Alsókalocsa  az Ökörmezői járás festői szépségű völgyében található. A gyönyörű hegyvidéki táj, a tiszta levegő, az ásványvizek és a helyi lakosok vendégszerető életmódja mind hozzájárulnak

az Ön itt töltött üdülése élvezetes legyen. A település a térség egy furcsa oázisa is egyben, ugyanis a történelem során a több országhoz való tartozása okán, különleges helyi nyelvjárás alakult itt ki, amely nehezen érthető az ide látogató vendégek számára. Magyar, cseh, orosz, német, román, lengyel, ukrán szavakból áll. Bár nemzetiségi összetételüket tekintve, csak ukránok élnek itt. Szorosan kötődik itt egymáshoz a lemkó, hucul és bojkó kultúra is egyben. Multikulturális településről van szó, ahol az emberek tiszteletben tartják egymás szokásait.
A falunak két folyó vize is van: a Talabor-folyó és a bele torkolló Kolocsavka. A település nevéhez nem kevés legenda fűződik. A legnépszerűbb ezek közül arról beszél, hogy a falun átfolyó folyó partjai valamikor nagyon mocsaras volt. Ezért, amikor az első itt lakók végigsétáltak ezeken a helyeken, a víz befolyt a lábbelijük szárába (is) és jellegzetes „csavk-csavk” hangot adott ki, így a folyót Csavkának nevezték el. Amikor ezen első telepeseket arról kérdezték, hol élnek a „kolo Csavki” (Csavka mellett) választ kapták. Idővel a folyó neve Kolocsavkává lett, a gyönyörű falu, amelyen az átfolyt, a Kolocsava (magyarul Alsókalocsa) nevet kapta.
Ha erre járunk, akkor feltétlenül szánjunk néhány órát a Régi Falu Szabadtéri Múzeum megtekintésére. Ennek a pompás építészeti és a mindennapi életet bemutató szabadtéri múzeumnak ami a Régi Falu nevet veseli Alsókalocsa egyik szülötte Sztaniszlav Arzsevityin az alapítója. Ő azt a célt tűzte ki maga elé, hogy szülőfalujában 10 múzeumot nyit meg és ezzel a települést népszerű turisztikai zarándokhellyé változtatja.
A skanzen pompásan berendezett, a huszadik század első évtizedeinek Alsókalocsáját rekonstruálja, a zsidó kocsmától a magyar csendőrlaktanyán keresztül a helyi vasúti restiig. A településen szobrot emeltek Ivan Olbrachtnak, aki 1931 és 1936 között itt élt, riportsorozatban és regényekben is megörökítette a vidéket, megírta például Nyikola Suhaj, a híres helyi betyár történetét.
Jelenleg a skanzenben 14 házmúzeumban közel 7 ezer kiállítási tárgy tekinthető meg. Köztük az öreg tanya, a favágók, juhászok, takácsok, bodnárok, szűcsok és szegény emberek háza, a csendőr állomás, egy egyházi iskola, egy ún. kalyiba, egy működő kovácsműhely, a Farkashoz kocsma és egy imaház (бужня). A szabadtéri múzeum területén található emellett az Alsókalocsai keskeny nyomtávú vasútmúzeum is. Minderről és a skanzenben található egyéb látnivalókról a bejárat bal oldalán álló információs tábla árulkodik, ami 14 épületet jelez (ukránul, néhol a hucul elnevezéseket használja) a skanzen területén:
1, Bejárat 2, Szegény ember háza 3, Favágó háza 4, Csendőr állomás 5, Juhász ház 6, Tímár mester háza 7, Malom 8, Kovácsműhely 9, Kút 10, Salas (Шалаш) - jurta alakú, száraz füvekből épülő menedékház, kunyhó 11, Kolesnya (Колешня) – fedett, csak egy oldalról zárt szín, amiben a kendert szárították 12, Kápolna 13, Amfiteátrum (jelenleg még nem készült el) 14, Mocsila (Мочила) - kenderásztató
Időutazás a javából, és a kultúrák keveredésének oázisa. Érdemes ellátogatni!

Őry László

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Villámgyorsan száguldó nyilak

    Norka íjász

    Az íj ősidők óta egybefonódik a magyarság fogalmával, a hungarikumok között is helyett kapott. Őseink nagy mesterei voltak e fegyver használatának. A monda szerint a sebesen vágtázó lovakon

     
  • Értékes természetvédelmi pont Dévaványán

    Értékes természetvédelmi pont Dévaványán, TájGazda

    A Körös – Maros Nemzeti Park egybefüggő, legnagyobb, a 13000 hektáros nagyságot is meghaladó területe a Dévaványai – Ecsegi puszták. A szikes pusztákon számos védett és fokozottan védett növény

     
  • A kecsketermékek gyógyítanak (is)

    Nem is olyan régen lekicsinylően "szegény ember tehénkéjének" nevezték a kecskét, pedig a sokgyermekes családokban még a szerény tartás és takarmányozási mód mellett is minden nap tejet

     
  • Tojásírás Felvidéken

    Tojásírás Felvidéken, Tájgazda

    Molnár Belány Szilvia amellett, hogy a komáromi Eötvös Utcai Alapiskolában dolgozik, mint pedagógus, nem mindennapi dologgal, tojásírással foglalkozik. Manapság egyre kevesebben ismerik

     
  • A Hosszúfoki-csatorna

    A Hosszúfoki-csatorna, TájGazda

    A kitűnő horgászhely a technika története iránt érdeklődőket is kiszolgálja. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság I. szivattyútelepnél ér végett a Hosszúfoki csatorna. Ez az utolsó állomása a csatorna mentén

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére