Jómagam rajongásig szeretek mindent, ami a magyar hagyomány része, legyen szó zenéről, táncról, szokásokról vagy épp viseletről. Néhány éve bukkant fel előttem a

legnagyobb közösségi portálon a Fehérnép ruházati márka oldala, s azóta minden Fehérnépes termék képére jelentőségteljes sóhajtás kíséretében teszek egy kedvelést.  

„A jövőből eredő régmúlt – Élj magyarul!” – ezeket a jelmondatokat találjuk a közel 9 ezer kedvelőt számláló oldalon. A Fehérnép ruhaneműiből ősiség és tisztaság árad, s ugyanez mondható el a márka kitalálójáról, a hétgyermekes családanyáról, Lisztes-Győrfalvai Mónikáról is.

Hogy hogyan született meg a Fehérnép, az meglepően egyszerű: „Nagyon sok gyerekem van, és nem szerettem őket angol feliratos holmikba öltöztetni. De ezek elárasztották Magyarországot. Kitaláltam, hogy különcködök és magyar feliratos holmiba öltöztetem őket. 2008. február 20-án egy családi ötletelés során találtuk ki az Eredeti magyar betyárt, abból lett az Eredeti magyar fehérnép, ami aztán Fehérnépre rövidült ” – meséli Mónika. – Vannak társ márkáink. Az Eredeti magyar betyár a gyerekholmikra vonatkozik, s van az EMB, az EMBer, ami a férfiaknak készített holmikat takarja.” 

A termékek listája tulajdonképpen a gyerekekkel együtt nőtt, az alulgombolós babaruháktól a pólókon, kislányos ruhákon át a blúzokig, szoknyákig. De folytathatnánk ezt a listát a nagykendőkkel, poncsókkal, sálakkal, csipke- és horgolt kesztyűkkel, nyakékekkel, íjásznadrágokkal, ingekkel. 

A hagyományok kapcsán gyakorta hangsúlyozzák a tiszta forrásból merítés fontosságát. Nos, Mónika esetében a tiszta forrás többszörösen is adott. Ő maga néptáncos múlttal rendelkezik, édesanyja és anyósa is sokat hímeztek, rengeteg mintát kapott, örökölt tőlük, bőséges gyűjteménye van szakkönyvekből is.

– Hogyan képzeljük el a Fehérnép öltözékeken látható minták születését?

– Nagyon szeretek rajzolni. Ha rácsodálkozom egy tájegységre, elkezdem rajzolni a mintákat, s egy idő után annyira „a kezemben van” az adott vidék formavilága, hogy saját mintákat hozok létre, természetesen tiszteletben tartva a tájegységre jellemző színeket, mintákat. Minden hímzés – írás. Nagyon fontos dolgokat rejtettek el bennük, mindegyik üzenetet hordoz a múltból, ezért fontos, hogy ne másítsuk meg, ne ferdítsük el az üzenetet, miközben beletesszük a magunkét.

– Eddig milyen tájegységek mintakincsét használták?

– Nagyon szeretem a zalait, mert magam is zalai vagyok. Készítettünk többféle zalai szűrhímzést. Másik kedvencem a csángó. Beleszerettem ebbe a népcsoportba. Olyan régről megmaradt a kifejezésmódjuk. Az életük olyan dolgokat üzen a mának, amit az utolsó pillanatban is érdemes megfigyelni és tanulni belőle. Aztán van még az örök Kalotaszeg és a matyó. A Szentkoronáról letört lélekmadár mintáját a matyó hímzések őrzik. Szeretem Rábaközt, onnan származik az ükanyám. Mindig azzal foglalkozunk, amibe épp beleszeretek. Ez a szép az egészben: a szabadság. Hogy ahhoz nyúlok, ami épp megtetszik, és hálás vagyok a Jóistennek, hogy ezt megtehetem.

Mónika nem egyedül dolgozik. Munkájában segítségére van férje, gyermekei, ruhaipari technikus végzettséggel rendelkező menye, aki egyben egyik kedvenc modellje is. A családtagok némelyike más úton is kapcsolatban van hagyományainkkal: férje jurtákat épít, fia nyílvesszőket gyárt. Több környékbeli család, egy festő- és egy hímzőműhely, valamint egy varroda együttes munkája által születnek a ruhadarabok, kiegészítők. Nemcsak a munkaerő, de az alapanyag is mind magyar. A termékek nagykereskedelmi forgalomba nem kerülnek, az internetes vásárlás adta lehetőségeknek köszönhetően mégis eljutottak már az összmunka gyümölcsei az Egyesült Államokba, Japánba, Ausztráliába, Felvidékre és Kárpátalján Beregszász városába is. 

Mónikát arról is kérdeztem, küldték-e esetleg népművészeti bíráltatásra munkáikat. Válaszával zárjuk cikkünk sorait: 

– Én nem akarok megfelelni senkinek saját magamon és a lelkiismeretemen kívül. Nekem a legnagyobb visszajelzés az, ha azt, amit kitaláltunk, az emberek megvásárolják. Ennél többet nem kell bizonyítani. 

A Fehérnép munkái megtekinthetők a honlapon: https://fehernep.hu/.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Koháry kastély – Szentantal

    Koháry kastély – Szentantal, TájGazda

    Szentantal (szlovákul Svätý Anton) felvidéki község, nem messze Selmecbányától fekszik, a Selmec-patak partján. Nevét az egyik első ismert keresztyén remete,

     
  • Amiből pálinkát lehet főzni, abból lekvárt is

    Amiből pálinkát lehet főzni, abból lekvárt is, TájGazda

    Két Benében (Kárpátalja Beregszászi járása) élő, alapvetően is hagyományőrző hobbit űző kézműves, Anicka-Hadady Csilla és Bábel Zsuzsa a horgolótűt és a szövőkeretet kavaróra cserélte,

     
  • Kalanics Éva és fia – rongybaba, csuhé, bőrmunkák

    Kalanics Éva és fia – rongybaba, csuhé, bőrmunkák, TájGazda

    Salánk magyar, ukrán, ruszin település, ahol a magyarság számszerű többségben van. A település 18-km-re terül el Nagyszőlőstől. Közúton megközelíthető Nagyszőlős irányából Mátyfalván keresztül,

     
  • Őszi rendezvények Újvidéken

    Nem véletlenül nevezik Újvidéket "vásárvárosnak", hiszen az európai hírnevű Újvidéki Vásáron egész éven át tucatnyi olyan nemzetközi szemlét rendeznek, amelyek keresztmetszetét adják egész Európa,

     
  • Pazar kilátás egy bazaltvulkánról

    Hegyestű - tájérintő, TájGazda

    Hegyestű, avagy a tanúhegynek is nevezett természeti értékünk 337 méter magasan fekszik a Káli-medencében, Zánka és Monoszló között. E kivételes képződmény hazánkban egyedülálló

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére