A bényi kéttornyú templom, Tájgazda

Bény (szlovákul Bíňa) a Garam partján fekszik Esztergomtól 16 km-re, északnyugati irányban. Minden gond nélkül megközelíthető gépkocsival, illetve tömegközlekedési járművel – busszal és vonattal egyaránt.

Ha szívesen meglátogatná az alább bemutatásra kerülő helyet, könnyen megteheti. Összekötheti azt akár egy esztergomi vagy párkányi fürdőzéssel, várlátogatással is. Szálást bőségesen talál Párkányban úgy, mint a vele szomszédos Nánán.
Bény történelme rendkívül sokszínű. Már a római korban erődítmény állt a helyén, viszont a szájhagyomány alapján a települést a honfoglaló magyarok alapították. Egy legenda szerint itt történt Szent István lovaggá ütése a Koppánnyal való ütközet előtt. Az István segítségére érkező Hont fiáról, Bényről kapta nevét. Első írásos említése 1135-ből származik. Zömében ma is magyarok lakják.
Ami miatt leginkább érdemes a faluba látogatni, az az 1217 körül, karinthiai szerzetesek által épített kéttornyú apátsági templom. A román stílusú templomot először gótikus, 1722-ben pedig barokk stílusban építették át a szerzetesek, majd 1862-ben Scitovszky hercegprímás visszaállította eredeti állapotába. Sajnos a II. világháború ezt a régiót sem kímélte, 1945-ben a templom súlyos károkat szenvedett. Viszont ma teljesen felújított, tökéletes állapotában tekinthetjük meg, egyes eredeti, 800 éves részeivel együtt. A templomot a község szívében találjuk, egy fákkal és bokrokkal tarkított parkban, ahol különböző emlékművek, szobrok és kopjafák is helyet kaptak.
A templomtól mintegy 50 méterre található rotunda, azaz körtemplom különlegessége, hogy efféle párosítással a Kárpát-medencében kizárólag Jákon, Szepesmindszenten, illetve itt találkozhatunk. Az effajta elrendezés oka, hogy a templomban általában a szerzetesek imádkoztak, míg a település saját plébániával – körtemplommal – rendelkezett, ide jártak a hívek. A rotundában 13. századi freskórészletek találhatók.
A falu egyéb nevezetességei közé tartozik az ún. Bényi kincs, ami egy az 5. századból származó 108 arany pénzérmét tartalmazó lelet, valamint a 19. században épült Pálffy-vadászkastély. Továbbá meg kell még említenünk az egész falut körülvevő római-avar eredetű sáncrendszert, mely a mai napig megtekinthető.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A fafaragás világában

    Szögi Rudolf fafaragó, TájGaza

    Sokan nem hisznek a véletlenekben, meggyőződésük, hogy a sors keze irányítja életüket és minden helyzetnek megvan a maga miértje és azértja. Szögi Rudolf szenttamási fiatalember 13 éves korában

     
  • Színek a szürkeség ellen

    Színek a szürkeség ellen, TájGazda

    Az „ékszerkészítés” címszóra 380 ezer találatot ad a Google, míg a legnépszerűbb videómegosztó oldalon ugyanezen a címszóval közel 800 felvétel található. Ha végigböngésznénk néhány ékszerkészítő kollekcióját,

     
  • Handmade by Petrucci

    Handmade by Petrucci, TájGazda

    A felvidéki Komáromból származó Petra mindig is érdeklődött a divattervezés iránt. Ruhakészítői végzettséggel bír, körülbelül tíz évig tanult szakmájában dolgozott, aztán váltott.

     
  • Minden jó, ha ló a vége

    A ló a magyarság történetének egyik központi szereplője. Akár munkáról, akár harcról vagy vándorlásról volt szó, eleink mellett mindig ott voltak ezek az erős és okos jószágok. Ám nemcsak munkára foghatóságuk

     
  • Újjáélesztett papír

    A felvidéki Ambruš Adriana fizioterapeuta-ként dolgozik és él Zselízen. Munka után, szabadidejében szívesen foglalkozik otthonában berendezett műhelyében kézműveskedéssel, elsősorban kosárfonással.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére