A magyar sivatag, TájGazda

Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

A buckákat a szél felhalmozó munkája alakította, formálta ilyenné. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványai. Miután a Duna vize elhagyta a területet a szél elkezdte összehordani a homoküledékeket, így kialakítva a buckákat. Részben kötött futóhomok felületek és szabadon mozgó futóhomok felszínek jellemzik. A szél által kifújt mélyedésekben korábban szikes tavak, mocsarak sokasága bújt meg. A buckák iránya Ény-Dk-i. A növényzete tipikus száraz homokpusztai gyep borókás-nyaras erdőtársulásokkal. Az egykori hagyományos tanyavilág és pusztai állattartás jól megfigyelhető.(Rendek Ökogazdaság és tanyamúzeum, Somodi tanya). Az állandósult vízhiány miatt kiszáradt szikes tavak nyomai láthatóak.

A turista útvonalon a piros jelzést követve a Homokhátság összes védett területén végi lehet haladni.
Báránypirosító tanösvény 2 km hosszú, egész évben gyalogosan bejárható, több állomással tarkítva. Mohák, zuzmók mellett homoki csenkesz, naprózsa, homoki pimpó, homoki árvalányhaj, báránypirosító figyelhető meg a homokos talajon. Mára a fás szárú növények is megjelentek. Rovarok sokasága, főként hangya, poloska, sáska, pókok. A sisakos sáska, pusztai hangyaleső nyílt tölcsérei mindenhol megtalálható a nyílt homoki részeken, zöld fürge és homoki gyík, mezei pacsirta, szalakóta, gyurgyalag példányai bújnak meg az aljnövényzetben, bokrokban. A legeltetés visszaszorításával és megszűntével lassan megszűnt a homok mozgása is. Ma már csak két mozgó homokbucka található.

A Garmada tanösvény 8 km hosszú. 4 állomása során megfigyelhető a tájegység növény- és állatvilága mellett a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékek. Továbbá a gyalogút rávilágít arra, hogy az ember megjelenése, beavatkozás milyen szereppel bírt a terület körfolyamataira, az ember tájformáló szerepére. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait.

Save

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A fehér gólya

    Az édesanyám minap azzal a hírrel fogadott minket, hogy látott egy gólyát elrepülni. Első gondolatom erre az volt, hogy mekkora butaságot mondott. De ahogy jobban átgondoltam,

     
  • Anmar Bijoux

    Anmar Bijoux, TájGazda

    Andrusko Mária Felvidéken él, Párkányban. Személyében egy rendkívül tehetséges kézműves ékszerkészítőt ismerhetünk meg. Ékszereit és kiegészítőit Anmar Bijoux márkanév alatt értékesíti.

     
  • A méhészet életforma

    A méhészet életforma, TájGazda

    Hivatását tekintve hitoktató, de a természet és a háziállatok tisztelője, szerelmese. A moholi Lakatos Zsolt udvarában a kotlóstyúktól kezdve a házikacsákon keresztül szinte minden jószág megtalálható,

     
  • Legyen jó tepertős pogácsa, tartalmas ételek..

    Makói Autós Csárda, TájGazda

    Az új, korszerű makói Maros híd ünnepélyes átadásra 1974. december 4-én került sor. A hídavatón a nemzeti színű szalagot a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Kis Dezső vágta át.

     
  • Gémes kút: a puszta kommunikációs eszköze

    A Kondorosi Csárda. TájGazda

    A híres Kondorosi Csárda a 18. században nyolc út találkozásánál épült a hatalmas pusztában, külső pihenőhelyként, megállóhelyként szolgált. A gémeskút ma emlékjelként áll a csárda melletti téren,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére