A Fazola őskohó, TájGazda

Első ránézésre, mintha egy nagy, hatalmas kőtömbből lett volna kifaragva. Viszont ha közelebbről megszemléljük a falakat, akkor vehető észre csak az egymás mellé és egymásra épített elemek határvonalai.

Látszik, hogy a kivitelezés magas szakértelemmel, mérnöki pontossággal valósult meg. Az újmassai őskohó Magyarország első ipari műemléke. A kohó további érdekessége, hogy európai viszonylatban is ritkaságnak számít, mindösszesen három található a kontinensen.

Fazola Henrik fia, Frigyes, aki szintén kiváló kohómérnök volt 1813-ban Újmassán építette meg az „őskohót”. Az itt lévő kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez korábban egy víztározót is építetett, mai nevén a Hámori-tavat. Az itteni kohókban nyersvasat állítottak elő, melyet további megmunkálásra a közeli Hámorba szállítottak. A terület adottságai kedveztek a kohászatnak. A Garadna patak vize, az abból előállított energia, a környező erdők fái fűtésre, a talaj mészköve pedig salakképző anyagként mind-mind a kohászat iparágát segítették.

A faszénnel fűtött őskohót az 1830-as évek elején átépítették. A négy sarokpilléren álló, zömök, kétlépcsős csonka gúla formájú, terméskövekből épült kohó alapterülete 9,5 m x 8,5 m. Magassága 11,4 méter, térfogata 22 m3, az átlagos napi termelése 1300 kg volg. A fújtatókat 7 méteres átmérőjű vízkerék működtette, melyet a Garadna patak vize hajtott meg. A kohó 1866-ig üzemelt, majd a termelést áthelyezték a Diósgyőr és Miskolc között fekvő területre.

A kohó mellett található Massa Múzeum őrzi a diósgyőri-hámori vasmű történetét, legfontosabb eseményeinek dokumentumait, az ott használt és készített korabeli szerszámokat, termékeket. Olvashatunk a Fazola család történetéről, láthatjuk az őskohó dokumentumait, írásait, pecsétjeit. Korabeli öntöttvas dísz- és használati tárgyak kiállítása és a kovácsolás története, szerszámai is megfigyelhetőek az egyes termekben.

1979-ben korabeli leírások alapján felépítettek egy korhű vasverőt, kovácsüzemet. Ebbe az eredetileg vízkerékkel hajtott farkaskalapács és egyéb kiegészítő berendezések tekinthetőek meg. A skanzenben kohászat és bányászati gépek, eszközök állnak a kíváncsi szemek rendelkezésére.

A minden évben tartandó Fazola-napok keretén belül a szervezők a látogatók örömére jelképes csapolást hajtanak végre az őskohón. A farkaskalapácsokat most nem a patak vizével, hanem elektromos motor segítségével indítják be.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Tavaszi virágkiállítás Újvidéken

    Tavaszi virágkiállítás Újvidéken, TájGazda

    Egynyári virágok, törpecserjék, facsemeték - több száz növény közül válogathatnak a virágkedvelők az Újvidéki Tavasz virágkiállításon március közepén.  Ugyanis egy hétre igazi tavaszi zsongás van

     
  • A pozsonyi Prímás palota

    A pozsonyi Prímás palota, TájGazda

    Pozsony legkiemelkedőbb palotáinak egyike, ahol az évszázadok során olyan személyiségek fordultak meg, mint Széchenyi István, Móricz Zsigmond, Thomas Mann és még sorolhatnánk.

     
  • Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből

    Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből, TájGazda

    Kárpátalján a nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeknek gyakori szereplői  a tiszaújlaki Petrusinec házaspár, Ilona és Vladimir (vagy ahogy a legtöbben ismerik, Ladi), akik munkáikkal kellemes

     
  • Ahol özvegy Horthy Istvánné fiatalságát töltötte

    Felvidék Nyitrai kerületének Nyitrai járásában található egy falu, melynek neve sokak arcára mosolyt csal: Felsőelefánt (szlovákul Horné Lefantovce). 1976 és 2002 között

     
  • Kisszobrok üzenetei

    Tamási Mihály szobrász

    Tamási Mihály húsz éve készít szobrokat kőből, fából és agyagból Marosvásárhelyen. Tudását szívesen megosztja másokkal, gyerektáborokba is gyakran hívják foglalkozásvezetőnek.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére