Virágok. Legyen cserepes, szálas, csokorba kötött. Mi, Hölgyek akármilyen formájában is kapjuk, mindig nagyon örülünk neki. Bármilyen alkalomra adhatók.

Sőt az igazat szólva nem is kell hozzá alkalom. A szürke hétköznapokban egy szál is óriási boldogságot tud okozni. Megmelengeti a szívet és a lelket egyaránt. 

Emlékszem sok-sok évvel ezelőtt nagyon kelendőek voltak a szárazvirágból készült díszek, csokrok. Minden háznál lehetett találni. Sőt sokan maguk szárították és kötötték csokorba. Én még mindig őrzök egyet, ami a nagyszüleim időszakából való. Kissé megfakult, törékenyebb, de elmondható róla, hogy több, mint 15 éve megvan már. Örökké tartó emlék.

Ilyen örök, életen át tartó csokrokat készít a Budapest XV. kerületében lakó Sóspataki Magdolna. Eme virágkötészet kissé elfeledett formájával foglalkozik; szárazvirágokat köt csokorba. Néhány évvel ezelőtt ment nyugdíjba, s amikor lehetősége adódott elvégzett egy hobbi virágkötő tanfolyamot. Rendkívül érdekelte a kötögetés, s az alapok elsajátítása után egyre többet próbálkozott, új dolgokat próbált ki. Viszont a friss virágok nagyon drágák voltak a gyakorláshoz. Maximum mezei virágokat tudtam használni, azokban azonban csak néhány napig gyönyörködhettem.- emlékszik vissza Magdolna. Ekkor jött az ötlet, hogy olyan növényeket kellene összerakni, amelyek száradás után is megtartják színüket, formájukat.

A tanfolyam elvégése után minden adott volt, hogy gyerekkori vágyainak élhessen. Mivel falun nőtt fel a természet, a növények, a virágok nagyon közel álltak a szívéhez. Ugyanakkor már fiatal korában is bujkált benne az alkotás iránti vágy. Tizenöt évesen kötött, horgolt, varrt. Olyannyira szeretett szabni, varrni, hogy első fizetéséből egy varrógépet vett magának. Az akkor nagy kincsnek számító Nyugat-Európából behozott Burda újságból autodidakta módon tanult meg szabni-varrni. A Burda szervezésében évente megrendezésre kerülő versenyeken is rendszeresen a döntősök között volt. Már akkor kitűnt egyedi, ötletes, jó minőségű munkáival. Az ott elért sikerei is azt igazolták, hogy a kreativitáshoz és az alkotáshoz meg van a vénája. Így adott volt, hogy mostani hobbija a növények iránti szeretettből és a kreatív, alkotó énjéből tevődjön össze. 

Kezdetben családtagoknak, ismerősöknek készített szárazvirágokból boxokat, csokrokat, koszorúkat. Az ő biztatásuknak, s persze a benne lévő bizonyítási vágynak köszönhetően indította el 2018-ban a Szarkaláb - Szárazvirág oldalt a facebookon. Az elmúlt másfél évben számos kedvelője lett az oldalnak, hiszen napról-napra hoz valami újat, különlegeset, extravagáns darabokat, amivel felkeltei az emberek figyelmét.

A kötéshez felhasznált növények nagy része begyűjtött mezei növény, termés, bogyó, gabona, levelek, fűféle, de akad köztük vásárolt és saját maga termesztett növény is. A szárítás teljes egészében az ő keze munkája, amire nagyon nagy figyelmet fordít. Ugyanis, ha nem megfelelő az alapanyag akkor már nem lesz olyan tartós a virág és szép a csokor. Csakis természetes anyagokat használ munkája során. Főként kartondobozokra rögzíti az előre gondosan megtervezett és összeállított virágszálakat. De ragasztott már vessző, gyékény, vadkomló, bambusz, mákgubó alapokra is. Kreatív énje itt mutatkozik meg csak igazán. Többféle kézműves technikát ismer és alkalmaz. Az ihlet bárhonnan és bármikor jöhet, amit saját eszközeivel, a saját ízlése szerint a meglévő növénykészlettel próbál meg elkészíteni. Általában ő maga találja ki, hogy mit készít, de mások javaslatait is meghallgatja és figyelembe veszi. Menyasszonyi csokrok, függők, valentin- és anyáknapi csokrok, boxok, kopogtatók, kegyeleti tárgyak, asztali díszek az év bármely szakában a legváltozatosabb formákban elkészíthetők. 

E száraz, törékeny virágszálakból elkészült csodák a Szarkaláb - Szárazvirág oldalon megtalálhatóak (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., +3630/2010686). Ha valakinek megtetszik valamelyik munkája vagy csak látni szeretné őket, szívesen meg is mutatja Magdolna.

 

Írta: Szekeres Marietta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Beckó vára

    Beckó vára, TájGazda

    Felvidéken számtalan gyönyörű magyar vár és kastély áll a mai napig. Akad, ami jobb állapotban, és akad, ami kevésbé. Az illetékeseknek azonban általában van annyi sütnivalójuk, hogy ezeket a több száz éves

     
  • Az udvardi Kálvária

    Az udvardi Kálvária, TájGazda

    Udvard (szlovák nevén Dvory nad Žitavou), mintegy 5000 főt számláló község Felvidéken, a Nyitrai kerületben, Érsekújvártól keletre, 9 km távolságra. 1462-től a trianoni békediktátumig

     
  • Húzzuk fel a korit a lábunkra!

    Műjégpálya, Budapest, TájGazda

    Lassan itt a téli szünet. Hónak még se híre se hamva. Ki tudja lesz e az idén, tudnunk e majd síelni. De addig is míg várunk rá, irány a koripálya. Húzzuk fel a korcsolyánkat és lejtsünk pár kört

     
  • Bőrbe szabott örökségünk

    Steixner bőrmíves mester, TájGazda

    „Bőrbe szabott örökségünk” - ahogy bőrmívesünk fogalmazott. Elsőként egy különös famintát ábrázoló tarsolyról látott fotó ragadott meg, majd a többi soron következő képek is lenyűgözték a képzeletemet.

     
  • Szorgos kezek a vajdasági Kisoroszon

    A kisoroszi hízőkör, TájGazda

    A vajdasági Kisorosz/Rusko Selo közösségét kedves, barátságos emberek alkotják. Bármilyen kérdéssel, kéréssel fordulok az ottani barátokhoz, mindig készségesen állnak a rendelkezésemre.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére