Bethlen Gábor szülőháza, TájGazda

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány a marosillyei Veres-bástya tulajdonosaként minden nyáron megnyitja az érdeklődők előtt a Bethlen Gábor tiszteletére és örök emlékezetére nevet viselő kiállítást.

Hogy valóban ebben az épületben született-e Bethlen Gábor, azt már nehéz lesz kinyomozni, egyes történészek szerint nem valószínű, hogy egy bástyában jött volna a világra, akkor, amikor a várnak egy központi része is volt, amely a lakóház szerepét töltötte be. Az viszont tény, hogy Bethlen Gábor édesapja, Bethlen Farkas, a végvári csatában aratott győzedelmes sikereiért Báthory István fejedelemtől ajándékba kapta ezeket a birtokokat, és 1576-ban feleségével oda költözött. Ő építette a négybástyás várat – ez a fennmaradt ajtókereten is olvasható – és itt, a marosillyei várban született meg két fia. Azok érvelése is elfogadható, akik úgy gondolják, hogy azért lakhatott a család a Veres-bástyában, mert a várkapitányhoz méltó lak csak később készült el. Viszont Bethlen Farkas korai halála után a fejedelem a stratégiai fontosságú vár tulajdonjogát felfüggesztette, mert Gábor és István még gyerekek voltak. 1614-ben került a vár a Bethlen Gábor tulajdonába, aki trónra lépése után öccsére hagyta. Az 1670-es években már megkezdődött a vár lerombolása, azért kezdték el bontani, mert bizonytalanná vált, hogy be tudja-e tölteni végvári szerepét, és nem akarták, hogy a törökök elfoglalják. A XVIII. század végétől sorra bontották le a régi vár még megmaradt részeit, míg csak egyetlen bástya maradt. Ezt is államosították, a Veres-bástyában fogorvosi rendelő illetve nőgyógyászat működött a szocializmus éveiben. A rendszerváltás után, az utolsó tulajdonosok dédunokája igényelte vissza az épületet, amit megvásárlásra ajánlott Böjte Csaba ferences szerzetesnek.
A Csaba testvér által működtetett Szent Ferenc Alapítvány támogatók segítségével nagy gonddal újította fel a műemléképületet, állandó kiállítást és konferenciatermet is berendeztek, az odalátogatóknak az alapítvány ügyes növendékei mutatják be a múzeumot. Évente több mint 3000 látogató fordul meg a Veres-bástyában, az érdeklődők száma folyamatosan gyarapszik. A műemléképület június 15. és szeptember 15. között nyitva van, máskor előre kell egyeztetni a ház vezetőjével, Varga Csabával (0040726489697 vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). A Dél-Erdélyben járóknak érdemes megpihenni Marosillyén, néhány pillanatra évszázadokat tekerni vissza az idő kerekén, visszatérni Bethlen Gáborhoz, ahhoz a fejedelemhez, akinek nevéhez fűződik „Erdély aranykora”, és akinek életében fontos helyszín volt a Veres-bástya.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Helyi hagyományok sokféleképpen

    A kárpátaljai Salánk görögkatolikus egyházközsége jó példa arra, hogyan lehet a helyi lehetőségek, adottságok és érdeklődési körök mentén olyan kezdeményezéssel előállni,

     
  • Szövés és foltvarrás

    Krizbai Orsolya, szövés és varrás, TájGazda

    Nem azért kerültek egymás mellé, mert rokon kézimunkák, hanem mert egy vállalkozás keretében művelik. Az is közös vonás, hogy a Marosvásárhelyen élő fiatal asszonyok, Krizbai Nemes Orsolya és Bartha Izabella,

     
  • A beton másik oldala

    PatriciaK Design, TájGazda

    Mire használhatjuk fel a betont? Eddig úgy gondoltam, hogy ismertem ezen anyag felhasználási módjait. Ebből készült a járdánk, a házunk alapja vagy a kerítésoszlopunk is. De sosem gondoltam volna,

     
  • Panoráma kilátó: Gyopárosfürdő szimbóluma

    Az „Alföld gyöngyéről” sokunknak máris Gyopárosfürdő jut eszünkbe. A gyógyhatású vizek, kikapcsolódás, pihenés, fürdés gondolatai fogalmazódnak meg bennünk.

     
  • A fáradságos munka csodás eredménye

    Újkígyósi virágkertészet, Tájgazda

    Szeretem a tavaszt. De nem csak azért, mert itt a jó idő és sokat süt a nap. Hanem azért is, mert lehet kertészkedni. Lehet szépíteni az udvart, a virágoskertet, vetni a különböző virágmagokat, kiültetni a muskátlikat.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére