A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek, TájGazda

Vajon mi célt szolgálhattak e misztikus fülkék? Titkukat a mai napig nem tudták pontosan megfejteni. Több feltevés is felvetődött a kutatásaik során. Bartalos Gyula szerint ősi síremlékek,

ahol az elhunytak hamvait rejtő urnákat őrizték. Klein Gáspár szerint bálványtartó, áldozat-bemutató helyként működhetett. A néphagyomány szerint középkori erdei sziklaméhészet emlékeit őrzik e kivájt fülkék. Az biztos, hogy különös jelenségek és a túrázók mindig elcsodálkoznak rajta ha meglátják őket, felmásznak rájuk, beleülnek, átvizsgálják őket.

Gondolta volna, hogy a hungarikumok közé tartozik? Pedig ez év júniusától hungarikum. Ugyanis a  Hungarikum Bizottsága felvette a Hungarikumok Gyűjteményébe a Kaptárköveket és a bükkaljai kőkultúrát, egyedülálló természeti jellegéből kifolyólag. A bükkaljai kőkultúra a térség sajátos kővilága és egy igen összetett területet ölel fel: az itt lévő kőzetet, az itt élő embereket, az ő kapcsolatrendszerüket a bükkaljai tájjal, a kőfaragó mesterséget, a népi szakrális kőfaragó művészetet, a barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket, kőfalú házakat, kőkerítéseket, kőpadokat, kőhidakat. Ezek az értékek mind-mind megtekinthetőek a Bükkaljai Kő-út mentén, amely Siroktól Kácsig vezet, 16 települést érintve.

A kaptárkövekbe, e változatos megjelenésű képződményekbe leginkább Cserépváralja, Bogács, Demjén, Szomolya, Eger, Ostoros, Sirok környékén találkozhatunk. Jelenleg 73 kaptárkövet ismernek mintegy 471 fülkével. Ezeket a köveket nagy valószínűséggel az őskor és a középkor között, a népvándorlás korában alakíthatták ki. Feltehetően azért e területen vájták ki e fülkéket, mert a bükkalján található riolittufa kőzetet könnyebb volt faragni, vési. Ezek a jelenségek vakablakos kövek, püspöksüvegek, emlékkövek, bálványkövek, köpüspökkövek néven is ismertek voltak, de mára a kaptárkövek elnevezése vált közismerté. Olykor magányosan álló kúp alakú tornyok vagy összetettebb sziklavonulatok rejtik e fülkéket, melyet emberi kezek faragtak ki. A legnagyobbak a Mangó tetőnél tekinthetőek meg. Pl. a Nagy-kúp nevezetű kaptárkő 25 fülkét rejt, a mintegy 16,2 méter magas képződményen. Átlagosan 60 cm magasak, 30 cm szélesek, 25-30 cm mélyek. Egyeseket le is lehetett zárni. A fülkék rendszertelenül helyezkednek el, nyílásuk alakja is rendkívül formagazdag.

Szabadon látogathatók.

Egyéb információk: http://bukkalja.info.hu/, http://bnpi.hu/

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A zsinór és a horgolás párosítása

    A zsinór és a horgolás párosítása, TájGazda

    Végy egy üres üveget, néhány méter madzagot, mintás szalvétát majd ad oda Tímeának. A végeredmény káprázatos. Rá se fogsz ismerni az üres üvegedre.

     
  • Csíksomlyó titka

    Csíksomlyóm TájGazda

    Erdélyben, a Csíki-medence közepén festői környezetben található a csíksomlyói Szűzanya kegyhelye. Itt látható a világon ismert legnagyobb kegyszobor, a XVI. század elején hársfából készített reneszánsz

     
  • A homoródalmási kézműves sajtok

    A homoródalmási kézműves sajtok, TájGazda

    Ezek a sajtok friss, teljes értékű legelőről származó nyers tejből készülnek, nagyon változatosan: az olvasztott, lágy sajtoktól, a füstölt, érlelt változatokig nagyon széles a kínálat.

     
  • A Mocsári béka az idei év kétéltűje

    A Mocsári béka az idei év kétéltűje, TájGazda

    A béka szót meghallva legtöbbünkben olyan tulajdonságok, jelzők fogalmazódnak meg, mint hogy csúf állat, csúszós, nyálkás bőrű, rücskös hátú és stb. Valóban a békák nem a földkerekség legszebb állati,

     
  • A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk

    A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk, TájGazda

    Parád felől a 24-es főútról közelíthető meg Recsk. A nagyközség egyik kereszteződéséből jobbra fordulva hosszú perceken át autózva jutunk el az erdő sűrűjében. A betonozott út végén egy sorompó állja utunkat.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére