Marianosztra, Börtön

Papok és rabok, akiket csak egy fal választ el egymástól. És tényleg csak egy fal. Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és a Fegyház egyik fala közös.

Ez azért is lehetséges, mert korábban a fegyház épülete a templomhoz tartozó kolostor épülete volt. Az egykori kolostort és a templomot 1352-ben Nagy Lajos király emeltette a Pálos Rend számára. A kolostor mellett lévő templomot Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, akiről a későbbiekben a települést is elnevezték. A Pálos rend tagjait az évszázadok alatt többször is üldözték. Majd 1786-ban fel is oszlatták a rendet és száműzték a tagokat az országból. A Márianosztrán lévő kolostoruk kincstári tulajdonba került.
1858-tól mintegy 40 évre az állam „kibérelte” és országos női fegyintézetté nyilvánította. Működését a Szent Vince Rend irgalmas nővérekre bízták, akik zárdaszerűen irányították az intézetet. 21 nővér vigyázott a mintegy 344 elítéltre, továbbá gazdálkodtak, saját maguk termelték meg a javaikat. Az 1950-es évektől férfiak kerültek a női rabok helyére. Főként politikai elítélteket, kémeket, fiatalkorúakat tartottak fogva, kb. 2000 főt. Itt raboskodott Göncz Árpád, Bibó István, Mensáros László. A politikai elítélteket a köztörvényesek váltották. Az 1970-es évektől jelentős beruházások valósultak meg. Közüzemi rendszereket építettek ki, a meglévőket korszerűsítették. Üzemcsarnokot hoztak létre, ahol a fegyencek dolgozni tudtak. Az intézet ma 481 fő befogadására alkalmas. 1989-ben a Pálos Rend visszakapta a templomi részt, ami azóta is Isten házaként várja a hívőket. Különös érzés foghat el egy nem helybélit, ha éppen azt láthatja, hogy egy fegyőr hagyja  el a szolgálatát, közben pedig a hívők a vasárnapi misére érkeznek.

Fontos tudni, hogy a börtön előtt, a környező téren fényképezni tilos! E szabályt meg ne sértsük, nehogy a kapu másik oldalán találjuk magunkat.

Érdemes benéznünk a Börtön múzeumba is, ahol állandó kiállításon olvashatunk a Fegyház és a börtön megalakulásának körülményeiről. Hogyan lett a kolostorból börtön? Mi történt vele az évek alatt? Ki voltak a híres és elismert rabjai, akik korábban politikai fogolyként élték itt napjaikat? Megtudhatjuk mi a kübli vagy a keráló? Miért nem csíkos ma a rabok ruházata? Mikor koncertezett itt az Edda? Vagy Zalatnay Sarolta milyen élményeket szerzett a »80-as években? Kik, miért vannak manapság a börtönben? Mit csinál a személyi állomány? Hányan vigyáznak a börtön rendjére? Megtekinthetők a rabok által készített munkák is. Megtudhatjuk milyen ma egy elítélt napja a börtönben. Mit történik vele, amikor bekerül a börtönbe, mit csinálhat odabent? Hogyan készül fel a szabadulásra, mire kell nagy figyelmet fordítani a szabadulás után? Végül a bemutató zárkában magunk is kipróbálhatjuk milyen is lehet egy cellában.
A börtön életét bemutató kiállítás mellett a Pálos Rend történetéről szóló tárlat is megtekinthető.

A fegyháztól nem messze található a Rabtemető, ahol mindenki egyenlőnek tekinthető, legyen szó rabról vagy fegyőrről. Nyugszik itt fogvatartott, köztörvényes bűnelkövető, elítélt terhes nők elhalt gyermekei és az intézményben dolgozó nővér, orvos is. Az utolsó temetés 1967-ben volt. Az 1858 és 1950 között elhunyt rabokról nyilvántartást nem vezettek, csak az elhunyt nővérekről. A női rabokat és elhunyt gyermekeiket jelöletlen sírba helyezték, a férfiak sírjait faoszloppal jelölték meg és azonosítójával látták el. A hozzátartozókat ugyan értesítették a halálesetről, de hogy mikor és hol temették el a hozzátartozót, arról nem közöltek további adatokat. A temető 1989-ig nem volt látogatható.

Ha már a börtön előtti téren vagyunk nézzünk be a csodás Magyarok Nagyasszonya Templomba is, hiszen ott mindig nyitott kapukkal várják a látogatókat.

Érdekességek, fotók a http://bv.gov.hu/marianosztra-az-intezet-tortenete és a http://marianosztrakegyhely.hu/ oldalon.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Kiss Zsuzsanna kézműves kuckója

    Emlékszem, édesanyám már kamaszkoromban elkezdte gyűjtögetni nekem a stafírungot mindazokból a dolgokból, amikről úgy vélte, később szükségem lesz rájuk. Jelen cikk főszereplője,

     
  • Hobbik, amelyek megtöltik a mindennapokat

    A nyíregyházi Csiréné Kocsis Éva több mint 38 évig női fodrászként dolgozott. A szakmája volt a munkája és a hobbija egyben. Az élet sajnos úgy hozta, hogy fel kellett hagynia ennek a szakmának a gyakorlásával.

     
  • HACE

    Hiros Csilla, TájGazda

    Hiros Csillát sokszor egyszerűen varrónőnek titulálják. Viszont, ha jobban szemügyre vesszük munkáit és meglátjuk, hogy miből, hogyan és mivé válnak egyes ruhadarabok a kezei közt, nyilvánvalóvá válik számunkra,

     
  • Emlékkereszt a hősök emlékére

    Emlékkereszt a hősöl emlékére, TájGazda

    Az újvidéki Európa Kollégium udvarában júniusban ünnepi keretek között emlékkeresztet avattak azokért a vajdasági magyar emberekért, akik 1944 és 1956 között ártatlanul estek áldozatul,

     
  • Újra divat a cserépkályha

    Újra divat a cserépkályha, TájGazda

    Reneszánszukat élik a kandallók, a cserépkályhák és a kemencék. Néhány évtizeddel a fejlődés, a látszólagos foszilis-energiabőség szorította ki azokat a használatból.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére