A székelyderzsi unitárius vártemplom, TájGazda

Erdélyi magyar műemlék, az UNESCO Világörökség kincsének része. Van bizony Kárpát Hazának egy zarándokhelye, élő és működő szent helye, a Székelyderzsi Unitárius Vártemplom,

amely 2006 óta az UNESCO Világörökség kincsének a része. Valóban egy monumentális építészeti látványosság, de különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló élő örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása.
A várfal belső oldalán valamikor körfolyosó (gyilokjáró) futott körbe, amelyeken közlekedve védeni lehetett az erődöt a támadókkal szemben. Miután a vártemplom elveszítette a védelmi jellegét, ezeket lebontották és félnyeregtetős színeket építettek, ahová a falu lakói elhelyezhették tárolnivalóikat (kelengyésláda, szerszámok, gabona, stb.). A bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására tették alkalmassá. Ez a több mint kétszáz éves hagyomány ma is él, mely a köréje épülő szokásrenddel a világon egyedülálló látványosság. A várfal délnyugati sarkában van egy védelmi kút, évszázadok óta csak ennek a kútnak a vizével szabad keresztelni.
A templom szentély részét az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emelet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel 1605-as évek után építették. A templomban található fapadokat 1790-ben állították fel, a festett úrasztala később készült.  A 38 méter magas toronyban egy nagyharang és egy kisharang lakik az 1600-as évekből. 1800-ban épült az orgonakarzat és az első orgona.
1929-ben került elő egy rovásírást tartalmazó tégla, mely 1274-1431 közötti időszakban készülhetett, téglába égetett technikák közül Közép-Európa legrégibb rovásírás emléke.
A templom déli falrészét három falkép (Pál apostol megtérése, Szent Mihály arkangyal, három püspök), az északi falrészt is három falkép (Megkínzott nők, Remete Szent Antal és a Szent László legenda) borítja.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A malomkövek hazája

    A Megyer-hegyi tengerszem, TájGazda

    Zempléni-hegység egyik legszebb természeti képe a Megyer-hegyi Tengerszem. Kialakításában mind az ember mind a természeti tényezők közrejátszottak. Sárospatakról és Károlyfalváról is megközelíthető

     
  • Háromkút az elzárt csángó település

    Háromkút az elzárt csángó település, TájGazda

    Van egy eldugott kis falu Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás lábánál. A Békás-szorostól 15 km-re délre, a gyimesi főúttól 32 km-re található település nehezen megközelíthető.

     
  • Festészet és kerámia egy helyen

    Homoki Gábor festészete, TájGazda

    A Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola falain belül sokoldalú oktatói tevékenység zajlik: a diákok a zene, a tánc és a képzőművészet alapjaival megismerkedhetnek az egykor Ugocsa vármegye,

     
  • Szent Miklós Bazilika Nagyszombatban

    Szent Miklós Bazilika, TájGazda

    Nagyszombat (szlovákul Trnava) Pozsonytól 45 km-re fekszik, észak-keleti irányban, a Nagyszombati-medencében, melyet a Kis-Kárpátok és a Vág völgye fog közre. Jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa,

     
  • Jacsi Méze – termelői méz a Méhészmestertől

    Jacsi Méze – termelői méz a Méhészmestertől

    Már gyerekkoromban is imádtam a mézet. A testvéreimmel alig bírtuk kivárni míg az anyukánk megkente nekünk a kenyeret vele. Ha rágondolok most is összefut a nyál a számban. Édes, folyós, ragadós.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére