Fertőrákosi kőfejtő és barlangszínház, TájGazda

A hely lehetőséget ad a kulturális szórakozás mellett a természeti, kőzettani és őslénytani ismereteink bővítésére is. A Fertő nyugati partvidékén található Püspöki Kőfejtő vagy mai nevén a Fertőrákosi

Kőfejtő és Barlangszínház, Magyarország legszebb lajtamészkő képződménye. Az egykori mészkőbánya ma látványos turisztikai célpont, népszerű kirándulóhely, természetjárók kedvelt helye, számos koncert, fesztivál színhelye. A Kőfejtő 2001 óta az UNESCO Világörökség részeként van nyilvántartva. http://www.fertorakosikofejto.hu/

A bánya alapanyagát adó lajtamészkő 12-14 millió évvel ezelőtt keletkezett. Az akkori Pannon-beltenger sekély, meleg vizében mészvázas moszatok éltek, amelyek hatalmas iszaptömeget halmoztak fel. Ebben a mésziszapban sokféle állat és növény maradványa rakódott le. Ezek együttese alkotja a lajtamészkövet. Mohaállatok, vastaghéjú osztrigák, fésűskagylók, tüskésbőrűek, csigák, halak, cápafogak őskövületei rajzolódnak ki a bánya falán és a 15-25 méteres oszlopokon. Az itt élt fajok java része már kihalt, nem élnek a mai tengerekben.

A Kőfejtőből előszeretettel bányászták a mészköveket, mivel könnyen fejthető, alakítható volt, az időjárás viszontagságainak is ellenállt. Már az ókori rómaiak is használták Sopron falainak építésénél. Később a Kőfejtő az egyház tulajdonába került. Több templom, kastély, székesegyház falai épültek az itt bányászott kövekből (Fertőrákos, Győr, Keszthely). Az 1860-as évek elejétől állandó kifejtés vette kezdetét 50-100 kőfejtővel. A kitermelt köveket főként Bécs nevezetes épületeihez használták fel. Több hónapig is eltartott mire a 8-12 pár bivallyal húzott szekerek elérték végső állomásukat.

A bányából alagúton keresztül juthatunk a szabadba, egy csigalépcsőn felkapaszkodva pedig a tetőre érhetünk fel, ahonnan csodás kilátás nyílik a Fertő tóra. A mintegy 5 hektáros felszínt sziklafüves és száraz kaszálórét borítja. Számos védett növénynek és állatnak ad otthont. Sziklai benge, tavaszi hérics, nagy pacsirtafű, szibériai harangvirág, sárga virágú ökörszem, naprózsa, sakktáblalepke, imádkozó sáska, fürge és zöld gyík. A barlangban négy denevérfaja él együtt a sarlósfecskékkel, éjszakai ragadozók közül a macskabagoly figyelhető meg.
A Sziklai Benge Tanösvény 300 méteren keresztül ismerteti meg a fertőrákosi kőfejtő, a Fertő-Hanság Nemzeti Park földtani, állattani és növénytani értékeit. A kőfejtő belsejében, a barlangban ember és természet által kialakított tér kiállító teremként és játszóhelyként funkciónál. Az őslénytani bemutatón életnagyságú ősbálna, őscápa, ősdelfin rekonstrukciók, fosszíliák, filmvetítések kalauzolják el az érdeklődőt. A lajtamészkő kiállítás bemutatja a barlang kialakulását, a kövek bányászatát, felhasználását. Minden hónap másik szerdáján két alkalommal Barlangoló címmel tárlatvezetéssel várják a látogatókat.

A helyszín akusztikája révén kiválóan alkalmas zenés előadások megtartására. Először Dohnányi Ernő, később Kóh Ferenc segédletével tartottak itt szabadtéri előadásokat az 1920-as ’40-es években. A műsorok menetét nagyban befolyásolta az időjárás. Ennek kiküszöbölésére a Kőfejtő kivájt csarnokait kezdték el használni, itt alakítottak ki színháztermet. A Barlangszínházban az első előadást 1970. június 27-én tartották meg. A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően ma 760 férőhelyes nézőtér, fűthető székek, megnövelt területű, modern színházi fény- és hangtechnikával ellátott színpad, föld alatti és felszíni kiszolgáló egységekkel várják a hallgatóságot az év több napján.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Bőrtermékek magyaros motívumokkal

    Ferencz Zsolt bőrdíszműves, TájGazda

    A bőr az ember által legrégebben használt alapanyag, mely napjainkban is megállja helyét. Ferencz Zsolt marosvásárhelyi bőrdíszműves pedig olyan míves, minőségi termékeket kínál, mely tetszetős a szemnek,

     
  • Idős és fiatal egyaránt megfordul itt

    Csanádapáca-Művelődési Ház, TájGazda

    Egy kétemeletes, néhány évvel ezelőtt felújított épület, amely a főutca mentén helyezkedik el. Mindig is kiemelt fontosságú épület volt a dél-békési község, Csanádapáca életében. Régen a település malma volt.

     
  • Egyedülálló, Tisza által „költöztetett” fatemplom

    Egyedülálló, Tisza által „költöztetett” fatemplom Tiszabökényben, TájGazda

    2016 nyarán sokakat ért meglepetés, amikor a felújítás alatt álló tiszabökényi görögkatolikus templom helyén, a vakolat eltávolítása után egy fából készült építmény tűnt elő. Ránézésre senki sem gondolta volna,

     
  • Egy forgó és egy szégyenlős lány

    Falunevek eredete, TájGazda

    Nemrégiben Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból címmel jelent meg egy írás kárpátaljai magyar falvak nevének eredetéről. Az alábbiakban olvasható a folytatás

     
  • Flexi Models, a látványos matematika

    Flexi Models, a látványos matematika, TájGazda

    Erdélyi feltaláló nevéhez kötődik az eszközkészlet, mely kreatív építő játék az óvodásoknak, az iskoláskorúak számára logikai játékból oktatási segédletté alakul át, megjeleníthető a trapéz, a hasáb,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére