A dónáti szélmalom, TájGazda

A szélmalmok magyarországi vonatkozásban az alföldi és a vízfolyásokban szűkölködő Duna-Tisza területein terjedtek el. Ezek a szárazmalmok a szél erejét kihasználva őrölték meg

a különböző gabona fajtákat. Jellemzően a módos gazdák tulajdonában volt, ahová a környező parasztok hordták gabonájukat. A szerkezet működéséért és javításáért a molnár volt a felelős.

Ilyen szárazmalom volt a szentesi szélmalom is, melyet 1866 és 1867 között építetett Csúcs János dónáti tanyasi gazda. A malom a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, négy szintje van. Alul található a lisztespad, felette a kőpad, harmadik szinten a sebeskerékpad, legfelül a nagykerékpad. Falazatának külső és belső palástját tégla alkotja, közé vályogot raktak valószínűleg a jobb szigetelés végett. A malom teteje forgatható, így a vitorlákat aránylag rövid idő alatt szélirányba lehetett állítani. A vitorlák mozgatása a fordítógerendákhoz erősített vaslánccal, a fordítókocsi segítségével történt. A molnárnak az őrlés mellett nagy figyelmet kellett fordítania a széljárásra is. Mert ha nem cselekedett gyorsan szélirány változáskor, akkor könnyen kárt tehetett a viharos szél a vitorlákban.
A Csúcs-malom két pár kővel őrölt, az egyik kőpár korpás lisztet adott, a másikon - a későbbiekben beépített - hengerszita választotta szél a különböző minőségű őrleményeket. A technika fejlődésével előtérbe kerültek a gőzmalmok, melyek jobb minőségű liszteket őröltek. Ezáltal visszaszorították a szélmalmokat. A megmaradtak kukoricát és árpát daráltak.

A szentesi szélmalmot 1950-es években felülvizsgálták és műemlékké nyilvánították, majd 1986-87 között áttelepítették az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, ahol belülről is megtekinthető.

Szekeres Marietta

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Ami másnak rongy, az a kézművesnek igazi anyag

    Rongybabák Délvidékről, TájGazda

    Mindig is az apró dekoratív tárgyak kreatív elkészítése vonzotta. A szépet, a stílusosat természetes alapanyagokból, akár az utcán vagy erdei séta közben begyűjtött termésekből állította össze.

     
  • A feketicsi kuriózum - a meggytargyi

    Tájgazda - A feketicsi kuriózum - a meggytargyi

    Kerítésszaggató, papramorgó, torokköszörű, targyi - megannyi népi elnevezése van egyik kedvelt szeszes italunknak, a pálinkának, amely megnevezést az Európai Uniós eredetvédettség alapján kizárólag

     
  • Pálffy-kastély – Gidrafa

    Gidrafa, a több mint 2000 főt számláló község Felvidék Erdőhátnak nevezett részén fekszik, Pozsony és Nagyszombat közt. Nevét a mellette csörgedező Gidra patakról kapta.

     
  • A Benei öreg templom

    Bene (Бене) községe egy kicsiny falu Kárpátalján, a Borzsva folyó partján a Beregszászi járásban, ahol a beregi hegyek és az alföldi síkság pereme húzódik.

     
  • A dísznövények világában

    A sokoldalúság pozitív erény – vallja az emberek többsége. Csak az irigyek mondhatják a másikra azt, hogy miért kell neki mindenben bizonyítani. Törteli László, a temerini Dísznövénykertészet tulajdonosa

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére