A Fazola őskohó, TájGazda

Első ránézésre, mintha egy nagy, hatalmas kőtömbből lett volna kifaragva. Viszont ha közelebbről megszemléljük a falakat, akkor vehető észre csak az egymás mellé és egymásra épített elemek határvonalai.

Látszik, hogy a kivitelezés magas szakértelemmel, mérnöki pontossággal valósult meg. Az újmassai őskohó Magyarország első ipari műemléke. A kohó további érdekessége, hogy európai viszonylatban is ritkaságnak számít, mindösszesen három található a kontinensen.

Fazola Henrik fia, Frigyes, aki szintén kiváló kohómérnök volt 1813-ban Újmassán építette meg az „őskohót”. Az itt lévő kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez korábban egy víztározót is építetett, mai nevén a Hámori-tavat. Az itteni kohókban nyersvasat állítottak elő, melyet további megmunkálásra a közeli Hámorba szállítottak. A terület adottságai kedveztek a kohászatnak. A Garadna patak vize, az abból előállított energia, a környező erdők fái fűtésre, a talaj mészköve pedig salakképző anyagként mind-mind a kohászat iparágát segítették.

A faszénnel fűtött őskohót az 1830-as évek elején átépítették. A négy sarokpilléren álló, zömök, kétlépcsős csonka gúla formájú, terméskövekből épült kohó alapterülete 9,5 m x 8,5 m. Magassága 11,4 méter, térfogata 22 m3, az átlagos napi termelése 1300 kg volg. A fújtatókat 7 méteres átmérőjű vízkerék működtette, melyet a Garadna patak vize hajtott meg. A kohó 1866-ig üzemelt, majd a termelést áthelyezték a Diósgyőr és Miskolc között fekvő területre.

A kohó mellett található Massa Múzeum őrzi a diósgyőri-hámori vasmű történetét, legfontosabb eseményeinek dokumentumait, az ott használt és készített korabeli szerszámokat, termékeket. Olvashatunk a Fazola család történetéről, láthatjuk az őskohó dokumentumait, írásait, pecsétjeit. Korabeli öntöttvas dísz- és használati tárgyak kiállítása és a kovácsolás története, szerszámai is megfigyelhetőek az egyes termekben.

1979-ben korabeli leírások alapján felépítettek egy korhű vasverőt, kovácsüzemet. Ebbe az eredetileg vízkerékkel hajtott farkaskalapács és egyéb kiegészítő berendezések tekinthetőek meg. A skanzenben kohászat és bányászati gépek, eszközök állnak a kíváncsi szemek rendelkezésére.

A minden évben tartandó Fazola-napok keretén belül a szervezők a látogatók örömére jelképes csapolást hajtanak végre az őskohón. A farkaskalapácsokat most nem a patak vizével, hanem elektromos motor segítségével indítják be.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Az összetartozás temploma

    Erdőszentgyörgy közelében a Küsmöd-patakra tervezett duzzasztógát építése temette a víz alá Bözödújfalut, azt a települést, melynek már a középkorban temploma volt, és létét írásos dokumentumok bizonyítják.

     
  • Malonyai kastély

    Kedves olvasóink egy korábbi írásunkban már olvashattak a világon egyedülálló malonyai arborétumról. Akkor említettük, hogy az örökzöld park szélén máig áll

     
  • A dísznövények világában

    A sokoldalúság pozitív erény – vallja az emberek többsége. Csak az irigyek mondhatják a másikra azt, hogy miért kell neki mindenben bizonyítani. Törteli László, a temerini Dísznövénykertészet tulajdonosa

     
  • Mikor a gyermekrajzok megelevenednek

    Mikor a gyermekrajzok megelevenednek , TájGazda

    Csiffáry Ildikó Felvidéken, Komáromban él, egyéb elfoglaltságai mellett gyermekrajzok megvarrásával is foglalkozik. Mai cikkünkben vele ismerkedhetünk meg.

     
  • A környezetvédelem szolgálatában

    A környezetvédelem szolgálatában a Vajdaságban, TájGazda

    1991-ben Vajdaságban kevés olyan civil egyesületet számolhatott meg a nagyközönség, amely a környezetvédelem és az azt övbező prolémák feltárásával, megoldásuk lehetőségével foglalkozott.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére