a zsámbéki templom, TájGazda

A Pest megyei Zsámbék számos történelmi érdekességgel szolgál az arra tévedő turistának. Legismertebb építménye az öregtemplomnak is nevezett zsámbéki templom és premontrei kolostor.

A dombság és lapály találkozásánál épült a 13. században, késő román és korai gótikus stílusban.
III. Béla király a francia származású Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot. Az ő leszármazottai építették Keresztelő Szent János tiszteletére a templomot. A kolostorban fehér szerzetesek éltek. Az évek során sok viszontagságot elviselt az épület. Sajnos az 1763-ban bekövetkezett földrengést már nem bírta ki épségben. Azóta áll ebben az állapotában. A rengés következtében leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. Sajnos a környékbeliek is megrongálták az épületet azzal, hogy elhordták a köveit.
Az 1870-80-as években ismerték fel újbóli jelentőségét és állagmegóvási munkákat kezdeményeztek rajta. A megóvásánál, építésénél törekedtek a hiteles, korhű ábrázolásra. Szerkezeti és állékonysági munkálatokat végeztek, sikerül részben az eredeti kőanyagokból megvalósítani a megóvást.
1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a kolostor falrészleteit. A feltárás során több falrészletre rátalált és egy egészen ép teremre, a hajdani ebédlőre, ami jelenleg kőtárként funkciónál. A rom belső tere is látogatható az utóbbi években.

Ha a településen járunk érdemes felkeresni a többi nevezetességet is. Az 1710-es években a Zichy család által újjáépített végvárat. A család a várat kastéllyá alakította át. A későbbiekben a zsámbéki egyházközség a Keresztes nővérek rendjének adományozta. Ekkor felújították és kibővítették a kastélyt, elemi iskolát, majd tanítóképző intézetet alapítottak benne. Ma is iskolaként működik, így nem látogatható.

Igazi látványosságnak számít a Lámpamúzeum. Borus Ferenc gyűjtőmunkája révén mára egy 1100 darabból álló kiállítás várja a látogatókat. Kínai és meisseni porcelánlámpák mellett egyszerű vasúti fényforrások, mécsesek is színesítik a darabszámot. 1995-ben a múzeum bekerült a Guiness Rekordok könyvébe, de az amerikai Nemzetközi Lámpaklub és az Ausztrál Múzeumok Társaság tagjai között is jelen van.

<input type="hidden" name="IL_IN_ARTICLE">

A zsámbéki tájháznak az 1740-ben épült lakóház ad otthont. A múzeumban sváb helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg. Festett sváb bútorok, ruhák, használati tárgyak, a sváb kultúra, népművészet hagyatékai. A ház homlokzatán Szent Vendelt ábrázoló dombormű díszeleg.

Érdekessége a városnak a Pestis szobor, melyet a pestisben elhunyt 828 zsámbéki áldozat emlékére állítottak. Az emlékmű tetejéről hiányzik a Szűz Máriát ábrázoló szobor.
A Törökkút vize a leghidegebb teleken sem fagy be. A kétszintes csorgó kút évszázadokon át szolgáltatta a vizet a lakosok számára. Most a szomszédságában lévő Zárdakert tavát táplálja. A kert árnyékos pihenőhelyként is szolgál a megfáradt utazó számára.
Vagy a Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt barokk templom és a barokk stílusú Pestis kápolna, melyet szintén Zichy Miklós építetett.
A településen lévő tanösvényen 20-30 borospince, néhány présház és 3 parasztház múltjába tekinthetünk be. A Józsefvárosi pinceterület a német lakosság borászati hagyományainak emlékét őrzi.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Mellékállásból megélni

    Libatenyésztés, TájGazda

    Az igazi mezőgazdász a többlábon állásban látja az ágazat stabilitását. Amennyiben egyik kultúra nem hozza meg a várt eredményt, azt a másik bepótolja. A körülményes gazdasági helyzetben

     
  • Design EPS Studio

    Szusztor Péter Felvidéken, a Lévai járás Zselíz nevű kellemes kisvárosában él. Foglalkozását tekintve tervező / designer, ami annyit tesz, hogy saját cégén, az EPS Design s.r.o.-n keresztül

     
  • Igazi házitermék a birkatarhó

    Igazi házitermék a birkatarhó

    Vajdaságban fellendülőben van a juhtenyésztés. Ugyanis a külföldi piaci lehetőségek, valamint a mezőgazdasági minisztérium támogatásai arra ösztönözik a fiatal termelőket, hogy a szülőföldön boldogulva,

     
  • Tarpai szárazmalom

    Tarpai szárazmalom, TájGazda

    A gabonát, melyből kenyerünk lesz, először mindenképpen meg kell őrölni. Az őrléshez pedig malomra van szükségünk. Az 1800-as években Magyarországon a gabonatermelés növekedésével

     
  • Hagyományos ételek Kárpátaljáról

    Egy nemzet konyhakultúrája korántsem csak annak ízlésvilágát tükrözi. A magyar gasztronómia több mint ezer éve létezik, fejlődik, alakul,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére