A magyar sivatag, TájGazda

Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

A buckákat a szél felhalmozó munkája alakította, formálta ilyenné. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványai. Miután a Duna vize elhagyta a területet a szél elkezdte összehordani a homoküledékeket, így kialakítva a buckákat. Részben kötött futóhomok felületek és szabadon mozgó futóhomok felszínek jellemzik. A szél által kifújt mélyedésekben korábban szikes tavak, mocsarak sokasága bújt meg. A buckák iránya Ény-Dk-i. A növényzete tipikus száraz homokpusztai gyep borókás-nyaras erdőtársulásokkal. Az egykori hagyományos tanyavilág és pusztai állattartás jól megfigyelhető.(Rendek Ökogazdaság és tanyamúzeum, Somodi tanya). Az állandósult vízhiány miatt kiszáradt szikes tavak nyomai láthatóak.

A turista útvonalon a piros jelzést követve a Homokhátság összes védett területén végi lehet haladni.
Báránypirosító tanösvény 2 km hosszú, egész évben gyalogosan bejárható, több állomással tarkítva. Mohák, zuzmók mellett homoki csenkesz, naprózsa, homoki pimpó, homoki árvalányhaj, báránypirosító figyelhető meg a homokos talajon. Mára a fás szárú növények is megjelentek. Rovarok sokasága, főként hangya, poloska, sáska, pókok. A sisakos sáska, pusztai hangyaleső nyílt tölcsérei mindenhol megtalálható a nyílt homoki részeken, zöld fürge és homoki gyík, mezei pacsirta, szalakóta, gyurgyalag példányai bújnak meg az aljnövényzetben, bokrokban. A legeltetés visszaszorításával és megszűntével lassan megszűnt a homok mozgása is. Ma már csak két mozgó homokbucka található.

A Garmada tanösvény 8 km hosszú. 4 állomása során megfigyelhető a tájegység növény- és állatvilága mellett a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékek. Továbbá a gyalogút rávilágít arra, hogy az ember megjelenése, beavatkozás milyen szereppel bírt a terület körfolyamataira, az ember tájformáló szerepére. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait.

Save

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Beckó vára

    Beckó vára, TájGazda

    Felvidéken számtalan gyönyörű magyar vár és kastély áll a mai napig. Akad, ami jobb állapotban, és akad, ami kevésbé. Az illetékeseknek azonban általában van annyi sütnivalójuk, hogy ezeket a több száz éves

     
  • OpiEri

    OpiEri, TájGazda

    Ocskoné Pál Erika Felvidéken, azon belül is a Losonci járásban található Füleken él. Civil foglalkozása vegyészmérnök, a füleki zománcozógyár egyik privatizált részlegében 16 évig logisztikai vezetőként dolgozott,

     
  • A Föld szava

    Ritka az olyan ember, aki nem gondolkodott el azon, hogy valójában milyen idős is a Föld, mikor keletkezett a világűr, vagy mikor keletkezett az idő? Tudományos bizonyítékok vannak arról,

     
  • Közösségépítés a hagyományőrzésben – és fordítva

    Közöségépítés a hagyományőrzésben – és fordítva, TájGazda

    Kárpátalján a Bereg-vidék egyik magyarlakta településén, Bótrágyon különleges módját találták meg a helyi hölgyek a közösségépítésnek és hagyományőrzésnek: kézimunkakört alapítottak,

     
  • Koccintás Orbán pálinkával

    Koccintás Orbán pálinkával, TájGazda

    Maros megyében, a Sóvidék utolsó falujában Kibéden több, mint 15 féle pálinkát készítenek az Orbán pálinkafőzdében (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére