Kolbászfesztivál-Békéscsaba, TájGazda

Debrecenben nem csak a pulykakakast, a kolbászt is szeretik... A csabai kolbászfesztivál az országban az egyik legkiválóbb terep arra, hogy az ember kitartóan és gyakorlatilag hiábavalóan keressen valakit

a tömegben. De ugyanez a terep kitűnő helyszíne a váratlan találkozásoknak is. Hiszen az ismerős megtalálásának illetve egy nem várt idegennel való találkozásnak ugyanannyi az esélye. Az idei fesztivál felnőtt gyúrós napján, szombaton, 2016. október 28-án édesapám emléke jött velem szembe.
Annyi téma hevert a sátrakban, hogy inkább már kerültem a rengeteg lehetőséget, mint sem belekapaszkodtam volna valamelyikbe is. Azonban egy talpig nemzeti színű lobogóba öltözött, nyakában piros-fehér Loki sálat viselő, idősebb úr annyira jókedvűen és őszintén táncolt egyedül a színpad előtt (Mokri Sámuel sátor), hogy meg kellett szólítanom:-
- Debrecenből jöttek? – tettem fel nem túl eredeti kérdésemet, mintegy megerősítést várva arra, hogy jó nagy betűkkel a melegítő felsője hátulján olvasható volt: DEBRECEN.
- Igen – mondta földöntúli mosollyal az arcán, és egy pillanatra sem kiesve a szerepéből, táncolt tovább.
- Először járnak nálunk?
- Nem, már nyolcadjára vagyunk itt a barátaimmal – és a szélső sor egyik asztalánál táncoló munkát végző társaira mutatott. Az a fiatalember, ott háttal nekünk, már elmúlt nyolcvan éves. Egészen pontosan nyolcvan éves és tizenkét napos – mondta Kovács Zoltán, a debreceni Globálift Kft. tulajdonosa. Idő- és táncközben bemutatkoztunk egymásnak.
- Jó Napot kívánok! – léptem oda a nyolcvanéves úrhoz. – Ferencz Rezső, újságíró vagyok, most hallottam, hogy Ön a napokban ünnepelte 80. születésnapját.
- Én ismertem egy Ferencz Rezsőt Debrecenben – válaszolta -, a KEVITERV igazgatója volt.
- Ő volt az édesapám, sajnos 39 évvel ezelőtt meghalt – válaszoltam.
- Tudom, hólyagrákja volt – mondta Diriczi Imre, akit munka és munka utáni kapcsolat is szorosan fűzött édesapámhoz. Jó volt találkozni az emlékével.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Fából „kipiszkált” ajándékok

    A Kárpátalja Nagyszőlősi járásában található Tiszaújhelyben él és dolgozik Győry Mikós fafaragó, aki vidékünkön egyik állandó résztvevője a kézműves vásároknak, fesztiváloknak. Győry Miklós 1974-ben,

     
  • A dél-békési Pachwork Asszonyok

    Patchwork, TájGazda

    Munkáikat ideiglenesen a helyi kiállító teremben lehetett megtekinteni. A falon és a vitrinben mintás, színes textildarabokból összeállított termékek színkavalkádja fogadta az érdeklődőket.

     
  • Mindenkinek jár egy tündér

    Tündérrózsa Kézműves Műhely, TájGazda

    Gyermekként imádtuk a meséket, a benne szereplő alakokat, de legfőképpen a tündéreket. Hiszen a tündérek varázslatos, mágikus lények. Kívánságainkat teljesítik, örömöt,

     
  • A települést soha se hívhassák Nadánynak!

    A Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza

    A báró kijárta, ezt a települést soha se hívhassák Nadánynak... Körösladányban a gyerekek úgy kerülnek ki a Tüköry Lajos Általános Iskolából, hogy pontosan tudják, hol éltek, hol élnek.

     
  • Gemmifer

    Gemmifer, TájGazda

    Novák Szilvia vagyok. Csodálatos vidéken élek egy felvidéki, alsó Garam-menti településen Garamkövesden. Itt torkollik a Garam a Dunába, ami páratlan látványt nyújt akár a partról nézve,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére