A tési szélmalom, TájGazda

Köszönjük kedves olvasónknak, Kovács Estvánnak, aki felhívta figyelmünket az alábbi cikkben szereplő malmokra. Az élénk bakonyi szelek befogására kiválóan használhatóak voltak a szélmalmok.

Ezek az erős szelek belekaptak a malom vitorlájába, amely megforgatta a lapátkerekeket, majd a fogaskerekeket. Így a malomkövek elkezdhették a mindennapi kenyérhez szükséges gabona őrlését. A bakonyi Tés község határában valaha négy malom vitorlája hasított a levegőbe. Ezek közül a Rotter- és a Vaszlav-féle malmok már sajnos nem találhatóak meg. A másik két megmaradt szélmalmot, a Helt- és az Ozi névre keresztelték el.

Pircher János malomács 1840-ben építette a Helt-malmot, míg az Ozi-féle malmot Ozi János asztalos, 1924-ben. A két malom egymástól 200 méterre helyezkedik el. A holland típusú, köralaprajzú, enyhén karcsúsodó malmok háromszintesek és kőből épültek. Szerkezetük forgatható, és kúp alakú teteje zsindellyel van fedve. Hatvitorlás szélkerék hajtotta, ami ritkaságnak számított az akkori időkben. A két malom szerkezetileg azonos, az eltérés a malomkövek számában kereshető. A Helt-malom 2 pár kővel dolgozott, napi 4 mázsa gabonát őrölt meg, addig az Ozi-malom egy kövével feleannyi teljesítményre volt képes. A Helt-malom 1951-ig üzemelt. Ma is működőképes állapotban van és állandóan látogatható. A malom bejárati ajtaját egy gigantikus kulcs nyitja. A belső térben láthatóak a malomkövek, a lapátokat hajtó hatalmas fából készült fogaskerekek. A fa és a vasszerkezetek összehangolt működése ma is elkápráztatja a szemeket.

A szélmalmok a tési iparosok, bognárok, kovácsok, patkolókovácsok emlékét őrző Kovács Múzeum kertjéből közelíthetők meg. A népi kovácsműhelyben a falakon számos mesterséghez használt szerszámok és elkészített termékek láthatóak. A vidék kisipara az 1920-as - 30-as években élte fénykorát. Az itt élő mesteremberek az akkori korban a legmodernebbnek számító eszközöket is el tudták készíteni, pl. burgonyakapáló-töltögető gépet.

A falu melletti bükkerdőben magasodik egy a kiváló vadászról, Széchenyi Zsigmondról elnevezett kilátó. A 18,48 méter magas, fából készült toronyból gyönyörű kilátás nyílik a vidékre. Behajtani csak engedéllyel lehet, de gyalogosan bármikor megközelíthető. Érdemes felkeresni.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Divatos, hagyományos és kék!

    Magyarországon a XVII. században honosodott meg kékfestés. Ez a textíliákon való különleges színmintázási technológia ma is ismert és népszerű a magyarok körében, mégis sokkal gyakrabban

     
  • A dísznövények világában

    A sokoldalúság pozitív erény – vallja az emberek többsége. Csak az irigyek mondhatják a másikra azt, hogy miért kell neki mindenben bizonyítani. Törteli László, a temerini Dísznövénykertészet tulajdonosa

     
  • A borkedvelők Mekkája

    Egy nap, amely a finom borokról, a jó hangulatról, mulatásról, szórakozásról szól. A kb. 600 lelket számláló, borairól híres horvátországi település, Vörösmart (horvátul, Zmajevac)

     
  • Mesebeli világ hulladék újrahasznosításából

    Görgettem és görgettem az oldalon lefelé. Hirtelen megállítottam a képernyőt. Egy hintázó és egy lufit fogó alakot pillantottam meg. Milyen mókás figurák, milyen viccesen áll a szeme a hintás csajszinak.

     
  • A Bréda Kastély

    A Bréda Kastély, TájGazda

    Európában egyedülálló 3D-s épületvetítés a lőkösházi Bréda - Kastélyban. Románia határától mindössze 4 km-re, az összefüggő Alföldi síkot egy kisebb homokdombra épült, erdővel körbevett Kastély látképe töri meg.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére