Somoskői vár, TájGazda

A Somoskői vár, avagy szlovákul Hrad Šomoška a magyar-szlovák országhatáron lévő vulkanikus hegycsúcsra épült. A vár területileg a szlovák Sátorosbánya településhez tartozik.

A várhegy, amelyre építették igen sajátos jellemzővel rendelkezik. Ugyanis a hegyet kettészeli a határvonal. A kiegyezést követően nagyon hosszú ideig csak a Somoskői falu széléről lehetett megcsodálni a romokat. Szerencsére ma már a határok átjárhatóságával gond nélkül felkereshetjük a megmaradt részeket.

A vár magját a Kacsics nemzetség építette a 13. században. Később a Csák nemzetség, majd Szécsényi Tamás báró tulajdonába került. Ekkor kapcsolták a végvárrendszerhez, ágyútornyokkal és körbástyával erősítették meg. A törökök közel 20 évig ostromolták mire be tudták venni. Ekkoriban a várban élt Losonczy István özvegye és két lánya. Balassi Bálint költőnk itt ismerkedett meg Annával, az özvegy egyik leányával. Hozzá írta a költő a viszonzatlan szerelemről szóló Júlia-verseket.
A vár végső pusztulása a füleki ostrom idején következett be, amikor is a környéken portyázó lovasok felgyújtották az épületet. 1970-ben kezdték el felújítani, de a rekonstrukciók félbe szakadtak. Az egyik tornyot újjáépítették, míg a másik romjaiban látható. A várban a kilátáson kívül más látnivaló nincsen, de kedvünkre barangolhatunk a romok között, keresve a szebbnél-szebb kilátásokat.

A vár alatt található a Petőfi Emlékkunyhó, amely őrzi annak emlékét, hogy Petőfi Sándor 1845. június 12-én látogatást tett Somoskőn. Útirajzaiban így említi meg: „Somoskó nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”

A vártól néhány perc sétára találjuk a híres geológiai képződményt, a bazaltorgonákat és az ösvényen tovább haladva a kőtengert.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A bükkszentmártoni régi templom

    A bükkszentmártoni régi templom, TájGazda

    Egy kedves ismerősöm osztott meg egy képet egy közösségi oldalon a kápolnáról. Fenséges látványt nyújtott, ahogy ott áll a dombon, a nap rászórja sugarait az avarral borított őszi időben.

     
  • Bundák a hagyományőrzéstől az eleganciáig

    Gáspár Péter szűcs, TájGazda

    Ha itt a tél és csikorog a hó a talpak alatt, vagy hideg szél fúj, legjobb lenne egy puha bundába belebújni. A Sepsiszentgyörgyön élő Gáspár Péter már több mint 35 éve foglalkozik bundákkal.

     
  • Fischer Erzsébet selyemkendői

    Fischer Erzsébet selyemkendői, TájGazda

    Fischer Erzsébet a felvidéki, vágsellyei járásban található Pereden él és dolgozik. Családi vállalkozásukban könyveléssel, illetve adminisztrációs munkákkal foglalkozik, emellett körülbelül hat évvel ezelőtt

     
  • A térhódító mangalica

    A térhódító mangalica, TájGazda

    A népesség növekedésével arányosan növekszik az élelmiszerfogyasztás, ami nem könnyű feladat elé állítja a nemesítőket. Mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben bő hozamú,

     
  • Hagyományőrző ruhák Székelyföldről

    Hagyományőrző ruhák Székelyfölrdől, TájGazda

    Kárpátalján a magyar lakosságot (is) megszólító tömegrendezvények általában valamely jeles esemény, évforduló köré szerveződik. Ha magunk elé képzelünk egy átlagos városnapos

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére