Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom, TájGazda

Budapest VII. kerületének egyik ékessége a Rózsák terén álló római katolikus templom. Nevét Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta, aki életét a betegek és a szegények gondozásának szentelte.

A neki juttatott járandóságából kórházat építetett és teljes vagyonát annak fenntartására költötte. A templom a nevét Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján kapta meg. A templom előtti téren szobrot állítottak fel a szentnek tiszteletére. A környezőt teret is ekkor nevezték el Rózsák terének, Szent Erzsébet legendája révén. A történet szerint Erzsébet kötényében rejtve élelmet próbált kijuttatni a rászorulóknak, de rajta kapták. Erzsébetnek feltett kérdésre, hogy mit visz a kötényében, nem akart hazudni. De félt, hogy talán többet nem fogják megengedni neki, hogy a szegényeket segítse. Így válasza az volt, hogy rózsákat visz. A kötény felfedése során tényleg rózsák kerültek elő a kenyérdarabok helyett.
A téren álló Szegényházból, amely a szegények, elesettek gyámhelye volt, mára Erzsébet Kórház lett az Ő tiszteletére. http://rozsaktere.uw.hu/

Az 1880-as évekre a lakosság létszámának gyarapodása eredményezte a templom megépülését a katolikus hívek számára. A legelső templom, melyet ide építettek nem bizonyult elég nagy befogadó térrel. Ezért pályázatot hirdettek egy új templom megépítésére. A neves építész, Steindl Imre 688. számú E-betűs terve nyerte el a jogot a templom megépítésére. Az épületet a kora gótikus elemek mellett német korabeli stílusjegyek teszik egyénivé. 1893-ban kezdtek neki az építkezésnek és 1901-ben fejezték be. Az első alapkövet I. Ferenc József tette le, ő mérte rá az első három kalapácsütést. A kivitelezésnél fontosnak tartották a modern technikai megoldásokat, így a vasbeton alkalmazását.

A templom 2560 fő befogadására alkalmas, 1800 négyzetméter az alapterülete, 76 méter a belmagassága, 62 méter hosszú és 21,6 méter széles. A kápolna két toronnyal rendelkezik, melyekben összehangoltan működő órák járnak. A templom tetőzetét az akkor korban közkedvelt palával fedték le, amiből mára kevés fővárosi épületen figyelhető meg. Az akkor még Steindl-masszaként ismert anyagot a pécsi Zsolnay gyárban gyártottak.
A templom főbejáratának és mellékbejáratának szobrait, és az oromzat csúcsán álló Szent Erzsébet szobrot Kiss György szobrász művész véste ki. A homlokzaton kerámiakeretbe foglalt rózsaablak is látható. Továbbá Szent László, Szűz Mária és Szent István szoboralakjai Köllő Miklós keze munkájaként. Belső terére a puritánság jellemző. Festett ablaküvegei a II. világháborúban elpusztultak.
Eredetileg négy harangja volt a templomnak, ebből kettőt elvittek és hadi célokra használtak fel. A harangokat az Ecclesia Harangművek öntötte, a hely negyedévszázados évfordulójára.

Az évek alatt a templom állapota romlott, bombatalálat is érte. De 1995-ben Spányi Antal plébános, későbbi püspök közbenjárásának révén műemléki státuszt kapott Isten otthona, így a környező park, a külső-, belső tér is megújulhatott. A templom bárki számára vigaszt nyújt.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Selo od medenjaka – Mézeskalács falu

    A kisoroszki mézeskalácsok, TájGazda

    A vajdasági Kisoroszban felhívást tettek közre a lakók között „Építsük együtt mesebeli mézeskalács falunkat!' címmel. Az ötletet Berta Piroska kisoroszi Tanítónő vetette fel, amely első hallásra nyitott fülekre talált.

     
  • A zentagunarasi tájház

    A zentagunarasi tájház, TájGazda

    Zentagunaras a vajdasági Topolya község települése, mindössze 60 km-re a szerb-magyar országhatártól. A falut zömében magyarok lakják. A település legrégebbi, az 1900-as években épült házát a helybeliek

     
  • Huszár Családi Pincészet

    Huszar pincészet, TájGazda

    Azok az emberek, akik szeretnek utazni, szeretik a jó minőségű házi borokat, ahol csak megfordulnak, mindenütt meg akarják ismerni a helyi hagyományokat, a borkultúrát, megkóstolni a különleges borokat,

     
  • Cserépfalu történelmi és természeti értékei

    Cserépfalu, TájGazda

    A Bükkalja az Alföld és a Bükk hegység találkozásánál található, átmenetet képez a síkság és a dombság tájegysége között. Az itt folyó Hór-patak völgyében fekszik Cserépfalu községe,

     
  • Klára kerámia műhely

    Klára kerámia műhely, TájGazda

    A Klára kerámia műhely adventre nem csak ajándékot, nyugalmat is ajánl. Békéscsaba, Villány, Pécs, Kecskemét, google, 2014. Egy család élete fenekestől felfordult abban az esztendőben,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére