borsiban

    Rákóczi-várkastély Borsiban, TájGazda

    Sátoraljaújhelytől mintegy 4,5 km-re, a szlovák határ túloldalán fekszik Borsi, az a kis falu, ahol 1676. március 27-én nem más látta meg a napvilágot, mint II. Rákóczi Ferenc. A magyar történelem kiemelkedő,

     
  • A természet lágy ölén

    A Magyarkanizsán élő Kanyó Juli életvidám, mosolygós, szellemes csajszi, aki természetgyógyászattal, kínai orvoslással és mindemellett szappankészítéssel foglalkozik.

     
  • A világ legnagyobb könyve a borsodi Szinpetriben

    Szinpetri, Tájgazda

    Hallott már Szinpetriről? Bevallom őszintén én eddig nem. De örülök, hogy az internetes oldalak között ráleltem e piciny falura. Azért is merem rámondani, hogy pici, mert lakosságának száma 250 fő körül mozog.

     
  • A Szegediek csak Öreg Hölgynek becézik

    A szegedi víztorony

    A szegedi Szent István téren áll egy hatalmas vasbetonból álló ipartörténeti műemlék. Az ország második vasbeton szerkezetű víztornyát Zielinski Szilárd tervezte,

     
  • Idős és fiatal egyaránt megfordul itt

    Csanádapáca-Művelődési Ház, TájGazda

    Egy kétemeletes, néhány évvel ezelőtt felújított épület, amely a főutca mentén helyezkedik el. Mindig is kiemelt fontosságú épület volt a dél-békési község, Csanádapáca életében. Régen a település malma volt.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére