A bogárzói tanyavilág életét összefogó templom, TájGazda

A török elvonulása után Makó és környéke az ide települt lakosságnak köszönhetően gyors fejlődésnek indult. A földművelés, a legeltetés nehézkessé tette a gazdák számára,

hogy a városból minden nap kijárjanak földjeikre. Ezért nyári lakként tanyákat kezdet el építeni, majd életük egyre inkább ide tevődött át. Elkezdett gyarapodni a tanyák és az ott élő lakók száma.

A bogárzói tanyavilágot megtöltő emberek életében a hit mindig is kiemelt fontossággal bírt. Kezdetben az istentiszteleteket az új iskola épületében tartották. De egyre nagyobb igény volt egy tágasabb helyre, egy templomra, ahol bárki, bármikor lelki megnyugvást találhatott. Ezért Cs. Varga István és neje, Farkas Julianna kezdeményezésére egy vaskeresztet állítottak fel a régi iskola előtt. Ez lett a nyilvános istentisztelet színhelye. (A vaskereszt ma is látható a templom előtt.) Közben pedig elkezdődött Isten házának a megépítése. Összefogásból és adományokból 1907-re fel is építettek egy templomot. Az építőanyagot a környék gazdái fuvarozták a helyszínre, a haragok közül a nagyobbik szintén adományokból készült el. A templom építésének kivitelezését, terveinek megvalósítását Csorba Józsefre bízták. A lakosok népgyűlésen megegyeztek abban is, hogy közösen, összefogással karbantartják, gondozni fogják szentélyüket.

1907. szeptember 1-jén Kayser plébános szentelte fel a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott, cseréptetővel fedett, hét méter széles, tizenkét méter hosszú, négy méter magas kápolnát. Az évek múlásával több alkalommal végeztek rajta felújítást és bővítést. Lelkészlakot építettek, növelték a templom méretét. Így a bővítésnek köszönhetően nyolc méter széles, tizennégy méter hosszú és tizenhét méter magas, toronnyal ellátott egyszerű templomot alakítottak ki, 1943 és ’44 között.

A templom berendezése az azt követő időkben elkezdett gyarapodni szobrokkal, képekkel, szőnyeggel és korszerűsítések is zajlottak. Tető- éd villámhárító javítás, újraszigetelés, a falak kívül-belül bevakolásra kerültek, bevezették a villanyt, rézborítást kapott a kapu küszöbje, renoválták a stációképeket, új és erős kaput készítettek. Ezek mind a hívők felajánlásaikból, adományaikból, egyházi és a városi önkormányzat támogatásaiból valósulhatott meg

Az évtizedek alatt több száz keresztelőnek, elsőáldozásnak, bérmálkozásnak, félszáz esküvőnek adott otthon a kápolna. Az utolsó házasságkötést 1970-ben tartották az épületben. Jelenleg havonta egyszer tartanak itt misét és minden búcsúkor áll nyitva a templom kapuja. Az egykori 2000 fős gyülekezet száma mára 30 fősre zsugorodott össze.

Köszönet Rédainé Zsoldi Ibolyának a képekért és hogy felhívta figyelmünket e templomra!

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Storcz Botond a kolbászfesztiválon

    Rióban az aranyakat, Békéscsabán a kolbászokat számolta. Kollégák jelentették, hogy a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya Storcz Botond, a békési kajak-kenu klub vendégeként

     
  • A festményekből áradó erő

    „A képek sokszor készen érkeznek hozzám üzenetként odafentről – színekben, formákban kidolgozva. Nekem már csak az a dolgom, hogy leüljek és vászonra vigyem őket.

     
  • Hogy jól induljon a nap!

    MiniBolt, TájGazda

    Mindenkinek van egy kedvenc bögréje, amiből reggelente szereti elfogyasztani kedvenc italát, legyen az kávé, tea, kakaó vagy tej. Vagy azért szeretjük, mert egy nekünk kedves személytől kaptuk vagy jelképez

     
  • Denevérek éjszakája Újvidéken

    A denevér nem a legtetszetősebb éjjeli állat az emberek szerint, ezért sokan félnek ettől a nagyon is hasznos emlőstől. A kicsiny emlős veszélyben van, mert élettere rohamosan csökken.

     
  • Középkorban felejtett kincs

    Erked, TájGazda

    Térségünkben ritka kiváltság, hogy a középkorban érezheted magad. Hiába keresed utazási reklámok között, sokszor térképen sem találod. Lehet, pont ezért nem változott az „elrejtett” település pár száz év alatt.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére