A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek, TájGazda

Vajon mi célt szolgálhattak e misztikus fülkék? Titkukat a mai napig nem tudták pontosan megfejteni. Több feltevés is felvetődött a kutatásaik során. Bartalos Gyula szerint ősi síremlékek,

ahol az elhunytak hamvait rejtő urnákat őrizték. Klein Gáspár szerint bálványtartó, áldozat-bemutató helyként működhetett. A néphagyomány szerint középkori erdei sziklaméhészet emlékeit őrzik e kivájt fülkék. Az biztos, hogy különös jelenségek és a túrázók mindig elcsodálkoznak rajta ha meglátják őket, felmásznak rájuk, beleülnek, átvizsgálják őket.

Gondolta volna, hogy a hungarikumok közé tartozik? Pedig ez év júniusától hungarikum. Ugyanis a  Hungarikum Bizottsága felvette a Hungarikumok Gyűjteményébe a Kaptárköveket és a bükkaljai kőkultúrát, egyedülálló természeti jellegéből kifolyólag. A bükkaljai kőkultúra a térség sajátos kővilága és egy igen összetett területet ölel fel: az itt lévő kőzetet, az itt élő embereket, az ő kapcsolatrendszerüket a bükkaljai tájjal, a kőfaragó mesterséget, a népi szakrális kőfaragó művészetet, a barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket, kőfalú házakat, kőkerítéseket, kőpadokat, kőhidakat. Ezek az értékek mind-mind megtekinthetőek a Bükkaljai Kő-út mentén, amely Siroktól Kácsig vezet, 16 települést érintve.

A kaptárkövekbe, e változatos megjelenésű képződményekbe leginkább Cserépváralja, Bogács, Demjén, Szomolya, Eger, Ostoros, Sirok környékén találkozhatunk. Jelenleg 73 kaptárkövet ismernek mintegy 471 fülkével. Ezeket a köveket nagy valószínűséggel az őskor és a középkor között, a népvándorlás korában alakíthatták ki. Feltehetően azért e területen vájták ki e fülkéket, mert a bükkalján található riolittufa kőzetet könnyebb volt faragni, vési. Ezek a jelenségek vakablakos kövek, püspöksüvegek, emlékkövek, bálványkövek, köpüspökkövek néven is ismertek voltak, de mára a kaptárkövek elnevezése vált közismerté. Olykor magányosan álló kúp alakú tornyok vagy összetettebb sziklavonulatok rejtik e fülkéket, melyet emberi kezek faragtak ki. A legnagyobbak a Mangó tetőnél tekinthetőek meg. Pl. a Nagy-kúp nevezetű kaptárkő 25 fülkét rejt, a mintegy 16,2 méter magas képződményen. Átlagosan 60 cm magasak, 30 cm szélesek, 25-30 cm mélyek. Egyeseket le is lehetett zárni. A fülkék rendszertelenül helyezkednek el, nyílásuk alakja is rendkívül formagazdag.

Szabadon látogathatók.

Egyéb információk: http://bukkalja.info.hu/, http://bnpi.hu/

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Márton Napi Vigasság Erdőszentgyörgyön

    Erdélyben nincs nagy hagyománya a Márton-nap megünneplésének, ezért is számít különlegességnek a Rhédey kastély udvarán tartott ünnepség. Erdőszentgyörgy önkormányzata a

     
  • Bánátban szórványban élnek a magyarok

    Versec, Tájgazda

    Vajdaság egyik legkeletibb városa Versec, a Verseci – hegy lábánál terül el. Lakossága 54 ezer, ebből mintegy 2000-en vallják magukat magyarnak. Az évtizedek során nagyban megváltozott

     
  • A kazári riolittufa

    A kazári riolittufa, TájGazda

    Az egyedülálló geológiai képződmény a Nógrád megyei Kazár közelében különlegességét a riolittufa a földfelszíni megjelenése adja. Kicsi terület, mindössze egy hektárnyi, de nagy élménnyel jár, ha az erdővel körülvett,

     
  • A Füzéri vár újjáéledt

    Az impozáns, fehér épület már messziről látható. A vár 170 méter magasan a falu felett áll. A panoráma elképesztő, ahogy a vár falairól kitekintünk. Idén tavasszal nyitotta meg kapuit a felújított Füzéri vár.

     
  • Villámgyorsan száguldó nyilak

    Norka íjász

    Az íj ősidők óta egybefonódik a magyarság fogalmával, a hungarikumok között is helyett kapott. Őseink nagy mesterei voltak e fegyver használatának. A monda szerint a sebesen vágtázó lovakon

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére